világirodalom

Anne Tyler: Óratánc

Minden alkalommal mikor kezembe veszem Anne Tyler egyik könyvét, tele vagyok nagy reményekkel és elvárásokkal, és sajnos a végén mindig azt tapasztalom, hogy valami mintha elmaradna és hiányos lenne. Az első könyve olvasása után is úgy éreztem, hogy csalódtam benne, ez a könyv azonban már jóval érdekesebb és életszerűbb volt, de a várt katarzis élmény az sajnos ebben az esetben is elmaradt. Az tény, hogy a regény olvasása elég sok...

Tovább...

Sarah Perry: Melmoth

Ez a könyv nagyon hasonlít a szerző korábbi könyvére, gyakran éreztem azt, hogy a hangulata és a stílusa emlékeztetnek rá. Ennek a könyvnek a története jobban tetszett, mint az előzőnek, mégis elég nehéz olvasmánynak tartottam, mivel nem mindig tudta lekötni a figyelmemet. Voltak olyan részek amik kifejezetten érdekesek és izgalmasak voltak, de sok olyan rész is volt benne aminek monoton hangulata számomra kicsit unalmasnak tűnt. Eleinte nagyon tetszett az a...

Tovább...

Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak

Szó szerint alig tudtam letenni a kezemből ezt a könyvet, végig izgultam a szereplőkkel és bizony gyakran még nekem is összeszorult a szívem. Az ilyen könyvek számomra a legértékesebbek, amelyek az életből merítenek és amelyeket maga az élet ír. Annyira szívszorító, fájdalmas, búskomor ez az egész történet egy olyan világról, ami valamilyen szinten még számomra is ismerős, ugyanis a 90-es évek eseményei egyáltalán nem állnak messze tőlem. Első perctől kezdve...

Tovább...

Tara Westover: A tanult lány

Ez a könyv számomra annyi meglepetést tartogatott, amire még csak gondolni se mertem volna. Vannak könyvek, amelyektől már eleve sokat vár el az ember, főleg ha tudja, hogy ez egy igaz történet. Ezt az elvárást csak még jobban fokozta az a tény, hogy mennyire közkedvelt és szinte már „híres” ez a könyv, és bizony én mint olvasó elég nagy nyomást éreztem magamon mikor kezembe vettem. Az tény, hogy ez nem...

Tovább...

Wendy Holden: Túlélőnek születtünk

Sok olyan könyvet olvastam már, ami a holokausztról szól, és néha már úgy érzem, hogy azt a borzalmat már nem lehet fokozni és úgy leírni, hogy én mint olvasó, ne azt érezzem, hogy végül is mindegyik könyv ugyanarról szól. Lényegében ez a könyv se mutat semmi újat, ugyanakkor döbbenetes és megrázó az a történet ami elénk terül ebben a könyvben. Nagy erőssége ennek a könyvnek a női szemszög, ami három...

Tovább...

Sarah Winman: Bádogember

Egy olyan könyv került a kezembe, ami mentes minden olyan dologtól ami hamis, mű vagy élettelen lenne. Ez a könyv hatást gyakorol az olvasóra, sallang mentes, őszinte, fájdalmas és életszagú, ezért nehéz úgy olvasni, hogy az ember szó szerint ne merüljön el a történetmesélés líraiságában. Ez a könyv úgy ahogy van, lüktet, vibrál és él, miközben gyönyörűen mesél a barátságról, a szerelemről, a családról és az életről. Szerintem ez megint...

Tovább...

Lukasz Orbitowski: Egy másik lélek

Lukasz Orbitowski regénye az elmúlt idők egyik legnehezebb olvasmányának bizonyult számomra. Könyvével egy olyan esetet dolgoz fel, ami megtörtént eseményeken alapszik, és bizony van a könyvben sok horror jelenet és drámai hangulat. A valódi bűntény eddig nem volt ismerős számomra, de az amit a szerző leír könyvében az elég durvának, gyomorforgatónak és hátborzongatónak tűnik. Bevallom nagyon nehezen és lassan tudtam haladni ezzel a horrorral, csak részekre bontva sikerült az elolvasása,...

Tovább...

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Ezt a könyvet nem lehet elég jelzővel ellátni, ugyanis szavakkal egyszerűen lehetetlen elmondani, hogy mennyire különleges és egyedi. Ez az a fajta könyv, amelyik azonnal beszippant és úgy mesél, hogy közben én mint olvasó, azt érzem, hogy részese vagyok a cselekménynek. Én végig így éreztem ezzel a könyvvel, mintha én is ott lennék a lápon és megfigyelője lennék a történéseknek. Kya összes érzését, gondolatát, álmát, vágyát és csalódását én is...

Tovább...

Sinéad Moriarty: A jó anya

Imádom azt az érzést, mikor egy regény olyan érzelmeket tud kiváltani belőlem, amelyek által az adott könyv egy örök olvasási élmény marad. Ez a könyv tele van érzelmekkel, olyan érzelmi hullámvasút, amibe beleszédül az ember. Egyszerre tud felemelni és lesújtani, ugyanakkor olyan helyekre repít a könyv, amelyek anyaként ismerősnek tűnnek, ugyanakkor félelmetesek is egyben. Nem tudom milyen lehet ezt a könyvet nem anyaként olvasni, és talán úgy nem is olyan...

Tovább...

Paul McVeigh: A jó fiú

Bár a könyv eleje kicsit nehezen és döcögősen indult be, ennek ellenére a végére már elnyerte a tetszésemet. Az tény, hogy ez a könyv nem egy könnyű olvasmány, sok benne a szívszorító és fájdalmas rész, de olyan reális és letisztult, hogy engem mindenképp magával ragadott. Sajnos kicsit nehéz volt megérteni a könyv háttértörténetét, mivel oly keveset tudok az írországi polgárháborús időszakról. Ezért is örülök annyira, hogy kezembe került ez a...

Tovább...