osztrák

Juliet Grey: Királyné lettem

Egy trilógia első részét vettem kezembe a napokban, hiszen nagy rajongója vagyok a történelmi romantikus regényeknek. Először olvastam Juliet Greytől egy könyvet, de szerintem méltó vetélytársa C.W. Gortner-nek, aki szintén ebben a kategóriában remekel történelmi regényeivel.

Annak ellenére, hogy még csak az első részét sikerült elolvasni a regénynek, már most tetszik a szerző stílusa, a részletes, körülíró és lassan kibontakozó vonal, ami által egy mindent átfogó, teljes képet kapunk Marie Antoinette életéről. Amúgy is nagy rajongója vagyok ennek a történelmi kornak, főleg Mária Terézia életéről olvastam eddig többet, de legfiatalabb lányának élete, legalább olyan izgalmas és intrikákkal teli, mint az édesanyjáé. Nagy öröm volt számomra a Habsburg uralkodói udvar mellett a francia udvart is megismerni, amelyek között nagy különbségeket fedeztem fel.

Mint minden történelmi regénynek, ennek is lassan folydogáló és vontatott a stílusa, de aki szeret részletesen belemenni egy adott történelmi korszak politikai, társadalmi és kulturális viszontagságaiba, annak ez nem jelent gondot. Az eseményekkel együtt fejlődik az olvasó is, aki teljesen bele tudja magát képzelni ebbe a korba, hiszen a részletes leírás pont ezt a célt szolgálja.

A trilógia első könyvében, a „Királyné lettem” című regényben, a fiatal Marie Antoinette ifjúkorát ismerjük meg, aki politikai célokat és érdekeket követve, feleségül megy a szintén kamasz, leendő francia királyhoz, XVI. Lajoshoz.

A könyv első felében még csak ismerkedünk az alig 11-12 éves Marie Antoinette-tel, akit maga az osztrák császárné, Mária Terézia, készít fel arra, hogy belőle egy napon francia királynő váljon. Ez a rész a naiv, gyerekes és tudatlan hercegnőt mutatja be, aki még tudatában sincs feladatának felelősségével, mégis alázatosan és méltóságteljesen veti alá magát sorsának.

A regény második fele a 14 éves fiatal francia feleséget mutatja be, aki egyre jobban ráébred nemesi származásának erejére és hatalmára, és ezt megpróbálja előnyére kovácsolni. Házassága első évei azonban magányosan, elszigetelten és unalmasan telnek, napjait csak az intrika és ármány keresztezi. Hiába a királyi udvar és pompa, ha nem tudja férje szeretetét és vonzódását magáénak tudni.

A cselekmények fokozatosan épülnek egymásra, a sorok között azonban már kiolvasható a forradalmi feszültség, ami ott várakozik. Egészen élethű képet kapunk a francia uralkodásról, mindezt fűszerezi az írói fantázia, ami által gördülékenyebben olvashatóak a történelmi adatok és információk.

Marie Antoinette gyerekkorát és házas életének első éveit öleli fel ez a regény, együtt a 18. század uralkodói és királyi udvarok történeteivel.

Most sem tudtam elmenni amellett, hogy milyen különlegesre sikeredett a könyv borítója, ami külön pontot érdemel. Szépen felépített regény ez, a naiv és játékos kislány szemszögéből indul a történet, és ott fejeződik be, ahol már egy érett és talpraesett királynőt ismerhetünk meg.

Ez mindenképp egy izgalmas és fordulatos történelmi könyv, színes és szórakoztató. A királyi udvar és fényűzés megannyi titkaiba nyerünk betekintést, ahol az etikett, a hagyomány és a látszat mindennél fontosabb. Az intrika, a cselszövés, a ridegség és a pletyka világában nehezen áll helyet Marie Antoinette is, és az elhúzódó részek már jó előre kivetítik azt az unalmas, magányos és egyhangú életet, ami rá vár.

Kedvenc idézetem a könyvből:

A saját nyájában a fekete bárány sem tudhatja, hogy ő az egyetlen, aki nem olyan, mint a többi.

Királyné lettem Book Cover Királyné lettem
Juliet Grey
Tericum Kiadó Kft.
2012
Keménytábla, Védőborító
458

Robert Seethaler: A trafikos

Az igazán jó regények, számomra azok, amelyek elolvasása után is úgy érzem, hogy bármikor újra olvasnám. Legtöbbször ezek a regények az elején nem igazán fognak meg, de ahogy haladok a könyv olvasásával egyre jobban és jobban magával ragad az olvasmány és teljesen belemerülök a könyv világába.

Pontosan ez történt velem akkor is, amikor elolvastam Robert Seethaler „A trafikos” című regényét. Én személy szerint zseniálisnak, briliánsnak és kitűnőnek tartom. Imádtam minden egyes sorát, a trafikos karakterét, a regény egyszerű cselekményét és azt a sok-sok mélyértelmű filozofikus és pszichológiai mondanivalót, amit ez a regény közvetített számomra.

Az, hogy ebben a regényben a fikció találkozik a valósággal, a történelem az írói fantáziával, a humor a drámával, csak még különlegesebbé tette számomra a regényt.

Franz, a regény főszereplője, egy fiktív karakter, aki tizenhét évesen otthagyja osztrák szülőfaluját és édesanyját, hogy Bécsben, egy trafikos tanoncaként próbáljon szerencsét. Naiv, egyszerű, tudatlan fiatal fiúként érkezik Bécsbe, de csupán egy év alatt olyan élményekben lesz része, ami által a tizenhét éves fiúból érett férfi lesz.

Munkája során megismerkedik a híres pszichoanalitikus Sigmund Freuddal, akivel egy igazán különleges és nem mindennapi barátságot alakít ki. A két teljesen különböző férfi között egy olyan barátság alakul ki, ami teljesen megváltoztatja Franz eddigi gondolkodását és érzelmeit a világról, önmagáról és a szerelemről. Miközben a világ feje tetejére áll és egy újabb világháború küszöbén áll az emberiség, Franz azzal van elfoglalva, hogy megtalálja és megfejtse a szerelmet. Anezkával való kapcsolata csak rövid ideig tart, de épp elegendő ahhoz, hogy a fiatal Franz elbizonytalanodjon eddigi, életről és szerelemről vallott gondolkodásával kapcsolatban.

Csodálatos az, ahogyan Franz a szemünk előtt felnő, és az, ahogyan világ történései körülötte, hatnak rá. Eleinte idegennek és nem odavalónak érzi magát Bécsben, hiszen egész életét egy egyszerű kis falucskában töltötte, ahol idillikusan élt édesanyjával és mit sem sejtett a világ dolgairól. Édesanyjával folytatott levelezései csodásan ábrázolják azt az idillikus világot, ami után még mindig sóvárog, ami azonban egy újabb világ megismerésével már soha vissza nem szerezhető. Franz, Bécsben megismeri az emberi gyűlölet, kegyetlenség és árulás olyan mély bugyrait, ami által arra kényszerül, hogy felnőjön és ráébredjen a világ és az emberek kegyetlenségére.

A levelezések mellett, ott van a sok beszélgetés és találkozás a pszichoanalitikus Freuddal, ami igazi gyöngyszeme a regénynek. Azt a nyomasztó és borongós élethangulatot, ami akkor Bécsben uralkodott, felváltja ez az eleven és dinamikus találkozás, ami a doktor úr és egy trafikos tanonc között alakul ki. Ezek a párbeszédek tele vannak megannyi érzelmi töltettel és filozofikus gondolattal, ami még nagyobb kontrasztba állítja Franz világát a körülötte lévő világgal. Tele vannak élettel, ezek a beszélgetések, melyek által egy fiú felnőtté válását követhetjük végig, miközben a körülötte lévő világ egy vissza nem fordítható katasztrófa felé közeledik.

A szerelmi szál számomra csak egy mellékes fonala volt a regénynek, ami ugyan sokat tett hozzá Franz karakterfejlődéséhez, azonban szerintem mégsem ez volt a legmeghatározóbb az életében.

Freud és Anezka mellett, megismerjük Ott Trsnjek trafikost is, akitől Franz tanul, nem csak mesterséget, hanem emberséget és egy életre szóló leckét is.

Franz barátsága és ismeretsége ezzel a három különböző emberrel hozzájárul jellemvonásának alakulásához, valamint további élete történéseihez.

Annak ellenére, hogy a regény döcögősen indul el, a vége hatásos befejezést ígér. Ez az, ami számomra megkoronázta az egész regényt és amiért érdemes volt elolvasni.

Szépirodalmi szempontból szerintem ez egy remekmű. A 2.világháborúról nem csak úgy lehet írni, hogy véres és halálos történeteket mesélünk, hanem hétköznapi emberek sorsán keresztül éljük meg, a háború drámai következményeit, ami nem ismert se barátságot, se szerelmet, se emberséget.

Szerintem pontosan erről szól ez a regény. Arról, hogyan kényszerül felnőtté válni Franz egy olyan világban, amit épp hogy csak elkezdett megismerni, és ami pillanatok alatt szétrombolt mindent, amiben addig hinni próbált.

Bennem maradandó élményt hagyott a könyv, az egyik legjobb könyv amit az utóbbi időben olvastam.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Nem kell megérteni a vizet ahhoz, hogy fejest ugorjunk belé!

A trafikos Book Cover A trafikos
Robert Seethaler
Park Könyvkiadó Kft.
2018
Keménytábla, Védőborító
280