Hogyan olvass többet?

Egyre égetőbb és aktuálisabb témává vált az a tény, hogy az emberek nagyon keveset vagy egyáltalán nem olvasnak. Felgyorsult és digitalizált világunkban, a tv, az okos kütyük és az internet sajnos hamar átvették az olvasás szerepét és fontosságát. Ma már nem csak könyvekből lehet információkhoz jutni, ugyanis az internet véget nem érő lehetőségeket nyújt erre, ezért egyre kevesebb könyv kerül be az emberek otthonába és életébe. Az olvasási szokások teljesen megváltoztak és átalakultak az elmúlt években.

Ha családi vagy baráti körökben körbekérdezzük az embereket, hogy miért nem olvasnak, akkor számtalan okot, magyarázatot és kifogást tudnak erre a kérdésre adni.

És bár néhány válasz vagy magyarázat lehet, hogy valóban megállja a helyét, a legtöbb azonban vitatható, mert csak hozzáállás vagy elhatározás kérdése mindez.

Könyvmolyként és olyan emberként, akinek az olvasás mindig is élete meghatározó és fontos része volt, úgy érzem, érdekes és fontos lehet, kicsit közelebbről is megvizsgálni azokat a magyarázatokat, amelyekkel a legtöbben felmentik magukat az olvasás alól, nem tudva azt, hogy miből maradnak ki ezáltal, és hogy milyen kevés életmódbeli változtatással ők is sokkal többet tudnának olvasni.

De mielőtt rátérnék arra, hogy hogyan lehet többet olvasni, vizsgáljuk meg előtte, a leggyakrabban használt indokokat amiért nem olvasnak az emberek.

Minden felsorolt indok után, rátérek arra is, hogy mi lehet a megoldás az adott akadály esetében, és egy-két apró változtatással hogyan lehet egyből több időt megnyerni az olvasásnak.

1. Nincs időm olvasni

Azt hiszem ez a leggyakrabban elhangzott mondat, amivel próbáljuk megmagyarázni azt, hogy miért nem olvasunk. Mindannyiunk napja 24 órából áll, amiből általában 8 órát munkával vagy iskolával töltünk, további 8 órát alvással, és a fennmaradt 8 órát pedig mindenki saját maga osztja be.

Bármennyire is szoros az időbeosztásunk, minden nap szakíthatunk legalább 10-20 percet az olvasásra, persze ezt csakis úgy, ha tudatosan előre megtervezzük azt az időintervallumot, amikor olvasni fogunk.

Ha kihasználjuk azokat az úgy nevezett üresjáratokat, amikor mondjuk egy buszon ülünk, vagy orvos fogadótermében várakozunk, vagy csak céltalanul nyomkodjuk a telefonunkat, akkor már jó sok hasznos időt nyerhetünk, amit olvasással tölthetünk el.

Ha nincs időnk hosszabb történetekre vagy terjedelmesebb regényekre, akkor olvassunk helyette verseket, novellákat vagy kisregényeket. Nem az a lényeg, hogy sokat olvassunk, hanem hogy rendszeresen olvassunk és egyre nagyobb gyakorlatra és rutinra tegyünk ezen a téren szert.

Időnk véges és mindanniyan küzdünk olyan feladatokkal, elfoglaltságokkal és egyéb tevékenységekkel, amelyek sok időt rabolnak el tőlünk. Ha tudatosan megfigyeljük napjainkat és elkezdünk úgy bánni az időnkkel, hogy abból a maximumot hozzuk ki, akkor észrevesszük azokat az ürejáratokat, amiket olvasásra is fel tudunk használni.

Ezt vagy úgy lehet megoldani, hogy előre beírod magadnak azt az időpontot, amikor olvasni fogsz, vagy kialakítasz magadnak egy mindennapi rutint, ahol a nap egy bizonyos szakaszát mindig az olvasásnak szenteled.

Ez az időszak lehet rugalmas, amikor épp kedved van olvasni, vagy egy előre megszabott időintervallum, amit kizárólag az olvasásnak szánsz. A lényeg az, hogy az olvasást ugyanúgy szervezd be a mindennapjaidba, ahogyan pl. a bevásárlást, a takarítást vagy bármilyen más tevékenységget. Ha ezeket az időintervalluomokat kihasználod, és ilyenkor kizárod a külvilágot és azokat a tényezőket, amelyek elvonhatják a figyelmed az olvasástól, akkor egy idő után sok kicsi sokra megy, és azt fogod észrevenni, hogy valóban sok olyan perced van a mindennapjaink során, amit nem biztos, hogy eddig hasznosan töltöttél el.

2. A könyvek drágák

Ez az indok és magyarázat szintén közkedvelt azoknál, akik nem olvasnak. És valamilyen szinten igazuk is van. A könyvek valóban nem olcsók, de napjainkban számos alternatív lehetőségünk van arra, hogy könyvekhez jussunk. A könyvtár a legelső és a legjobb választás ilyenkor, ugyanis ott számtalan könyv közül lehet választani. Egy könyvtári könyv kölcsönzése nem kerül pénzbe, és a kikölcsönzött könyvek tárolására még csak helyre sincs szükségünk, ugyanis egy idő után visszakerülnek a könyvtárba.

Interneten is vannak már ingyen letölthető könyvek, valamint antikváriumokban sokkal olcsóbban hozzá lehet férni könyvekhez. Arról nem is beszélve, hogy mindannyiunknak vannak barátaink, ismerőseink, családtagjaink, akiktől könyveket kölcsönözhetünk, és így nem kerül pénzbe az olvasás.

Ma már rengeteg lehetőség van arra, hogy valaki könyvekhez jusson, esetleg olyan könyvklubokhoz csatlakozzon, ahol egymástól is lehet könyveket kölcsönkérni.

3. Nem tudom mit olvassak

Ha valakinek sikerült az első két ponton túljutnia és idáig eljutott, akkor az már nagyon jó úton jár. Aki idáig eljut, abban már megvan az elhatározás és az elköteleződés az olvasás iránt.

Ha valaki nem tudja mit olvasson, én mindig azt tanácsolom, hogy első körben olvasson el mindent, ami a kezébe kerül, hogy kiderüljön, mi az ami tetszik neki, melyik műfajban érzi otthon magát, és milyen témákban tud kapcsolódni a könyvekhez.

Ha változatosan olvasunk, akkor hamar ráérzünk arra, hogy milyen könyveket kedvelünk és melyek azok, amelyeket saját életünkkel kapcsolatba tudunk hozni.

Emellett könyvesbolti eladóktól, könyvtárosoktól, tanároktól, könyves blogoldalakról vagy ismerősöktől is inspirálódhatunk, megkérdezve és utána járva annak, hogy mit érdemes olvasni és milyen könyvek ajánlottak egy bizonyos témában.

Ahhoz, hogy az olvasás igazán élvezetes és szórakoztató legyen, a megfeleő könyveket kell olvasni. És hogy kinek melyik a megfelelő könyv, azt csakis gyakorlattal és sok próbálkozással lehet kideríteni. Ezért eleinte érdemes változatosan olvasni, ugyanakkor az sem gond, ha egy könyv nem tetszik és valaki emiatt abahagyja az adott könyv olvasását. Az olvasásnak nem szabad egy teljesítményi kényszerré válnia, mert ez csak meggátolja az olvasás megkedvelését.

Én hiszem és vallom azt, hogy nincsenek rossz könyvek, csak olyan van, hogy nem megfelelő olvasási célcsoport. Ez alatt azt értem, hogy megtörténhet az, hogy egy adott könyv nem épp a megfelelő életkorban, lelkiállapotban vagy életszakaszban talál meg minket, és emiatt nem tudjuk élvezni az olvasást.

Semmi gond, ilyenkor nyugodtan félre lehet tenni a könyvet és neki lehet kezdeni egy újabb olvasmánynak.

4. Az olvasás unalmas

Azok akik szívesebben ülnek be a tv elé és nézik a történeteket, mint olvassák őket, azok gyakran azzal érvelnek, hogy túl hosszadalmas és unalmas végigolvasni egy könyvet, ami nem csak pár órát követel meg az ember életéből, hanem akár több napot is. Ellentétben a filmek vagy sorozatok sokkal rövidebb ideig tartanak és egyesek szerint, ezek sokkal szórakoztatóbbak.

A filmek nagy hátránya azonban az, hogy korlátozzák az ember fantáziáját, míg egy könyv teret ad ennek kibontakozásához és sokkal izgalmasabb tud lenni. Ha a megfelelő könyvet vesszük kezünkbe, akkor az nem válik egy unalmas tevékenységgé, hanem egy szórakoztató és izgalmakkal teli kikapcsolódássá válhat.

Ahhoz, hogy az olvasás ne legyen unalmas, kezdj el másképp gondolni az olvasásra, vagyis tedd félre az összes tévhitet és eddigi rossz tapasztalatot, és kezdj el úgy tekinteni az olvasásra, mintha ez a tevékenység is ugyanolyan egyértelműen hozzátartozna a mindennapjaidhoz, mint pl. az öltözés vagy fürdés. Ha az olvasást sikerül beépíteni a mindennapokba és úgy tekinteni rá, mint a napi rutin része, akkor egy idő után az olvasás semmilyen különleges rákészülést nem fog igényelni, hanem a mindennapok természetes velejárója lesz.

5. Az olvasás fárasztó

Az olvasás valóban nem egy egyszerű tevékenység, mert elsősorban időt, elkötelezettséget és tudatosságot követel meg. Ugyanakkor nem szabad az olvasásból egy kötelező programot vagy tevékenységet csinálni, hanem sokkal inkább úgy tekinteni rá, mint a pihenés, szórakozás vagy kikapcsolódás egyik formájára. Ha egy jó könyv olvasása közben jókat nevetünk, esetleg hasznos tippeket vagy tanácsokat találunk benne, vagy épp sírni támad kedvünk, mert a könyv egy régi emléket idéz fel bennünk, mindez megengedett. Ilyenkor az olvasás könnyed és kellemes lehet, a lényeg az, hogy ne elvárások szerint olvassunk, hanem saját magunk szórakoztatása érdekében.

Az olvasás, akárcsak bármilyen más tevékenység, rákészülést, időt és energiát követel meg. De ellentétben sok más kötelező jellegű feladattal, nem érdemes nyomás alatt olvasni, mert ettől csak még jobban elmegy a kedvünk az olvasástól. Az jó, ha célokat tűzünk ki magunk elé, hogy mikor és mennyit szeretnénk olvasni, de ez is inkább csak egy irányvonal legyen, ne kötelező jellegű.

Ahhoz, hogy az olvasás ne legyen fárasztó, én sokkal inkább ajánlom a papíralapú könyveket, amelyeket sokkal könnyebb olvasni, mint egy képernyő előtt ülve, mondjuk telefonon vagy e-bookon.

6. Nem szokásom az olvasás

Az egyáltalán nem gond, ha valaki nem úgy nőtt fel, hogy az olvasás élete része volt. Sosem késő elkezdeni olvasni, és ezt rendszeres szokássá tenni. Eleinte elegendő csak napi pár percet olvasni, kicsiben kezdeni és ezt folytatni. A napi 10-15 perc olvasásból, ha valaki azt rendszeresen csinálja, akkor hamarosan már napi akár 30 perc vagy még ennél is több olvasás lesz.

Gyakorlással és elköteleződéssel lehet elérni azt, hogy valaki rendszeren olvasson.

Ha eddig nem volt szokásod, hogy olvass, akkor változtass ezen és csinálj belőle egy szokást és tűzd ki célodul az olvasást!

A felsorolt magyarázatok és indokok bármikor ledönthetőek ellenérvekkel, ugyanis egyre több felmérés mutatja ki azt, hogy időnk bizony lenne az olvasásra, csak az a gond, hogy legtöbbször ezt az időt más dolgokra fordítjuk, amelyek nem biztos, hogy annyira produktívak, mint az olvasás.

Sajnos egyre több időnk rámegy arra, hogy haszontalanul pörgetjük az okos telefont a kezünkben és ezáltal hasznos percek mennek el úgy, hogy azokat egy online médiafelületen töltjük el, és nem egy könyv lapjai között.

Persze, sokkal könnyebb csak úgy elmerülni egy filmben vagy céltalanul barangolni az internet világában, mert az nem követel célzott figyelmet és fegyelmet.

Az olvasás valóban tudatosságot és elkötelezettséget követel meg, másképp nehéznek és fárasztónak tűnik. Ugyanakkor megéri a rá szánt időt és energiát, mert olyan ismerettel, világnézettel, tudásanyaggal és szórakozási kikapcsolódással tud megajándékozni, ami ritkán pótolható.

Olvasni időigényes, és gyakran nehéz erre időt szánni és a megfelelő hangulatba kerülni, ahhoz hogy igazán élvezetes legyen az olvasás, de ahogy Jane Austen írja egyik könyvében:

Az ember mindent megun, de egy jó könyvet soha!