Papp Noémi novelláiban azok a pillanatok elevenednek meg, amelyek az élet hétköznapi abszurditásairól szólnak, azok a helyzetek, amelyeken sírni vagy nevetni is lehet, sokszor egyszerre mindkettőt.
A szerző történetei nem hősökről szólnak, hanem rólunk. Rólunk, akik nap mint nap próbáljuk túlélni a kényelmetlen buszutat, a félresikerült randit, a megromlott kapcsolatot vagy a szomszéddal folytatott örök vitát.
De Papp Noémi nem pusztán mesél. Látni tanít. Tömör, szikár, mégis hihetetlenül érzékletes nyelvvel mutatja meg, hogyan válhat egy-egy hétköznapi jelenet tükrévé annak, akik vagyunk, félelmeinkkel, esendőségünkkel, humorunkkal és vágyainkkal együtt.
A novellákban a banalitásból dráma, a drámából irónia, az iróniából pedig bölcsesség lesz.
Egy-egy rövid történet után gyakran azon kapjuk magunkat, hogy újraolvassuk a befejezést, mert a csattanó nemcsak a történetet zárja le, hanem bennünk is elindít valamit.
Papp Noémi nem díszletekkel dolgozik, hanem lélekkel.
Nem nagy szavakkal, hanem finom részletekkel épít: egy félmondat, egy tekintet, egy váratlan gesztus mögött ott húzódik egy egész élet. Épp ezért a kötet különlegessége az, hogy minden novella kis tükördarab, és ha elég sokat olvasunk belőlük, lassan összeáll belőlük a teljes kép:
az emberi lét humoros, tragikus, de végső soron szerethető valósága.
A rövid, mégis lényegre törő történetekben a szerző nem kíméli a szereplőit, és ezzel minket sem.
Minden szereplő a maga esendőségében, gyarlóságában és szerethetőségében jelenik meg, olyan hibákkal, amelyekben könnyen magunkra ismerünk.
Papp Noémi nem szépít, nem fed el semmit: megmutatja a pillanatokat, amikor elbukunk, amikor hallgatunk, amikor félünk kimondani, amit érzünk.
De épp ettől válnak ezek a novellák igazivá.
Papp Noémi nem az ítélkezés, hanem a tükörtartás mestere, és az olvasó, miközben mások történeteit olvassa, lassan saját életének részleteit is felismeri bennük.
Épp ettől olyan hiteles ez a novelláskötet.
Minden egyes történet emlékeztet arra, hogy az élet soha nem fekete-fehér: a sírás és a nevetés gyakran csak egy pillanatnyira van egymástól.
A novellák stílusa letisztult és pontos.
Papp Noémi nem felesleges díszítéssel, hanem sebészi pontossággal vág a történet közepébe.
Mondatai rövidek, de mélyek.
És mindig van egy pillanat, amikor a történetben megállít egy szó, egy csönd, egy csattanó, ami miatt újra átgondoljuk, mi is történt valójában.
Hol nevetünk, hol elszorul a torkunk.
De minden novella után egy kicsit éberebben figyelünk a saját életünkre is.
Ezek a novellák olyanok, mint a hétköznapok apró jelenetei, felismerhetőek, elgondolkodtatóak, és minden csattanóban ott lapul egy darabka belőlünk.
Ajánlom ezt a kötetet azoknak, akik szeretik a rövid, mégis tartalmas történeteket, akik kedvelik az emberi sorsokat, élethelyzeteket bemutató irodalmat, akik egyszerre keresnek humort, iróniát és érzelmi mélységet és akik szeretnek elgondolkodni egy-egy novella után, miközben jókat mosolyognak rajta.
Ez a könyv nem igényel sok időt, csak figyelmet.
Nem harsány, nem teátrális, de minden története szíven talál.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Én hiszek benne, hogy a fénnyel, a színekkel, a bőrünkre rajzolt jelekkel, a kristályok enegiájával képesek vagyunk önmagunkat gyógyítani.
Miattad felébrednék
Jaffa Kiadó
2025
Füles, Kartonált
239
