angolszász

Emma Donoghue: A rokon

Meglepett ez a könyv, ugyanis a szerző korábbi könyveit olvasva, valahogy ez egyáltalán nem olyan volt, mint az előbbiek. Stílusában szerintem ez valami újat hozott, és úgy érzem ez a könyv sokkal olvasmányosabb mint a szerző előbbi regényei. Ez a családregény egy nagyon kedves és bájos kis történetről szól, ami tele van érzelmekkel, mélyebb gondolatokkal és egyfajta melankolikus hangulattal, amire érdemes ráhangolódni, ahhoz hogy a regény egy élvezetes kikapcsolódás legyen....

Tovább...

Sally Rooney: Baráti beszélgetések

Sally Rooney új könyve olyan volt számomra, mintha az elsőnek a folytatását olvastam volna, ugyanis hangulatában és stílusában szinte teljesen megegyezett az előbbivel. Bár az első könyvben egy kamasz párról olvashatunk, ebben pedig felnőtt kapcsolatokról, mégis úgy éreztem mintha az első könyvben szereplő kamaszok visszatérnének felnőtt korban. Mindkét könyv különleges és egyedi, és az a színvonal ami a szerző első könyvét jellemezte, az most is megtalálható ebben a könyvben. Úgy...

Tovább...

Holly Ringland: Szirmokba zárt szavak

Kívül-belül értékes és szemet gyönyörködtető ez a könyv, aminek lélektani története egészen különleges. Minden egyes fejezet, virág, szín vagy kép ami megjelenik ebben a könyvben nagyon erős érzelmeket vált ki az olvasóból. Az egész történet úgy ahogy van lüktet, vibrál és él, annyira líraiak a megfogalmazások benne, mintha egy verseskötetet olvasna az ember, aminek hatása jóval a könyv befejezése után is megmarad. A könyv első mondatai már előre sejtetik a...

Tovább...

Anne Tyler: Óratánc

Minden alkalommal mikor kezembe veszem Anne Tyler egyik könyvét, tele vagyok nagy reményekkel és elvárásokkal, és sajnos a végén mindig azt tapasztalom, hogy valami mintha elmaradna és hiányos lenne. Az első könyve olvasása után is úgy éreztem, hogy csalódtam benne, ez a könyv azonban már jóval érdekesebb és életszerűbb volt, de a várt katarzis élmény az sajnos ebben az esetben is elmaradt. Az tény, hogy a regény olvasása elég sok...

Tovább...

Sarah Perry: Melmoth

Ez a könyv nagyon hasonlít a szerző korábbi könyvére, gyakran éreztem azt, hogy a hangulata és a stílusa emlékeztetnek rá. Ennek a könyvnek a története jobban tetszett, mint az előzőnek, mégis elég nehéz olvasmánynak tartottam, mivel nem mindig tudta lekötni a figyelmemet. Voltak olyan részek amik kifejezetten érdekesek és izgalmasak voltak, de sok olyan rész is volt benne aminek monoton hangulata számomra kicsit unalmasnak tűnt. Eleinte nagyon tetszett az a...

Tovább...

Tara Westover: A tanult lány

Ez a könyv számomra annyi meglepetést tartogatott, amire még csak gondolni se mertem volna. Vannak könyvek, amelyektől már eleve sokat vár el az ember, főleg ha tudja, hogy ez egy igaz történet. Ezt az elvárást csak még jobban fokozta az a tény, hogy mennyire közkedvelt és szinte már „híres” ez a könyv, és bizony én mint olvasó elég nagy nyomást éreztem magamon mikor kezembe vettem. Az tény, hogy ez nem...

Tovább...

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Ezt a könyvet nem lehet elég jelzővel ellátni, ugyanis szavakkal egyszerűen lehetetlen elmondani, hogy mennyire különleges és egyedi. Ez az a fajta könyv, amelyik azonnal beszippant és úgy mesél, hogy közben én mint olvasó, azt érzem, hogy részese vagyok a cselekménynek. Én végig így éreztem ezzel a könyvvel, mintha én is ott lennék a lápon és megfigyelője lennék a történéseknek. Kya összes érzését, gondolatát, álmát, vágyát és csalódását én is...

Tovább...

Sinéad Moriarty: A jó anya

Imádom azt az érzést, mikor egy regény olyan érzelmeket tud kiváltani belőlem, amelyek által az adott könyv egy örök olvasási élmény marad. Ez a könyv tele van érzelmekkel, olyan érzelmi hullámvasút, amibe beleszédül az ember. Egyszerre tud felemelni és lesújtani, ugyanakkor olyan helyekre repít a könyv, amelyek anyaként ismerősnek tűnnek, ugyanakkor félelmetesek is egyben. Nem tudom milyen lehet ezt a könyvet nem anyaként olvasni, és talán úgy nem is olyan...

Tovább...

Paul McVeigh: A jó fiú

Bár a könyv eleje kicsit nehezen és döcögősen indult be, ennek ellenére a végére már elnyerte a tetszésemet. Az tény, hogy ez a könyv nem egy könnyű olvasmány, sok benne a szívszorító és fájdalmas rész, de olyan reális és letisztult, hogy engem mindenképp magával ragadott. Sajnos kicsit nehéz volt megérteni a könyv háttértörténetét, mivel oly keveset tudok az írországi polgárháborús időszakról. Ezért is örülök annyira, hogy kezembe került ez a...

Tovább...

Alice Walker: Az öröm titkának őrzői

A „Bíborszín” elolvasása után egyértelmű volt számomra, hogy még szeretnék könyveket olvasni a szerzőtől. Nem elég az a tény, hogy már a „Bíborszín” is szavak nélkül hagyott, de ez a könyv szó szerint ledöbbentett. Nem tudom mikor érik meg rá az ember egy ilyen könyv olvasására, de az biztos, hogy bizony nehéz egy ilyen könyv feldolgozása, mert egy olyan érzelmi láncreakciót indít be az olvasóban, amivel nehéz megküzdeni. A médián...

Tovább...