Zubor Rozi könyve sok témát érint, főleg olyan témákat, amelyek különböző női sorsokon keresztül a szülői szerepről, az anyaságról, a párkapcsolatokról, a barátságról, de főleg a női mi voltról szólnak.
Ennek a könyvnek is ez a téma áll a középpontjában, szinte mint egy alcímként: Mit jelent nőnek lenni a 21. században, milyen kihívásokkal küzd a mai nő, anya, feleség, barátnő?
Ezeket a kérdéseket most Matilda válaszolja meg, a regény főszereplője és egyben hősnője is. Bár eleinte nem tűnik egy hősnőnek, mert átlagosnak mondható élete van. Házasságban él, van két gyereke, van egy munkája, vannak barátai és van egy szerető családja. Mindez akkor változik meg, amikor Matilda kezébe kerül egy olyan napló, aminek különleges ereje van.
Harmincötödik születésnapja előtt egy hónappal kapja meg Matilda ezt a naplót édesanyjától, azzal a feladattal, hogy minden nap előre írja meg egymondatos kívánságait.
Így ez a napló nem egy visszatekintés vagy visszaemlékezés az elmúlt napra, hanem egyfajta jövőbe való nézés, ahol Matilda előre manifesztálja mindazt, amire vágyik.
Egy hónapon keresztül, október 1-től november 1-ig követjük végig Matilda rövid, lényegre törő és céltudatos naplóbejegyzéseit, amik mindig csak egy-két sorból állnak.
Egy hónap alatt óriási változások történnek meg Matilda életében. A napló hatására elkezdi önmagát első helyre helyezni, ami élete összes területére kihat majd. Átgondolja házasságát, kilép a megszokott és biztonságos komfortzónából, nagyot álmodik, megdolgozik álmaiért és közben rátalál önmagában egy olyan ősi erőre, aminek jelenlétéről talán ő maga sem tudott mindeddig.
A vágyak, a tervek, a beteljesülések egy olyan önismereti úton indítják el a regény főszereplőjét, aki a könyv elején egyfajta identitásválsággal küzd, de a végére hősnő lesz belőle, mert leküzdi legnagyobb ellenségét, önmagát.
És csak ezután jön rá arra, hogy nem a naplónak köszönheti álmai, vágyai és tervei beteljesülését, hanem csakis önmagának, annak a nőnek, anyának és feleségnek, aki nem merül el az önsajnálatban és a panaszkodásban, hanem saját kezébe veszi élete alakulását.
Erős történet, amit az élet ihlet, olyan női sorsok, amelyek Matilda életében találkoznak. A megcsalt nő, az érzelmileg elhanyagolt nő, az érzelmileg bántalmazott nő, a magányos édesanya, a dolgozó nő, aki folyamatosan azt érzi, hogy egyedül az ő feladata fenntartani egy egészséges egyensúlyt munka és család között.
Matilda hangja, tettei, vágyai, elakadásai, traumái és veszteségei mindannyiunkban benne vannak valamilyen szinten. De még mindig nehéz ezekről írni és beszélni, mert a társadalom erősen megbélyegez minket, főleg nőként, de anyaként aztán mindenképp.
Matilda sorsa pont azért ennyire küzdelmes és fájdalmas, mert nőként és anyaként folyamatosan egy nyomasztó felelősségvállalás és döntéshozatal között küszködik.
Ki a jó anya? Ki a jó feleség? Ki a jó nő?
Ne ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat ebben a könyvben, mert nincs olyan hogy jó anya, jó felség, jó nő. Mindannyiunkban benne van a jóra és a rosszra való hajlam, és ettől ember a nő és az anya is.
De minden nap újabb lehetőséget kapunk arra, hogy válasszunk, döntéseket hozzunk, merjünk változni és változtatni.
Legyőzni nem a másikat kell, nem nő- és anyatársunkat, csakis önmagunkat. Az élet nem versengés, hanem egy olyan kaland, amiben bármi lehetséges, naplóval vagy napló nélkül. Egyedül Matildákra van szükségünk, olyan erős, kitartó, bátor, életre való és gyengéd nőkre, akiknek hangja nem az erősségen múlik, hanem a kimondott szavak hatásán keresztül, amelyek majd megfelelő cselekedetekhez vezetnek el.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Itt az ideje beleállni, váltani és változtatni, megtenni azokat a lépéseket, amiket eddig halogattam. Nem állhatok többé a saját magam útjában.

Álomgyár Kiadó
2025
Keménytábla
300
