Harlan Coben könyveiben szerintem lehetetlen csalódni. Minden egyes történet, amit tőle olvas az ember, tele van izgalommal és feszültséggel.
Coben most is egy olyan krimit írt meg, ami azonnal magához bilincsel, egyből magába szippant a könyv cselekménye, szereplőinek karaktere annyira megnyerő, hogy lehetetlen letenni a könyvet.
Az az érdekes ebben a könyvben, hogy főszereplője egyes szám első személyben meséli el a történéseket. Az ahogyan Win elmeséli a történetet, nagyon megnyerő, érdekes és izgalmas, mert ő egyszerre kívülállóként tekint rá az eseményekre, viszont ugyanakkor ugyanúgy részese az eseményeknek. Ezáltal nagyon személyes hangvétele van a könyvnek, mert Win megszólítja olvasóit, néha kérdéseket tesz fel, máskor jól megdorgál, néha pedig véleményt kér olvasóitól.
Elsőre kicsit ellenszenvesnek, arrogánsnak vagy nagyképűnek tűnik Win, a könyv főszereplője, de csípős humora és szarkasztikus egyénisége miatt, a könyvben lévő bűncselekmény annyira izgalmas, hogy néha nehéz kiigazodni a könyv rengeteg szereplője és történése miatt, mert folyamatosan történik valami, ezért résen kell lenni.
A könyv a gazdag és elit Lockwood család történetét dolgozza fel, amit Win Lockwood mesél el. Win meséli el és jár utána a könyvben annak, hogy ki rabolta el húsz évvel ezelőtt unokatestvérét, és hogy ennek a rablásnak vajon köze volt-e nagybátyja halálához.
Patricia, az unokatestvér végül megszökött a rablás után, de ezzel párhuzamosan családi, fontos és értékes festmények tűntek el.
A jelenben egy másik bűncselekmény is a felszínre kerül, egy újabb holttest, mellette a Lockwood család egyik rég elveszett Vermeer-festményével együtt.
Innentől kezdve lesz igazán izgalmas ez a krimi, mikor Win megpróbálja kinyomozni ennek a bűncselekménynek a körülményeit, valamint azt, hogy ez milyen kapcsolatban áll a több mint húsz éve történt eseményekkel.
A nyomozók nem sok szerepet kapnak ebben a krimiben, főleg Win köré épül minden ebben a könyvben, ő az, aki személyes érintettsége és hatalma miatt, igazságot szolgáltat.
Az már vitatható, hogy milyen módszerekkel jár el vagy mennyire felelnek meg ezek az önkényes igazságszolgáltatások az általános morális elveknek.
De Coben nagyon rafináltan bonyolítja az eseményszálakat, így az olvasóira bízza azt, hogy ítéletet mondjanak az érintettek felett, valamint a morális kérdések megválaszolása is teljes mértékben az olvasóra van hárítva.
Mivel ez egy nagyon mozgalmas és dinamikus regény, ezért nagyon résen kell lenni olvasás közben, mert sok név szerepel benne, valamint a szereplők közötti kapcsolatok is eléggé bonyolultak.
Több bűncselekmény is keresztezi egymást ebben a regényben, családi titkok keverednek drámai fordulatokkal, ezért rá kell hangolódni erre a pörgős cselekménybonyolításra.
Win karaktere miatt élvezetes ez a könyv, aki amennyire ellenszenves és taszító, pont annyira közvetlen és valami miatt szerethető. Ő az aki elmeséli a családi titkokat és drámákat, ő az aki, sajátos módszerekkel igazságot szolgáltat, és szintén ő az aki, megoldja a könyvben lévő konfliktusokat.
Ez az izgalmas és feszültséggel teli krimi, remek szórakozást és kikapcsolódást nyújt, érdemes elmerülni történetében.
Kedvenc idézetem a könyvből:
A kapcsolatok egyensúlyi helyzete sosem ötven-ötven százalék. Van, hogy hatvan-negyven, míg máskor nyolcvan-húsz. Van, hogy te vagy a nyolcvan, míg máskor te vagy a húsz. A lényeg, hogy ezt mindig tartsd észben és fogadd el!
Win
Jaffa Kiadó Kft.
2021
Kartonált
360
