Könyvkritika

Robert Lawson: A lélek útja

Robert Lawson „Az anya” című könyve után, kíváncsisággal vettem kezembe a „A lélek útja” című könyvet. Azt gondoltam már előre jól tudom mire számíthatok, de tévedtem, mert sok új meglepetés ért. Akarva akaratlanul is el kezdtem hasonlítani az előbbi könyvhöz. Az előbbi könyvnél jobban tetszett a történet kidolgozása, az anya karakterének életre keltése. Az utóbbi könyvnél maga az alaptörténet kicsit szegényes volt, nem sok cselekmény volt körülötte, de annál több...

Tovább...

Teal Swan: A teljessé válás folyamata

Teal Swan egyik könyvéről már írtam recenziót az oldalamon. Magamtól nem biztos, hogy kezembe vettem volna az ő könyveit, hiszen nem igazán vagyok jártas az ilyen jellegű könyvekben. Valaki azonban nagyon ajánlotta nekem, ezért úgy gondoltam, hogy adok neki egy esélyt. „A teljessé válás folyamata” különbözik a „Hajnal előtti árnyak”-tól. Teal Swan első könyve inkább önéletrajzi, nagyon őszinte és fájdalmas vallomás saját életútjáról. Második könyve már sokkal praktikusabb, tárgyilagosabb, több...

Tovább...

Jodi Picoult: Találj rám

Mindig nagyon szívesen olvasok Jodi Picoult regényt, hiszen annyira olvasmányosak és érdekesek könyvei, hogy mindig sikerül valami újat találni bennük. A „Találj rám” talán kicsit másabb mint a többi könyve, tele van misztikummal és rejtéllyel, de nagyon szórakoztató, leköti az olvasó figyelmét és magával ragad a történet. Az már nem titok Jodi Picoult regényeiről, hogy a szerző mindig valami újat alkot, mindig van benne egy nem várt csavar vagy fordulat...

Tovább...

Révész Szilvia: Keserűből édeset

Bevallom nehezen vettem kezembe a következő könyvet, kicsit féltem a témától és tartottam attól, hogy túl elméleti lesz minden, amit a könyvben olvasni fogok. Tetszett a könyv címe, „Keserűből édeset”, egyértelmű volt hogy miről fog szólni a könyv. Gyanakvóan forgattam kezemben a könyvet, és mindvégig arra gondoltam, hogyan is lehet egy krízishelyzetből, a keserűből, úgy kijönni, hogy a végén az ember már ne a keserűségre tudjon gondolni, hanem az édességre....

Tovább...

Tapolyai Emőke: Harmóniában múltunkkal, jelenünkkel és jövőnkkel

Mikor a Harmat Kiadó figyelmembe ajánlotta Tapolyai Emőke „Harmóniában múltunkkal, jelenünkkel és jövőnkkel” című könyvüket, beismerem teljesen a sötétben tapogatóztam, ugyanis most hallottam először a szerzőről és könyvéről. Ahogy megkaptam a könyvet, azonnali olvasásba kezdtem. Csak pár oldalt terveztem olvasni, de a könyv tömörsége, szellemisége, mondanivalója és stílusa annyira magával ragadott, hogy csak akkor vettem észre, hogy már mennyi idő eltelt, miután már a könyv utolsó oldalához értem. Nagyon mélyreható,...

Tovább...

Diney Costeloe: Eldobott gyerekek

Egy újabb remekmű, egy zseniálisan jól megírt regény, imádtam minden egyes lapját. Az „Eldobott gyerekek” a 2. világháború utáni időt dolgozza fel, szívszorítóan őszintén és érzelemdúsan. Témája nagyon emlékeztet egy másik könyvre, az „Elrabolt életek„-re, de ezt a könyvet még annál is jobban élveztem. Nem teljesen helyénvaló az, ha azt mondom, hogy élveztem ezt az olvasmányt, figyelembe véve a könyv nagyon komor és komoly témáját és hangulatát, de irodalmi szempontból...

Tovább...

Kristen Harnisch: A borász lánya

Ha egy kedves kis történetre vágyik az ember, amit egy bekuckózó délutánon olvashat, akár egy jó pohár bor mellett, akkor „A borász lánya” mindenképp egy jó választás. Sara Thibault, szüleivel él együtt egy szőlőbirtokon, és arról álmodozik, hogy egy napon majd ő veszi át apjától ezt az örökséget, és tovább viszi a családi hagyományt. A szőlőbirtokot azonban egy tragikus esemény folytán, anyja eladásra kínálja egy rivális családnak, A Lemieux családnak,...

Tovább...

Jodi Picoult: Sorsfordítók

Kedvenc szerzőim közé tartozik Jodi Picoult. Történetei mindig izgalmasabb, legváratlanabb csattanókkal és fordulatokkal, és egészen élethűen megábrázolt emberi karakterekkel, akikkel könnyedén azonosul az olvasó. Azért olyan különleges a szerző stílusa, mert egy hétköznapi esemény feldolgozása mindig több szemszögből van megvilágítva és a végén mindig nyitva marad a történet, ezzel is rábízva az olvasóra a történet tovább gondolását, leszűrvén ki-ki a neki szánt mondanivalót. A regény két tipikus, hétköznapi amerikai családot...

Tovább...

Anne Tyler: Egy spulni kék cérna

A következő könyvet csupán a címe és a fülszövege miatt, nem hinném, hogy megvettem volna. Azonban a könyv hátoldalán lévő szöveg, azonnal felhívta rá a figyelmemet, ugyanis ez áll rajta: „Száz év magány a XX. Század Amerikájában”. Mivel a „Száz év magány” Gabriel García Márquez-től a kedvenc regényeim közé tartozik, így már mindenképp el akartam olvasni. Sosem bánom meg azt, ha elolvasok egy könyvet, de ez a könyv nagyon nem...

Tovább...

Karin Alvtegen: Szégyen

Nagyon szeretek svéd krimiket olvasni, számomra nagyon izgalmasak és szórakoztatóak ezek a regények. Én azt szeretem a svéd krimikben, hogy a gyilkosság nyomozása és felderítése mellett, nagy hangsúly van a szereplők lélektani elemzésén. Indulataik, tetteik, motivációjuk, gondolatuk, mindaz ami elvezet egy gyilkost egy bűncselekmény elkövetéséhez, a svéd krimikben mindig górcső alá kerül és több szemszögből van megvilágítva. Karin Alvtegen pszichokrimije két teljesen különböző nő sorsának alakulását mutatja be, akik gyermek-...

Tovább...