nyomozás

Guillaume Musso: Central Park

Vannak könyvek és szerzők, akikeknek bármelyik könyvüket, ha kezembe veszem, egyből érzem, hogy ez egy remek olvasmány lesz. Guillaume Musso könyveivel mindig így vagyok, bár még csak most ismerkedem úgy igazán ezzel a szerzővel, de már egy-két könyv is elegendő volt ahhoz, hogy rájöjjek arra, hogy milyen mesterien tudja szövögetni a cselekmény szálait regényeiben.

Szerintem ez egy nagyon jól felépített lélektani regény, nagyon jó krimi elemekkel, amiktől nem csak, hogy izgalmas és olvasmányos a könyv, hanem egyben szívszorító és romantikus is.

Már a legelső oldalon annyira izgalmas a könyv, hogy néhány mondat elolvasása után egyszerűen lehetetlen letenni ezt a regényt. Nagyon izgalmas a múlt és a jelen váltakozása a regényben, annyira pörgős és eseménydús a könyv, hogy az ember alig éri utol magát, és már máris történik valami új a könyvben, ami megint jól összekuszálja a szálakat.

A regény egy rejtéllyel indul el, két teljesen ismeretlen ember, egy párizsi rendőrnő és egy amerikai jazz-zongorista, egymáshoz bilincselve, az amerikai Central Park-ban ébrednek fel. A lehetetlennek tűnő találkozás, elindít egy nyomozási folyamatot. Egyikük sem emlékszik a múlt eseményeire, de közösen kiderítik azt, hogy hogyan kerültek egy park padjára és mi közük van egymáshoz. Csupán néhány nap leforgása alatt izgalmasabbnál izgalmasabb események történnek, míg a végén olyan igazságok kerülnek napfényre, amikre egyikük sem számított.

Ez a könyv egyszerre krimi, thriller, bűnügyi és romantikus regény. A szerző nagyon okosan és intelligensen húzogatja el a cselekmény szálait az olvasó előtt, elhitetve azt az olvasóval, hogy a regény fő témája egy nyomozási eset. A könyv végéig úgy tűnik, hogy minden egy bűnöző körül forog, és csak az utolsó néhány oldal fedi fel a regény tényleges konfliktusának a helyzetét. Ez a váratlan és szinte már katartikus befejezése a regénynek annyira eredeti és ötletes, hogy engem mint olvasót, teljesen levett a lábamról.

Csupán csak a könyv címe alapján az ember valami egészen másra számítani, ezért nagyon megtévesztő a címválasztás. De ebben a könyvben garantált a meglepetés és a váratlan fordulat. Semmi sem az aminek látszik vagy tűnik ebben a könyvben. Nem a véres és durva jelenetekben mutatkoznak meg a krimi elemei, hanem a feszültséggel teli csavaros fordulatokban, a rejtélyes bűnöző karakterábrázolásában és az emberi elme összetettségében.

A drámai helyzeteket nagyon jól megoldotta a szerző, mindig volt benne valami rejtély, titokzatosság és egy kevés romantika is. A pszichothriller szál erősen jelen van benne, de egy egészen elfogadható formában. A végén egy kicsit erőltetettnek éreztem a thriller keverését a romantikus szállal, de ez már ízlés kérdése, bár szerintem ez a szerelmi szál nem igazán illet bele ebbe a regénybe.

Nekem nagyon szimpatikus volt a két főszereplő karakterábrázolása. Kicsit szélsőséges és helyenként közhelyes ez a két főszereplő, az erős és határozott férfi és az esendő és gyenge nő jelleme, de szerintem ez nem annyira zavaró tényező a könyvben.

Furfangos, kiszámíthatatlan és megtévesztő ez a könyv, legerősebb jellegzetessége a lélektani ábrázolás és a játékos cselszövés. Az egész könyv olyan mintha egy véget nem érő labirintusban lenne az ember, ahol minden útszakasz csak egy újabb bonyodalmat hoz magával. De pont ez a furfangos váltakozás a legnagyobb előnye ennek a könyvnek, hiszen egy olyan drámai és feszültséggel teli hangulatot kelt, ami leköti az olvasó figyelmét. Musso olyan részletesen és hangulatosan tud írni tájakról, érzésekről, emberekről, hogy az szinte már reálisnak tűnik.

Szerintem ez egy színes és érdekes regény, tele fantáziával és drámai helyzetekkel. Nem egy hátborzongató vagy eget rengető krimi, de mivel a regény valós tartalma és mondanivalója nagyon is erős és hatásos, ezért szerintem ez egy igazán jó könyv. Talán ez a része kicsivel több figyelmet is megérdemelt volna, ugyanis Musso zseniális elbeszélése mellett, a lélektani ábrázolása is egy erős jellegzetesség. Az, hogy az élet és maga az ember mennyire törékeny és mit is jelent a kegyelmi idő, azt Musso tökéletesen visszaadja regényében. Szerintem a szerző csodásan fogalmazza meg a regény üzenetét, azt az egyszerű tényt, hogy bármi is történjen az emberrel, az élet mindig megy tovább. Vereségek, küzdelmek és fájdalmak árán is, de az életért érdemes küzdeni.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Vannak az életben olyan pillanatok, amikor kinyílik egy ajtó, és napfény árad az ember életébe. Ritka pillanatok, amikor valami felszabadul ott belül. Súlytalan lebegés, száguldás egy radar nélküli sztrádán. A döntések egyértelműek, kérdések helyett válaszok vannak, a félelem átadja helyét a szerelemnek. Kegyelmi idő. Ritkán tart sokáig.

Central Park Book Cover Central Park
Guillaume Musso
Park Könyvkiadó Kft.
2019
Kartonált
285

Liz Lawler: Ne ébrejd fel!

A krimi vagy a bűnügyi regények kedvenceim közé tartoznak. Minden megvan bennük, ami szükséges egy szórakoztató olvasmányhoz. Ott van a rejtélyes bűntény, a titokzatos bűnös, a bűntény felderítése, a nyomozás folyamata és ami a legfontosabb egy igazán jól kidolgozott kriminél, a lélektani indítóok.

Liz Lawler krimije attól olyan jó, hogy nincsenek benne horrorisztikus véres jelentek, csupán rejtélyes és titokzatos bűncselekmények, amelyek kellően fordulatosak és csavarosak.

Ez a krimi-thriller már a könyv elején egy csattanóval indul, ami egyből felkelti az olvasó érdeklődését, leköti a figyelmet és kíváncsivá tesz a cselekményre. Ebben a krimiben nem a durva erőszaktevésen van a hangsúly, sokkal inkább az emberi elme kiszámíthatatlanságával játszadozik. Magáról a bűnözőről kevés szó esik a könyvben, a végén is alig kap szerepet az ő szemszöge és indítóoka, sokkal inkább az áldozaton van a hangsúly.

Ebben a könyvben, az áldozat egy orvosnő, aki nehezen tud különbséget tenni az elszenvedett trauma és a valóság között. Mivel az ő jellemábrázolásán van a hangsúly, ezért magába szippant és az olvasó is részévé válik a bűncselekmény kiderítésében.

A sikeres orvosnőn végrehajtott erőszak nem tűnik reálisnak, épp ezért barátai és ismerősei sem hisznek neki. Ezzel beindul egy olyan lélektani folyamat, ami az ábránd, hallucináció, fantázia és a valóság között lebeg valahol. A nyomozás során felderült szereplők nem sok hangsúlyt kapnak, az igazi felderítés az orvosnő agyában zajlik, aki próbálja a múlt történéseit a jelennel egyeztetni.

A képzelés és a valóság közötti határvonal nagyon vékony és a szerző pont ezt a vonalat követi, kihasználva az olvasó kíváncsiságát és saját fantáziáját. Innentől kezdve válik ez a thriller igazán érdekessé és feszültséggel telivé, ugyanis megint csak előtérbe kerül az emberi elme bámulatos összetettsége, valamint az emberi előítéletek és hibák tragikus következménye.

A könyv szerzője végig fenntartja a bizonytalanság és homály látszatát, keverve mindezt a vészhelyzetbe került főhősnő kilátástalan helyzetével. És ettől olyan izgalmas a regény, hogy egy átlag emberrel, milyen nem átlagos dolgok történhetnek meg. Maga a bűntény elkövetője se egy hivatásos bűnöző, csupán egy lelkileg sérült ember, akit érzelmei egy bűncselekményhez vezetnek. És ez az átlagos főszereplő a hétköznapi bűnözővel egy mindennapi közegbe kerül be.

Az izgalom és a nyomozás benne vannak a regényben, a végkifejlet azonban kicsit alulmaradt. Túl hamar és hirtelen oldódik meg benne a bűncselekmény és kevés magyarázatot kap maga a bűntett, és ehhez társul még a nagyon banális indítóok, ami kiváltotta a bűncselekményt.

Mivel nagyon izgalmasan indul be a történet, ezért a befejezés is egy kellő csattanót kívánt volna meg, de szerintem ez elmaradt. Miközben folyamatosan vannak adagolva a csavaros fordulatok és a feszültséggel teli események, a megoldás azonban túl laposnak bizonyult nekem.

Mindenképp ajánlanám krimi vagy pszichothriller kedvelőknek, mivel maga a történet tényleg lebilincselő és izgalmas. De a karakterek ábrázolása, valamint a vége nem igazán kiemelkedő. Egyedül a történet vége váltott ki belőlem némi csalódást, talán azért is mert saját fantáziám, egészen más bűnözőt gondolt ki az előzmények után.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Az ember agya nagyon érzékeny jószág. Könnyedén megtéveszt bennünket, pedig nem is feltételezünk róla ilyesmit. Aztán meg csúnyán megbüntet minket, ha nem törődünk vele.

Ne ébrejd fel! Book Cover Ne ébrejd fel!
Liz Lawler
Lettero Kiadó
2019
Ragasztott
392

Katherine Webb: A rejtekhely

Sokszor beleesem abba a csapdába, hogy annyira megfog a könyv fülszövege, hogy nagy elvárásokkal kezdek neki, de sajnos néha csalódnom kell, főleg olyankor, mikor a könyv fülszövege többet ígér, mint amit valójában a könyv adni tud.

Ebben az esetben, számomra ez a könyv, nem igazán hozta el azt a beígért briliáns és érdekfeszítő drámát. Sajnos én gyakran laposnak, unalmasnak és egyhangúnak éltem meg ezt a könyvet, és így csak egy átlagos regény maradt.

Én ezt a könyvet semmiképp nem nevezném történelmi regénynek, sokkal inkább egy átlagos kriminek, ami épp a 20. század elején, az első világháborút követő években zajlik.

A gyilkosság helyszíne egy idillikus angol kisfalu, ahol egy jómódú és sokak által kedvelt malomtulajdonos, rejtélyes módon életét veszti. Téves módon, egy magába zárkózott háborút túlélő fiatal fiút vádolnak meg a bűntettel, ami egy nyomozást indít el. A nyomozást a fiú húgának és az áldozat feleségének a kezébe kerül, akik szerintem elég bugyuta módon kezdenek bele a nyomozásba. A végén nem csak a jelenbeli gyilkosság felderítésére kerül sor, hanem egy múltbeli rejtély is megoldódik, ami egy játékbabához kötődik.

Bár maga a nyomozás és a gyilkosság nem sok feszültséget vagy izgalmat rejteget, a szerző leírásai és a mondatok szerkezete számomra mégis megnyerő volt. Kevesebb benne a párbeszéd, sokkal több benne a leírás, ami egyfajta könnyedséget és melankolikus hangulatot kölcsönöz a könyvnek. Ez a hangulat végigkíséri az egész könyvet, lassan andalogva folynak az események, szinte alig történik valami.

A szereplők karakterkidolgozása nekem gyengének és érdektelennek tűnt, egyik szereplő sem emelkedik ki a többiek közül különleges módon.

Számomra csak a regény végén derült ki, hogy két különböző idősíkban folynak az események, addig lineárisnak tűnt a cselekmény szövése. Mivel a végkifejlet összeköti a múltat a jelennel, így már az előző részek is jobban érthetők.

Maga a gyilkosság és a nyomozás nem sok meglepetést rejteget, valahogy minden kiszámítható, ezért el is marad a katartikus élmény.

Helyenként szerepet kap az emberi lélek elemzése is, de ez is inkább csak felszínesen.

Én ennél több drámai és krimi elemet vártam volna tőle, ezért is van olyan hiányérzetem a könyv befejezése után. Bár a végkifejlet tartogat egy fordulatot, de szerintem ettől sem lesz ez egy remek olvasmány.

Ami igazán tetszett a könyvben, az a párhuzam a három női főszereplő között, akik különböző módon élték meg női sorsukat. Egyfelől ott van a naiv, tisztalelkű és félénk néma lány, aztán ott van a bátor, szókimondó és vakmerő lovaslány és végül a bizonytalan, szerelem csalódott és elveszett fiatal feleség. Ők hárman egyfajta egységet alkotnak számomra, ami nagyon is jól szimbolizálja a nőiség sokoldalúságát. Ez a női vonal amúgy is nagy hangsúlyt kap a regényben, erős női karakterek kapnak fontos szerepet a regényben.

A könyv címe is egy telitalálat, ami rejtekhelyet nyújt egy fiatal szerelem csalódott feleségnek, egy háborúból menekült férfinak, egy megkeseredett idős vénlánynak. Ez az idillikus hely egy ideig megvédi őket a külvilágtól, de egy idő után mindannyian szembe kell, hogy nézzenek tetteik következményeivel és az élet zord oldalaival. Ezt csodaszépen ábrázolja a könyv borítója, ami igazán megnyerő.

Könnyed, laza, egyszerű olvasmány ez, ami kikapcsolódásnak megfelel.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Egyébként pedig féleszű az a hajótörött, aki a … hányódó deszkába kapaszkodik, amikor egy nagy, erős mentőcsónak úszik el mellette.

A rejtekhely Book Cover A rejtekhely
Katherine Webb
General Press Kiadó
2019
Füles, Kartonált
403

Cara Hunter: Sötétben

Zseniális és briliáns ez a könyv, az egyik legjobb krimi, amit olvastam az utóbbi időben. Különleges a felépítése, nagyon összetett a története és hátborzongatóan izgalmas. Első perctől fogva leköti az olvasó figyelmét, végig feszültséggel teli, kellőképpen fordulatos és csavaros, valamint lélegzetelállítóan furfangos a befejezése.

Az Adam Fawley sorozat második könyve, a „Sötétben” egy olyan gyilkossági esetet dolgoz fel, ami szorosan kapcsolódik egy másik nő tragikus sorsához, közben azonban több szálon is futnak az események. Adam Fawley, a detektívfelügyelő precíz és alapos munkája által, rengeteg titokra derül fény, miközben úgy tűnik, hogy egyre csak jobban és jobban nő a feszültség a nyomozás során. Az eltűnt nő és a pincében talált félholt nő és gyermek közötti kapcsolat rengeteg váratlan és kiszámíthatatlan fordulatot rejteget.

Több dolog is van, ami engem megfogott ebben a krimi-thrillerben.

Az egyik, a detektívfelügyelő egyes szám első személyében elmesélt változata. Ettől közelinek és még személyesebbnek tűnt a horror történet, és ezt váltotta fel nagyon harmonikusan a többi szereplő egyes szám harmadik személyében elmesélt változata.

A másik fontos eleme ennek a regénynek, a különböző stílusban megírt beszámolók az eseményekről. Ott vannak a média, az újság, a szemtanúk, a kihallgatások tanúvallomásai, amelyek egyfajta dinamikát visznek bele az egész történetbe.

Mivel a nyomozás során folyamatosan újabb és újabb tanúk és bizonyítékok kerülnek elő, ezért a feszültség és az izgalom végig adottak. Egyáltalán nem kiszámítható a végkifejlet, sőt valami nagyszerű megoldást hoz elő a könyv szerzője.

Az még a jó ebben a regényben, hogy annak ellenére, hogy egy gyilkossági eset áll a regény középpontjában, a szerző mégis kitér karakterei magán életére, ezáltal is igazi emberi karaktereket formálva, amelyektől olyan életszerű az egész könyv. Nem csak a detektívfelügyelő és felesége traumáját ismerjük meg, hanem a többi nyomozó életét is, akiknek magán életük szorosan kapcsolódik munkájukhoz.

Az egész regény egy jól kidolgozott csapatmunka, ahol különböző személyiségek és tehetségek érvényesülnek, miközben felderítésre kerül egy bűnügyi eset.

A könyv stílusa annyira könnyed és közvetlen, hogy rengeteg teret ad az emberi fantáziának és elmélkedésnek, szinte már-már arra ösztönözve az olvasót, hogy ő maga fejtse meg a rejtély megoldását.

Tényleg nagyon jó krimi, letehetetlen, magával ragadó, megdöbbentő, sokkoló és elgondolkodtató. Annyira izgalmas és pörgős, hogy az olvasó nehezen tudja letenni, mert minden egyes rész újat és újat követel. Nem egy egyszerű történet, millió kis apró puzzle darabkákból tevődik össze, ami erőteljesen érdekessé és izgalmassá teszi ezt a könyvet.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Ahogy a téma egyik legjobb ismerője egyszer megfogalmazta, egy pszichopata társaságában kitűnően érezheti magát az ember, de a végén mindig nagy árat kell fizetni érte.

Sötétben Book Cover Sötétben
Cara Hunter
21. Század Kiadó
2019
Puhatáblás
458

Cristina Alger: A bankár felesége

Nagyon szeretem a krimi könyveket, azon is belül az izgalmas és csavaros thrillereket. „A bankár felesége” elég nagy reklámot kapott és a fülszöveg alapján, egy csavaros és feszültséggel teli olvasmánynak ígérkezik. Számomra ez inkább volt egy szórakoztató olvasmány, mint egy fordulatos vagy lélegzetelállító thriller. Krimiként még nehezebben tudok rágondolni, mivel ahhoz, túl sok a romantikus szál benne, na meg persze a „happy end”, ami csak még inkább rontott a könyv hangulatán.

Maga a könyv témája nagyon is érdekes és aktuális, részletesen és figyelemfelkeltően ábrázolja a bankárok és befolyásos emberek luxus és nagyvonalú életét. A regény kezdete mindenképp megnyerő és feszültséggel teli, ami egy izgalmas kibontakozást és csavaros végkifejletet sejtet. Ez azonban, szerintem nem teljesül be a könyvben, kevés benne a fordulat és nagyon sok csavar előre kiszámítható.

Annabel és Matthew története idillikusan indul, boldog és sikeres házaspár, akik életét a férj hirtelen és tragikus halála, megváltoztatja és nem várt események elé állítja. Annabel, férje halálának rejtélyes körülményei után kezd el nyomozni, miközben egy másik szálon Marina, egy sikeres újságíró pont a banki visszaélés törvénytelen titkairól ír tudósítást. A cselekmény két külön szálon fut, mindkét szál egy nyomozati szál, ami lassan-lassan összekapcsolódik. Ez a két szál, két női sors alakulásával is foglalkozik, mindkettőben közös a romantika és a szerelem, ami meghatározza a cselekmény alakulását.

Mivel a bank és pénzügy világa nagyon messze áll tőlem, ezért számomra túl részletes volt ez a rész és helyenként unalmas is. Annyira kiszámítható és előre látható volt a főhős körüli rejtély, hogy ez sokat elvett a regény élvezetéből. Kevés volt benne az intrika, a csavar, az izgalom, a könyv csattanója pedig igazi csalódás. Mivel egy thrillerről vagy krimiről van szó, ezért szerintem ez a fajta befejezés semmikép nem illik ehhez a műfajhoz, meg amúgy is végig az az érzésem volt, hogy egy könnyed kis romantikus regényt olvasok, apró kis ötletes csavarokkal.

Nem igazán nyerte el a tetszésemet ez a könyv, lapos és egyhangú volt. A regény cselekménye nem épült fokozatosan és nem érte el a kívánt csattanót, hanem végig megmaradt ugyanazon a szinten. Csupán annyi változott, hogy folyamatosan bekerült egy-egy újabb szereplő a képbe, aki sokat nem tett hozzá a cselekmény fokozásához.

Kicsit csalódtam ebben az olvasmányban, túl gyenge ahhoz, hogy egy fordulatos és izgalmas thrillerként megállja a helyét. Könnyed, laza, szórakoztató és kikapcsoló olvasmány, de semmi észbontó vagy eget rengető dolog nem történik benne.

Egyszerű, kiszámítható és átlagos szórakoztató olvasmány.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Nem engedheti meg magának a luxust, hogy a rövid távú döntéseinek a hosszabb távú következményein gondolkodjon.

A bankár felesége Book Cover A bankár felesége
Cristina Alger
21. Század Kiadó
2019
Puhatáblás
351

Guillaume Musso: Az angyal hív

Meglepett ez a könyv, ugyanis ez az első könyvem, amit Guillaume Musso-tól olvasok és tetszett. A könyv borítója egyáltalán nem fogott meg, de maga a történet az igen.

Nagyon bájosan indul a kerettörténet. Adott egy repülőtér, egy férfi és egy nő, valamint két mobiltelefon. A zsúfolt és hektikus várakozóteremben egymásba ütköznek és a nagy kapkodásban, véletlenül elcserélik mobiltelefonjaikat. Mire erre rájönnek, már több ezer kilométer választja el őket egymástól. Két teljesen különböző életet élnek, a világ két teljesen ellentétes pontján. Madeline, Párizsban üzemelteti virágboltját, Jonathan San Fraciscoban vezet egy éttermet. Mindketten engednek a kíváncsiságnak és a csábításnak és belenéznek a másik telefonjába. Az üzeneteket, leveleket olvasva olyan titkot fedeznek fel egymásról, ami végül is összeköti őket. Miközben egymás üzeneteit közvetítik a másiknak, rendeléseket, foglalásokat adnak át a másiknak, olyan személyes dolgokat is megtudnak egymásról, ami egy közös pont lesz a regény további részeiben.

Musso regénye igazi lendületes és bájos romantikus történet, vegyítve némi misztikus, sorsszerű és krimi elemekkel. Ebből a szemszögből közelítve egyáltalán nem tűnik véletlenszerűnek Madeline és Jonathan találkozása, valamint telefonjaik elcserélése. A feszültség fokozását és az érdeklődés fenntartását úgy oldja meg a szerző, hogy a két főszereplő váltott nézőpontjain keresztül ismerteti velünk az eseményeket.

Eleinte kicsit kaotikusnak és értelmetlennek tűnik a sok elem keverése, ugyanis romantika, misztikum és krimi, kicsit soknak tűnhet egy regényben. De szerintem Musso ezt jól megoldotta és ezáltal kellemes és könnyed olvasmánnyá vált regénye. A romantikus szál a legdominánsabb a regényben, ezért is kicsit eltörpül mellette a krimi szál, ami kicsit kidolgozatlannak tűnik. Romantikus krimiként van hirdetve, két olyan műfaj, ami kedvenceim közé tartozik, de szerintem ez inkább romantikus regény, mint krimi. És ha mindez nem lenne már így is elég, egy kis thriller is belekeveredik a regénybe, mikor a két főszereplő megismeri a másik rejtett titkát a múltról és közös nyomozásba kezdenek.

A könyv hangneme és stílusa megnyerő, főleg az a melankolikus hangulat ami árad a sorokból. Egyfajta reménység és biztatás jön át a könyv lapjairól, az életbe és az emberiségbe vetett hit, miszerint mindig újra lehet kezdeni, mert az élet mindig ad egy új esélyt. Ugyanakkor el is gondolkodtat a regény: Mi a Sors és mi a Véletlen?

Kedvenc idézetem a könyvből:

Csak akkor leszel jobban, ha végre megszabadulsz a kísérteteid terhétől.

Az angyal hív Book Cover Az angyal hív
Guillaume Musso
Park Kiadó Kft.
2016
Puhatáblás, Ragasztókötött
411

Jodi Picoult: Találj rám

Mindig nagyon szívesen olvasok Jodi Picoult regényt, hiszen annyira olvasmányosak és érdekesek könyvei, hogy mindig sikerül valami újat találni bennük.

A „Találj rám” talán kicsit másabb mint a többi könyve, tele van misztikummal és rejtéllyel, de nagyon szórakoztató, leköti az olvasó figyelmét és magával ragad a történet. Az már nem titok Jodi Picoult regényeiről, hogy a szerző mindig valami újat alkot, mindig van benne egy nem várt csavar vagy fordulat és nehéz, súlyos témákat feszeget könyvében. Eleinte nekem kicsit nehezen illett be a történetbe a misztikum és a természetfeletti, de utána sikerült eligazodni benne és már minden a helyére került. Minden könyve meglepően és nem várt fordulattal végződik, de ennek a könyvnek a „feloldozása” mindent visz. Tényleg nem erre számítottam.

Ebben a könyvben négy ember élete kereszteződik. Az a közös bennük, hogy mindannyian ott voltak azon a bizonyos helyen, de különböző időben. Mindannyiuk életét befolyásolta az a történés ami ott történt.

A történet egyik szereplője, Jenna, a tizenhárom éves kislány, aki anyukáját keresi, Alice-t. Anyukája utáni nyomozásában, másik két szereplő segít be neki, Virgil és Serenity. Virgil, a nyomozó, még mindig nem tud kibékülni a tíz éve történt baleset körülményeivel. Serenity, a médium pedig véletlenül csöppen bele ebbe az egész történetbe, de neki is fontos szerepe lesz az elefántrezervátumban történt baleset megfejtésében.

Nagyon sok érdekes eleme volt a könyvnek, ami nekem kimondottan tetszett.

Az egyik ilyen elem az elefántok világa és személyisége. Nagyon tetszett az a sok új információ amit megtudtam ezekről az állatokról, tetszett az a kutatás az elefántok gyászáról, amit Alice végzett, ami egy párhuzam volt az emberi gyásszal. Az elefántok már szinte emberi szintre lettek emelve ebben a könyvben, ami nagyon sokat hozzátett a könyv hangulatához. Ez enyhített egy kicsit a téma komorságán.

Ebből a könyvből most kivételesen hiányzott a bírósági tárgyalás és az ott elhangzott vádak és ítéletek. Jodi Picoult itt ebben a regényben, inkább az emberi kapcsolatok nehézségeire teszi a hangsúlyt, ami minden bírósági ítélkezés nélkül is, elég súlyos. Most kívételesen nem hiányoltam a jogi megközelítést, hiszen volt elég családi zűrzavar, ami elvette erről a figyelmemet.

Ebben a könyvben ott van a súlyos téma, a kíméletlen őszinteség és a társadalomkritika.

A történet több szemszögből kerül elmesélésre, párhuzamosan futnak a cselekményszálak, miközben egyre több információt tudunk meg az elefántok világáról.

Nagyon részletesen és jól vannak kidolgozva a történet szereplői, minden információmorzsának nagy jelentősége van, hiszen ezek a végén egy teljes képet alkotnak.

Kiváló ahogyan a természet találkozik a természetfelettivel Jodi Picoult könyvében, a tárgyilagosság helyét átveszi a misztikum, a valóság egybeolvad a mesével.

Kedvenc idézetem a könyvből:

A gyűlölködőkkel foglalkozni olyan, mint mosogatni a Titanicon. Mi értelme?

Találj rám Book Cover Találj rám
Jodi Picoult
Athenaeum Kiadó Kft.
2014
Puhatáblás, Ragasztókötött
456

José Rodrigues dos Santos: A végső titok

Első könyvem, és eddig az egyetlen, amit José Rodrigues dos Santos-tól olvastam, az „A végső titok”. Annyira izgalmasnak és rejtélyesnek tartottam a könyv borítóját és fülszövegét, hogy úgy gondoltam, kipróbálok egy új jellegű könyvet, egy eddig, számomra ismeretlen szerzőtől.

Most, miután már elolvastam, kicsit ambivalens érzések vannak bennem. Egyfelől úgy éreztem, hogy a könyv olvastatja magát és fent tartja a figyelmemet, mivel érdekes információk birtokába jutottam, másrészről azonban néhol nehezen értettem meg bizonyos tudományos részeket. Azt már tudom, hogy, José Rodrigues dos Santos könyvei valós adatokra és kutatásokra épülnek, pont ezért éreztem azt, hogy ahhoz, hogy a könyvet teljesen meg tudjam érteni, ehhez nekem is további kutató munkára és olvasásra lenne szükségem.

Tetszett a könyv fővonala, miszerint az író azt a nagy kérdést boncolgatja, hogy vajon a mai keresztyén vallások arra a tanításra épülnek, amit Jézus Krisztus oly sok évvel ezelőtt ráhagyott követőire. A rejtély az Újszövetség legégetőbb és legfontosabb kérdéseit próbálja körüljárni: Ki volt Jézus Krisztus? Milyen lenne a világ, ha Jézus visszatérne? Hogyan fogadnák őt az emberek?

Sok cselekménye nem igazán van a regénynek, inkább a megfejtéseken, az elméleteken és a tudományos bizonyítékokon van a hangsúly. Némi krimi szál is bekerül a könyvbe, de szerintem ez csak olyan mellékfonal, hogy az olvasó ne roskadjon össze a tömény információ és adat alatt.

Nagy vonalban arról szól a könyv, hogy egy spanyol paleográfus a Vatikáni Könyvtárban egy régi Biblia-kéziratot tanulmányoz. Tanulmányozása során, valaki rejtélyes módon megöli és egy üzenetet hagy a holttest mellett. Egy olasz rendőrfelügyelőnő és egy híres portugál történész próbálja felderíteni a gyilkosságot és megfejteni a holttest mellett talált rejtélyes üzenetet. Nyomozásuk és utazásaik során górcső alá veszik a Biblia üzeneteit és tanításait, felfedezvén egy utolsó újszövetségi titkot.

Elég jól ismerem az újszövetségi tanításokat, mégis valamilyen szinten érdekesnek tartottam tudományosabb szempontból is rávilágítani a keresztyénségre. Azonban nagyon részletesnek és helyenként túl száraznak tartottam azt a sok információt az újszövetség szövegeiről és Jézus személyéről. Épp ezért elég gyenge a kerettörténet, a karakterek kidolgozása se valami sikeres.

Hívő keresztyénként nagyon sok elméletet és tudományos bizonyítékot nehezen emésztettem meg, de azért még így is sikerült elég sok hasznos információt megtudni a Biblia világáról és koráról.

Azt mindenképp elismerem, hogy rengeteg háttérmunka és kutatás van a könyv mögött, ami nagy tiszteletet és elismerést vált ki belőlem.

Érdekesnek tartottam volna a könyv történetét, ha jobban meg lett volna írva. Regénynek nehezen tudom nevezni, mivel szinte semmi nem történik benne, dokumentum vagy tájékoztató könyvnek azonban nagyon jó. Megvan benne a precizitás, az információ, a kutatás, de a cselekmény, a karakterek és a párbeszédek szerintem nagyon unalmasak. Ezért irodalmilag nehezen értékelhető számomra, de mint információ és adat átadás tökéletesen működik.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Mindazonáltal vannak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen a hit, elegendő adat nélkül is.

A végső titok Book Cover A végső titok
José Rodrigues dos Santos
Kossuth Kiadó Kft.
2013
Keménytábla, Védőborító
420

Marc Pastor: Barcelona árnyai

Nagyon szeretem a bűnügyi krimiket, a következő könyv is ebbe a kategóriába sorolható. Eléggé ijesztő és félemetes a könyv borítója, már ebből is sejteni lehet, hogy nem egy vidám történetről szól a regény.

Marc Pastor, a „Barcelona árnyai” szerzője maga is egy elismert bűnügyi szakértő, aki egy igaz történet alapján írta meg könyvét. Rejtélyes regénye egy olyan sorozatgyilkos kilétét mutatja be, aki a mai napig is felkelti a közvélemény érdeklődését.

A történet az 1910-es évekbe kalauzol el, ahol Barcelona nem csak csillogó és fényűző oldalát ismerhetjük meg, hanem a szenny és bűn sötét oldalát is. Barcelona, a katalán főváros utcáin, rémes tettek tartják rettegésben a város lakóit. Ártatlan gyerekek tűnnek el nyomtalanul, mintha valami sötét árny vonzaná be őket. A rendőrség nem jut sokra az elveszett gyerekek nyomozása során, Moisés Corco felügyelő azonban eltökéli, hogy kideríti a gyilkost. Barcelona legvisszataszítóbb nyomornegyedeibe, kaszinóiba és bordélyaiba vezet nyomozása, míg végül is egészen váratlan és megdöbbentő valóságra bukkan.

Kicsit lassan és vontatottan indul be a történet, néhol nehéz lépést tartani a narrációval és a szereplőkkel. Én magam is valamivel többet vártam el a regénytől, főleg úgy, hogy egy megtörtént esemény alapján íródott. Nem igazán találtam meg benne a tipikus fordulatos krimi jeleneteket, kicsit túl laposra sikeredett.

Barcelona leírása, a sötét sikátorok, a koszos utcák és a gyomorforgató kanálisok javítottak valamit a regény hangulatán, ugyanis ezek nagyon élethűre sikerültek. A sötét rejtelmesség, a sejtelmes hangulat és a többértelmű titokzatosság, hozzátettek valamit a krimi hangulatához. A krimi szál nem annyira izgalmas, de az, hogy ki is az valójában, aki elmeséli ezt az egész szörnyűséget, na a zmár eléggé ötletes és érdekes, bár azért ez sem egyedi megoldás.

Az is lehet, hogy azért volt számomra nehéz megbarátkozni a regénnyel, mivel a spanyol irodalom és történelem nem igazán ismert számomra, ezért kicsit a sötétben tapogatóztam.

Egyedül a felügyelő karaktere tetszett, aki nagy profizmussal és karakán határozottsággal oldja meg a bűnügyi esetet. Szarkazmusa és humorérzéke miatt külön pont jár, amivel sikerült kicsit oldani a történet feszültségén.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Moisés Corvo olyan, mint egy kutya: senki sem pisilhet a területére. És ha ez azt jelenti, hogy húgyszaggal kell beterítenie az egész kerületet, az sem jelent számára problémát.

Barcelona árnyai Book Cover Barcelona árnyai
Marc Pastor
Libri Könyvkiadó Kft.
2015
Kartonált
320

Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd

Elég hátborzongató a következő könyv borítója és a címe is, valójában pont ezért is kezdtem neki olvasni. Mivel krimiként volt reklámozva, ezért úgy gondoltam nekem is fog tetszeni. Közel 800 oldalon át sikerült a könyv szerzőjének elnyerni tetszésemet és figyelmemet.

Nagyon jó a tempója a regénynek, végig feszültséggel teli. Zseniálisan van megírva, hiszen én annyi száz oldalon keresztül sem tudtam felderíteni a gyilkos ki voltát. Első ránézésre nagyon soknak tűnik ez a közel 800 oldal, de ha egyszer belemerül az ember a krimi világába, nehezen tudja abba hagyni.

A regény főhőse, Faith Corcoran, egy kétségbeesett és halára rémült pszichológusnő. Közel egy éve próbál zaklatójától megszabadulni, ezért úgy dönt, hogy a nagymamájától örökölt házba költözik. Csakhogy hamar kiderül, hogy ez a hely egyáltalán nem biztonságos, és a menedékhely kész rémfészekké alakul, miközben egy múltbéli esemény kísérti. Faith próbál ezen a helyen új életet kezdeni, de közben észre sem veszi mennyire közel került félelmeihez.

Faith történetével párhuzamosan egy bűnügyi szál is elindul. Deacon Novak nyomozó két eltűnt egyetemista lány után kezd el nyomozni. Nyomozása Faith-hez vezeti, kialakul köztük egy szerelmi szál, és a nyomozás eredménye összekapcsolódik Faith múltbéli történetével. Innentől kezdve lesz igazán érdekes és össze-vissza kuszált a történet.

„Közelebb, mint hinnéd” egy romantikus krimi, ha egyáltalán létezik ilyen műfaj. Karen Rose-nak mindenesetre sikerült nagyon érdekesen összefonnia ezt a két szálat.

Tömény a regény cselekménye, de hamar lehet haladni vele, mivel pörgős, csavaros és ötletes.

Első könyvem az írónőtől, de még szeretnék olvasni tőle. Olyan ügyesen és furfangosan fokozza a feszültséget a regényében, hogy az teljesen magával ragad. Van benne nyomozás, rejtély, titok, izgalom és szenvedély.

Tényleg téglaméretű a könyv, de ez senkit ne ijesszen el, mert megéri elolvasni ezt a rettentő fordulatos, izgalmas és romantikus krimit.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Ez a baj a családtagokkal, gondolta. Pontosan tudják, hol rúgjanak bele az emberbe ahhoz, hogy a legnagyobb fájdalmat okozzák.

Közelebb, mint hinnéd Book Cover Közelebb, mint hinnéd
Karen Rose
Könyvmolyképző Kiadó Kft.
2016
Puhatáblás, Ragasztókötött
787