Ez a történet egy lassan kibontakozó, melankolikus hangulatú krimi és dráma, amelynek középpontjában nemcsak egy eltűnés rejtélye áll, hanem az is, hogyan tud egy családtag eltűnése évekre megbénítani egy életet.
Nic karaktere különösen érdekes ebből a szempontból, hiszen ő nem egy klasszikus nyomozó, nem egy erős és elszánt főhős, aki határozott lépésekkel indul el az igazság felé, hanem egy megtört, elakadt fiatal nő, aki hét éve ugyanabban a fájdalomban él. A nővére, Kasey eltűnése nemcsak egy megoldatlan ügy számára, hanem egy olyan nyitott seb, amely mellett képtelen volt igazán továbbmenni. Mintha az élete azon a napon megállt volna, és azóta csak ismételné önmagát: ugyanazok a falak, ugyanaz a munkahely, ugyanaz a reménytelenség, ugyanaz a kimondatlan kérdés, amelyre senki nem tud választ adni.
Éppen ezért lesz fontos Jenna megjelenése az ő életében. A találkozásuk nemcsak új nyomokat, hanem új érzelmi lendületet is hoz a történetbe. Jenna szintén egy eltűnt testvér hozzátartozójaként él együtt a bizonytalansággal, így kettejük között azonnal ott van egy különös, fájdalmas kapocs. Nem kell mindent megmagyarázniuk egymásnak, mert mindketten pontosan tudják, milyen az, amikor az ember nem tud gyászolni, mert nincs bizonyosság, de továbblépni sem tud, mert még mindig maradt egy halvány esély.
Találkozásuk egy olyan lavinát indít el, amely nemcsak a múlt eltemetett részleteit kezdi felszínre hozni, hanem Nic saját bénultságát is megingatja. A nyomozás így nem pusztán arról szól, hogy kiderüljön, mi történt Kasey-vel és a másik eltűnt lánnyal, hanem arról is, hogy Nic képes-e újra megmozdulni egy olyan életben, amelyből évekkel korábban kiszakadt a biztonság, a remény és a jövő lehetősége. Ez adja a történet egyik legerősebb érzelmi rétegét: nemcsak egy eltűnés után kutatunk, hanem azt is végignézzük, hogyan próbál valaki visszatalálni önmagához a veszteség romjai között.
A könyv legerősebb része számomra ez a lelki oldal volt: a gyász, a bizonytalanság, a válaszok hiánya és az a különös állapot, amikor valaki már nem tudja, reménykedjen-e még, vagy inkább próbálja meg végre elengedni a múltat. Jenna megjelenése új lendületet ad a történetnek, hiszen a két lány közös vesztesége és közös nyomozása egy izgalmas alaphelyzetet teremt.
Ugyanakkor számomra a történet nem mindig volt elég feszes. A hangulat erős, az alapötlet működik, de néhol lassúnak éreztem a cselekményt, és voltak részek, ahol több feszültséget vagy mélyebb karakterépítést vártam volna. A rejtély izgalmas, de nem minden pillanata ütött akkorát, mint amennyire a kezdés alapján reméltem.
Mégis van benne valami nyomasztóan emberi. Az, ahogyan két húg egymásba kapaszkodva próbál választ találni arra, ami évekkel korábban szétszakította az életüket, végig ad egy érzelmi súlyt a történetnek.
Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik a lassabb tempójú, komorabb hangulatú rejtélyes krimiket, ahol a nyomozás mellett legalább annyira fontos a gyász, a trauma és az újraéledő remény is.
Számomra ez nem volt egy hibátlan olvasmány, de azoknak, akik szeretik a lélektani krimiket és a fájdalmas családi titkokkal átszőtt történeteket, érdemes lehet egy esélyt adni neki.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Szeretek az állatokkal lenni. Kevésbé bonyolultak, mint az emberek.
A hiányzó fél
Next21 Kiadó
2025
Puhatáblás
302
Pék Zoltán
