szülői szerep

Jannah Loontjens: Talán bizony mégsem

Ez a kis lilás-rózsaszínes könyv, nagyon érdekes címével és fülszövegével, első perctől kezdve felkeltette a figyelmemet. Már csak a fülszövege alapján is úgy gondoltam, hogy ez bizonyára nem egy szokványos tucatkönyv, hanem valami egészen más. És akkor még csak nem is sejtettem, hogy mennyire más is ez a könyv. A könyv borítójából kiindulva egy könnyed és szórakoztató regényre gondoltam, de megtévesztett a borítója, mert ez a könyv távol áll a kikapcsolódástól.

Már a legelső oldalak elolvasása után éreztem ezt a másságot, amihez azért hozzá kellett szokni és rá kellett hangolódni. Mert hogy ez a könyv minden, csak épp hétköznapi nem. Eleinte nehezen igazodtam el a könyv cselekményén és a szereplőket is nehezen kötöttem össze, de ahogy haladtam a könyv olvasásával, egyre jobban és jobban letisztult ez a kép.

Ez a könyv egy keserédes könyv, ami alapvetően egy anya küzdelmeit és bizonytalanságait boncolgatja, miközben olyan mélyértelmű és elgondolkodtató bölcsességek fogalmazódnak meg benne, amihez szerintem egy bizonyos életkor és élettapasztalat szükséges, ahhoz hogy érthető legyen.

Ezt a könyvet szeretni vagy utálni lehet, de az biztos, hogy annak ellenére, hogy elsőre kicsit megfoghatatlannak és csapongónak tűnik az egész könyv, mégis van benne valami különleges és érdekes.

Fura a regény cselekménye, ennél már csak a szereplők karaktere az ami még furább, de összességében egy nagyon jól felépített és megszerkesztett regény.

Nem valami izgalmas és feszültséggel teli cselekményre kell számítani ebben a könyvben, hanem egy olyan elbeszélésre ami szinte már-már túl intimnek, személyesnek és zavarba hozónak tűnik, de pont ez az erőssége ennek a könyvnek.

A regény főszereplője és egyben elbeszélője is, egy két gyerekes, férjezett és dolgozó anya. A szerepek, anyaság, feleség és dolgozó nő egyfajta válsághelyzetet indítanak el benne, ami által szinte újra gondolja az egész életét, főleg a gyerekkori traumáit, amelyek mostani felnőtt szerepeit is befolyásolják. Az ő történetét követhetjük végig, ami csupán négy napot mutat be az életéből, de ez bőven elegendő ahhoz, hogy az olvasó megismerje az ő gondolatvilágát és lelki válságát.

Engem magával ragadott és beszippantott ez a folyamat és válsághelyzet, amivel szerintem minden nő és anya, legalább egyszer szembesül élete folyamán.

Soha egy könyvnél sem éreztem még ennyire helyénvalónak és találónak a könyv címét, mint ebben az esetben. Remek címválasztásnak bizonyult ez a kis szójáték, ugyanis három rövidke kis szócska szinte már össze is foglalja mindazt amiről ez a könyv szól. Azt a bizonytalanságot, kételyt és határozatlanságot, amivel gyakran szembesülnek az anyák.

Egészen elképesztő az az érzelmi hullámvasút amit a könyv főszereplője, egy harmincas évei vége felé járó holland anya él meg. Bizonytalansága megmutatkozik az anyaság kérdéseiben, kételyei merülnek fel a házasságával kapcsolatban és gyerekkori traumáinak fel nem dolgozása bizony mély nyomokat hagy benne. Felszínesen olvasva úgy tűnik, hogy ez a könyv csak egy női sors alakulását mutatja be, de ennél sokkal több van benne.

Miközben egy anya életén keresztül kísérhetjük végig mindezeket, a háttérben olyan morális és társadalmi kérdések merülnek fel, amelyekre nem egyszerű a válasz. A női emancipáció, a nő és férfi közti egyenlőség, a szerepek közti különbségek, a közösségi média hatásai mind olyan dolgok amik ebben a könyvben jelen vannak.

És mindezt tetőzi a főszereplő lelki problémája és válsága, ami saját gyerekkorához fűződik. A szülői minta tovább öröklődése, a gyerekkori traumák következményei és a felnőtté válás nehézségei, azok a dolgok, amik igazán foglalkoztatják a könyv hősnőjét. Mindezt csupán az ő szemszögén keresztül lehet megfigyelni. Eleinte még szimpatikusnak tűnik ez az anya, és én mint olvasó a könyv vége fele se undorodtam meg tőle, sőt akkor értettem meg igazán az ő személyiségét és életét. Nem szánalmat vagy sajnálatot ébresztett bennem, sokkal inkább megértést és elfogadást. Mert ez a könyv megint csak felhívta a figyelmemet arra, hogy a gyerekkori traumák és élmények bizony minden esetben kihatnak a felnőttkorra. Nem lehet ezeket csak úgy szőnyeg alá seperni vagy félvállról venni, mert előbb vagy utóbb szembesülni kell velük.

Szerintem ez a könyv pont ott ér véget, mikor ez a szembesülés és feldolgozás elkezdődik. Talán a könyv hősnőjének is megadatik még egy esély arra, hogy feldolgozza gyerekkori traumáit és tanulva belőlük, ne ugyanazokat a hibákat kövesse el.

Nagyon érdekes könyv, a kortárs világirodalom egyik kiemelkedő darabja. Szerintem több figyelmet is megérdemelne, mert irodalmi szempontból egy értékes könyv. A főhősnő történetén keresztül olyan perspektívák kerülnek előtérbe, amelyekre első olvasásra nem is gondolna az ember. Érdemes elgondolkodni a könyv üzenetein, főleg azon, hogy hova is tart az emberiség a 21. században és milyen reális vagy épp nem reális problémákkal küzd. A könyv csak egy nő néhány napját mutatja be, de hány ilyen nő és férfi él ma közöttünk, akik ugyanazokkal a problémákkal küzdenek.

Kedvenc idézetem a könyvből:

…felelős vagyok a két fiamért, ezért a két kis élőlényért, akiknek szükségük van rám. Utat kell mutatnom nekik, nem számít, hogy még magam is csak keresem a helyem.

Talán bizony mégsem Book Cover Talán bizony mégsem
Jannah Loontjens
Typotex Kiadó Kft.
2016
Füles, Kartonált
232

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

A könyv elolvasása után órákig nem tudtam egy másik könyvet a kezembe venni, mert annyira a hatása alá kerültem, hogy megszólalni se tudtam. Az eddig se volt számomra egy titok vagy meglepetés, hogy mennyire bátran, szókimondóan és érzékenyen tud Péterfy-Novák Éva írni. Na de ez a könyve abszolút minden elvárásomat felülmúlta, egyszerűen nem tudom, hogyan is lehetne szavakba önteni mindazt, amit ez a könyv „tud”.

Egyszerre felkavaró, elgondolkodtató, érzékeny, szívbemarkoló és egyedi ebben a témában. Számomra teljesen elképesztő az a bátorság, elszántság és akaraterő, ami ahhoz vezette az írónőt, hogy megannyi áldozat helyett ő szólaljon meg könyvében. Szerintem már maga ez a tény is felbecsülhetetlen. Annyira tapintatosan, érzékenyen és gyöngéden nyúl ehhez a szexuális bántalmazás tabu témájához, hogy az olvasónak a lélegzete is eláll miközben könyvét olvassa. Én egy délutáni olvasás ideje alatt olvastam ki úgy, hogy addig fel sem álltam míg az utolsó mondatához nem értem. Zseniális és briliáns az, amit ez a könyv közvetít, elmesél és megértet. Olvasmányos és épp ezért letehetetlen, annak ellenére, hogy nehéz megemészteni és feldolgozni a könyvben olvasott történeteket.

Nem az a szörnyű ebben a könyvben, amiről olvas az ember, hanem maga a tény, mindazok a horribilis dolgok, amik a valóságban is megtörténtek emberekkel. Az, hogy ezt a könyvet igaz történetek ihlették, nagyon sokat hozzáad a könyv hitelességéhez. Sosem mertem eddig ilyen mélyen belegondolni abba, hogy az örökölt sorsok, a gyermekkori traumák és a családi titkok milyen romboló hatással lehetnek az emberi sorsokra.

Ez a könyv nem csak, hogy felnyitotta a szemeimet, de egy olyan nézőpontváltást adott, amitől már semmi sem egyértelműen fehér vagy fekete. Az, hogy a szégyen, a bűnösség, az abúzus, a szexuális bántalmazás és a pedofília mennyire súlyos és tabu témák, talán ezzel a könyvvel vált igazán valóssá.

Péterfy-Novák Éva könyve egy mestermű, amiről nehéz véleményt alkotni, mert szerintem minden benne van a könyvében. Az írónő annyira közel megy ehhez a témához, amennyire csak lehet, és úgy szólaltatja meg szereplőit, hogy azok hitelesek legyenek. Hatásos és szívbemarkoló az, ahogyan generációkon keresztül ugyanazok a traumák és hiányosságok tovább öröklődnek. Mindez nem fikció, hanem maga a nagy betűs ÉLET, ami tele van szörnyű dolgokkal, amikről a legtöbben nem is beszélnek. A bűn és a bűnösség kérdése súlyos téma ebben a könyvben, ugyanúgy ahogy a tettes és az áldozat szerepe gyakran összemosódik. Nincsenek egyértelmű bírálatok és ítéletek, mert nagyon vékony a határ a tettes és az áldozat szerepe között. A két szálon futó esemény pont ezt próbálja nem megértetni, mert a megérthetetlent nem lehet megérteni, csupán megmutatni és felfedni a bántalmazott és a bántalmazó ok-okozati viszonyait. Egy kisfiú, egy kislány, egy anya, egy nagyapa felváltva kerülnek tettes és áldozat szerepébe, és ilyenkor már nem csak az egyéni, hanem a kollektív bűn is megkérdőjelezhető. Mert ha csak az egyéni szemszöget nézi meg az ember, akkor mindegyik szereplő a saját igazságát éli meg, ami csak akkor érthető meg, ha valaki ugyanabba a helyzetbe kerül. Az, hogy a bántalmazás több szemszögből kerül megvilágításra ebben a könyvben, nem magyarázatként szolgál, csupán tényként. Mindenki másképp éli meg saját traumáit, ami egészen mélyen ki van fejtve ebben a könyvben.

Ki a tettes? Ki a bűnös? Ki a hibás? Ki fizet meg érte? Ki hozza helyre? Helyre lehet-e hozni? Ezek mind olyan kérdések, amiket az olvasó csak egyénileg tud megválaszolni.

Az tény, hogy a könyv minden egyes mondatában lehet érezni a sok évnyi alapos és precíz munkát, amit az írónő egy pszichológus segítségével véghez visz. Félelmetes és meghökkentő végigolvasni ezt a fájdalommal és szenvedéssel teli történetet, ugyanakkor szükséges. Képtelenség ezt a könyvet elfelejteni, mert egyedi és tényleg nagyon jól megírt és megszerkesztett. Annyira mélyen behatol az emberi lélektan sötét bugyraiba, hogy az valami hihetetlen. A hibás és sérült viselkedésminta megtanulása gyermekkorban súlyos következményekkel jár, amit ez a könyv fejt ki a legjobban.

Az tetszett benne, hogy az írónő nem foglalt álláspontot, nincs ítélkezés bántalmazó és bántalmazott fölött, mert ez egyszerűen lehetetlen is lenne ebben az esetben. Hogyan is lehetne ítéletet kimondani egy rossz és egy még rosszabb között? Nincs olyan, hogy bűnös és bűnösebb. A bűn az minden esetben bűn.

Kedvenc idézetem a könyvből:

…az állatok még tudják, hogyan kell az utódokat gondozni. Mert az állatok ösztönből szeretnek. Az ember viszont már kezd elkorcsosulni, és érdek nélkül nem tud szeretni.

Apád előtt ne vetkőzz Book Cover Apád előtt ne vetkőzz
Péterfy-Novák Éva
Libri Könyvkiadó Kft.
2019
Keménytábla, Védőborító
213

Sheila Heti: Változások könyve

Anyaként egyértelmű volt, hogy sokat fog jelenteni nekem ez a könyv, de azt sosem gondoltam volna, hogy ilyen nagy hatással lesz rám. Kívül-belül gyönyörű ez a könyv, provokatív és izgalmas.

Ez a könyv egyszerre tud humoros, vicces, könnyed, nyomasztó és elgondolkodtató lenni. Szerintem nyugodt szívvel jelenthetem azt ki, hogy még sosem olvastam ilyen szerkezetű és stílusú könyvet az anyaságról.

A könyv viccesen és játékosan indul, ugyanis egy pénzérme segítségével, egy negyvenhez közeli nő az élet fontos kérdéseit próbálja megválaszolni. Ez a motívum végigkíséri a könyvet, ami egyfajta könnyedséget és lazaságot ad hozzá, az amúgy is nagyon komoly témához.

Mit jelent ma anyának lenni? Mivel jár az anyaság? Hogyan egyeztethetők össze az egyéni vágyak, álmok és célok az anyasággal? Ezek mind olyan kérdések amiket a szerző nemcsak olvasóinak, hanem saját magának is feltesz. Nemhiába van tele ez a könyv megannyi kérdéssel, ugyanis mégis ki tudna egyértelmű választ adni az anyaságra.

A szerző könyvében nagyon őszintén, nyíltan, sallangmentesen beszél saját belső vívódásairól, küzdelmeiről és kételyeiről, ami több éven át is gyötri és foglalkoztatja őt. Rengeteg érvet és ellenérvet felhoz az anyaság mellett és ellen, de közben sosem állít valami konkrétat. Mintha mindkét oldal védőbírája lenne, de közben képtelen a saját álláspontfoglalásra.

Édesanya vagyok és nagyon is jól tudom mennyire nehéz egy ilyen döntést meghozni, és milyen következményei és hatásai vannak az anyaságnak egy nő életére nézve. Mégsem botránkoztatott meg ez e könyv, annak ellenére, hogy nem minden mondatával értek egyet. Azt nem mondanám, hogy ez a könyv lenne a „feminista próza…tündöklő ékköve”, de valóban különleges és megosztó.

Én a könyv elolvasása után se tudom eldönteni, hogy akkor most akar-e vagy sem gyereket az írónő, és könyve pont ezt a határozatlanságot, az elveszettséget és a bizonytalanságot igazolja. Merészen és bátran próbálja felvállalni azt, hogy ő nem érez késztetést az anyaságra, közben pedig sajnáltatja is magát és lelke mélyén talán vágyik is rá. Még az sem biztos, hogy egy gyerekre vágyik, csupán valamire vagy valakire, ami vagy aki betölti a benne lévő nagy űrt. Szerelemmel, munkával, írással, barátokkal, családdal és egy esetleges gyermekkel próbálja mindazt a szeretetet és törődést pótolni, amiben nagy hiányt szenved.

Kicsit sajnáltam és bántam azt, ahogyan véget ért ez a sokévnyi küzdelem a könyvében. Nincs konkrét álláspont, csupán menekülés az antidepresszánsok világába, letagadva és szőnyeg alá seperve mindazt, amiről több száz oldalon át ír az írónő.

Azzal semmi bajom ha valaki nem az anyaság mellett dönt, számomra ez semmiképp nem minősíti az illető nőt, ugyanakkor nem gondolom azt, hogy több vagy kevesebb lenne bármelyik másik anyánál. Ahogyan a szerző is nagyon jól megfogalmazza, egy nő aki nem anya, csak egyik életet éli a sok élhető életek közül. Ezért is tetszik az a része a könyvnek, ahol mer kiállni a nagyvilág elé és felvállalni lelke legmélyebb és legvadabb érzéseit az anyasággal kapcsolatban. Az rendben van, hogy valaki nem akar gyereket. De miért lenne szükséges ezt folyton folyvást igazolni, bebizonyítani és érvekkel alátámasztani? Azért mert ez egy társadalmi elvárás, azért hogy így könnyítsen a lelkiismeretén vagy csak azért, hogy provokációt és feltűnést keltsen?! Mindezt úgy kérdezem, hogy nem tudom rá az egyértelmű választ és a könyvből se derült ki.

Ennek ellenére nagyon megnyerő az, ahogyan a női lét bonyolult mivoltáról mesél, amivel szerintem minden nő tud azonosulni.

Engem nem riasztott el ez a könyv, semmiben sem bizonytalanított el, annak ellenére, hogy én már rég meghoztam azt a döntést, hogy anya leszek. Sokkal inkább felnyitotta a szememet, részletesen megmutatta nekem a másik oldal nézőpontját is, ami ugyanúgy egy életforma és életcél, mint számomra az anyaság. Az a szomorú dolog és tény marad a könyv elolvasása után, hogy nőként még mindig nagyon kemény bírálat és elvárás elé vagyunk állítva. Társadalmilag képtelenség megfelelni egy olyan értékrendszernek, ami nem egyénre szabott és ami sokszor sántít. Függetlenül attól, hogy valaki anya vagy sem, a kemény ítélkezés és bírálat, mindegyik csoport tagjaira egyformán lesúlyt.

Én nagyon örülök annak, hogy ez a könyv a kezembe került, anyaként is sokat adott nekem, sok olyan gondolat volt benne, amit érdemes elraktározni és tovább elmélkedni rajta.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Egyébként is, annyi mindennek lehet életet adni ezen a világon a konkrét emberéleten kívül.

Változások könyve Book Cover Változások könyve
Sheila Heti
Libri Könyvkiadó Kft.
2019
Füles, Kartonált
312

5 legjobb könyv az anyaságról

A gyereknevelésről mindenkinek megvan a véleménye, főleg azoknak, akiknek még gyerekük sincs. Rengeteg az erről szóló szórakoztató vagy szakirodalmi könyv, és talán jóval kevesebb könyv foglalkozik az anyaság témájával.

Anyaként én sok ilyen könyvet olvasok, szelektíven odafigyelve azokra, amelyek mankó és segítség gyanánt szolgálnak. Az anyaság bonyolult, sokszínű és gyakran akadályokkal teli útvesztőin, nehéz lehet kiigazodni, de néhány igazán jó könyv sokat tud segíteni ebben is.

Az itt felsorolt könyvek különböző szemszögekből közelítik meg az anyaság misztériumát és egyediségét. Megható, elgondolkodtató és mélyértelmű könyvek ezek, amik mind az anyaságot „ünneplik”. Az anyaság folyamata, az állandó félelem és aggodalom, valamint a határtalan szeretet

csodásan átjönnek ezeken a könyveken keresztül.

  1. Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt

Megrázó, elgondolkodtató és izgalmas regény. Annak ellenére hogy maga a történet szinte mindennapi eseményeket mutat be, mégis izgalmas és érdekes, mert rengeteg etikai és erkölcsi kérdést von maga után. A fő szál az anyaság, de ehhez szorosan kapcsolódik a különböző női sorsok alakulása, ami ugyanolyan érdekes.

  1. Nagy Judit: Ébredéseim

Katartikus élmény volt ezt a könyvet olvasni. Letehetetlen, minden egyes mondatával azonosulni tudtam. Megrendítő és mégis olyan őszinte, sallangmentes mindaz amit elmesél Judit az anyaságról, a nőiességről és a karrierről.

Ezt a megrázó történetet, a szülés testi-lelki utóhatásait, valamint a sok évnyi küzdelmet Nagy Judit briliánsan írja meg könyvében.

  1. Péterfy-Novák Éva: Egyasszony

Ezt a könyvet nem lehet elfelejteni, nem lehet kihagyni részeket belőle, nem lehet letenni, csak végig olvasni lehet. Szinte hétköznapi történetnek tűnik Éva története, mégis olyan különleges és egyedi. Attól válik olyan különlegessé, hogy az egyszerűen és tisztán megfogalmazott mondatokban, ott rejlik a bátorság, az őszinteség, a fájdalom és az öröm is, ami az anyasággal együtt jár.

Szülőként, de főleg anyaként, nem lehet ezt a könyvet csak úgy érzelmek nélkül végigolvasni. Akarva akaratlanul átéljük Éva drámai sorsát, együtt érzünk vele és erőt merítünk az ő történetéből.

  1. Gin Phillips: Lidércnyomás

Elég hátborzongató maga a könyv története, mégis több ez mint egy thriller. Magát a cselekményt, egy anya szemszögéből olvashatjuk, aki izgalmasan meséli el a történéseket, az anyaságról szóló érzéseit, valamint kapcsolatát kisfiához.

Szerintem ez a könyv egy fajta „dicshimnusz” az édesanyákról, akik sokszor a legvadabb helyzetekben is helytállnak és erő felett küzdenek gyermekükért.

Tulajdonképpen az egész könyv az életben maradásról, a menekülésről és a határtalan anyai szeretetről szól.

  1. Robert Lawson: Az anya

Őszinte, mély és érzelmekkel telített regény, egy küzdő és kitartó anya sorsát mutatja be. Egy szeretethiányos és magányos lányból, erős és érett anya lesz.

Egy élethű könyv, mely az anyaság legszebb, mégis olykor legnehezebb időszakát meséli el. Tele van a könyv életbölcsességekkel, lelket simogató történetekkel és szívből fakadó tiszta szeretettel.

5 legjobb könyv szülőknek

Gyereknevelésről ma már rengeteg könyv szól, megkezdve a gyakorlatias útmutatóktól egészen a játékos tanácsokig. Nehéz lehet eligazodni ebben nagy választékban, azonban vannak olyan könyvek, amelyek röviden, tömören és humorosan állnak a gyereknevelés kisebb-nagyobb buktatóinak és nehézségeinek kérdéséhez.

A következő könyvek gyerekekről szólnak felnőtteknek, olyan szülőknek, akik aktívan és kreatívan szeretnének a gyermeknevelés témájához hozzáállni.

Ezek a könyvek nem csak általános és hiteles alapnevelési elvekről szólnak, hanem egészen praktikus gyereknevelési tippek és ötletek is fellelhetők benne, amelyekre egy mai szülőnek szüksége lehet.

  1. Vekerdy Tamás: Belső szabadság

Belső szabadságra csak az a szülő tud nevelni, aki saját maga is szabad. Szabadok csak úgy lehetünk, ha nem görcsölünk be a jót akaró „tanításoktól”, ha nem leszünk a technika áldozatai, ha nem korlátozzuk gyerekeinket értelmetlen kütyükkel, hanem teret és időt adunk a szabad játéknak, az érzelmek megélésének és a világ felfedezésének. Ez az alapja a boldog és kiegyensúlyozott gyermekkornak.

  1. Kádár Annamária – Kerekes Valéria: Mesepszichológia a gyakorlatban

Senki sem tud olyan szépen és meghatóan írni a mesék csodás világáról, mint Kádár Annamária. Egészen különleges az, ahogyan megszeretteti a mesék világát nem csak a gyerekekkel, de még a felnőttekkel is, akik bizony sokat tudnak tanulni egy-egy meséből.

A mese Kádár Annamária könyvében, több mint egy történet hősökkel és nemes cselekedetekkel, ez egy fejlődési forma, egy tanulási lehetőség és az érzelmi biztonság alapköve.

  1. Susan Forward: Mérgező szülők

Ez a könyv inkább a felnőttekről szól, akikben azonban még mindig ott van az a gyermeki én, aki szeretetre, elfogadásra és megértésre vágyik. Nagyon hasznos olvasmány, főleg a problémás szülő-gyermek kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. Az egészen megdöbbentő példák, valamint a kézzel fogható praktikus tanácsok célja, egy fajta önismereti fejlődés és változás, a boldogabb gyermekkor és kiegyensúlyozott felnőttkor érdekében.

  1. Kim John: Egyszerűbb gyermekkor

A világhírű pszichológus-pedagógus, Kim John Payne, egy újabb gyereknevelési szemléletet mutat meg, mely távol tartja magát a mai konzumkultúra világától. Arról szól a könyv, hogy miként biztosíthatunk gyerekeiknek egy boldogabb, tartalmasabb és szebb gyermekkort, a tárgyak, a képernyők és az információk sokasága nélkül.

Ez a könyv, egy nagyon jó kiindulópont a gyereknevelés ösvényén, egyszerű, világos és könnyen érthető.

  1. Pamela Druckerman: Nem harap a spenót

Sok a hasznos tapasztalat a könyvben, a gyakorlati tipp, annak ellenére, hogy egyes részek kicsit utópisztikusak. Mivel nyelvezete humoros, könnyed, olvasmányos és anekdotikus, ezért izgalmas és szórakoztató olvasmány. Ez nem egy hagyományos gyereknevelési útmutató, sokkal inkább egy félig-meddig önéletrajz, siker- és kudarc élményekkel, humorral és öniróniával.

Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt

Az év legjobb könyvének titulálnám a „Kis tüzek mindenütt” könyvet. Annyira magas színvonalú, mélyértelmű, sokoldalú és filozofikus, hogy azonnal rabul ejti az olvasót.

A történet fokozatosan épül fel, minden egyes fordulópont izgalmas és feszültséggel teli, a karakterek gyönyörűen bontakoznak ki és miközben a cselekmény szálai egyre jobban és jobban összefonódnak, a regény vége egy katartikus csattanót rejteget.

Több szálon is fut a regény cselekménye, a múlt eseményei kellemesen és harmonikusan váltakoznak a jelen történéseivel, miközben életbevágó kérdések kerülnek az olvasó elé. A könyv egyszerre foglalkozik az anyaság, a béranyaság, az abortusz, a meddőség, az örökbefogadás, a kamaszkor kényes témáival. Ezeken belül kapnak nagy szerepet a hazugságok, árulások, titkok és döntések következményei.

A regény egy tipikus amerikai kertvárosi történetet mutat be: gazdag, sikeres és többgyerekes amerikai család, akiknek fényűző élete hamar tragikus fordulatot vesz, döntéseik és titkaik következményeképpen. Az ő életük mindennapjaiba kap az olvasó betekintést, ami tele van hazugságokkal, álszentséggel, megjátszással és rengeteg mű dologgal. Az ő életük változik meg drasztikusan és visszafordíthatatlanul, mikor egy egyedülálló édesanya, tini lányával a közelükbe költözik. A két család és a kamasz gyerekek között olyan események sorozata gyűl fel, ami a végén több tragédiához is vezet. Ez a tragédia már a könyv elején említésre kerül, egy apró kis betekintés a végkifejletre, amit az egy évvel azelőtti események elmesélése követ.

Számomra nem is az volt annyira megnyerő ebben a könyvben, hogy az események hogyan alakulnak, hanem az, ahogyan a különböző karakterek reagálnak rájuk. Az anyaság köré tekeredik minden szál a regényben, ami több szemszögből kerül megvilágításra.

Ott van egyfelől a sikeres és gazdag többgyerekes anya, a magányos és zárkózott egyedülálló anya, a bizonytalan és elveszett kínai anya és a megszállottan és kétségbeesetten gyerekre vágyó meddő anya. Mindannyiuk sorsa tele van keserű és nehéz döntésekkel és titkokkal, amelyeknek következményei egész életüket meghatározza. De mindannyiukban közös az anyaságot jellemző határtalan és feltétel nélküli szeretet. Mindegyik anya másképp éli meg az anyaságot és ez határozza meg döntéseiket, de amilyen összetett és kiszámíthatatlan az anyasággal járó élet, olyan sokszínű is.

És nekem pont ez tetszett a legjobban a regényben, a karakterek jellemábrázolása. Celeste Ng közösségében minden karakternek megvan a sajátos személyiségvonása, amivel könnyen tud az olvasó is azonosulni. Miközben az olvasó szemei előtt bontakoznak ki ezek a személyiségvonások, egyre jobban bele lehet látni lelki világukba, ami teljesen magával ragadó.

Szerintem ez egy nagyon jól kidolgozott és igényes regény, az első mondattól az utolsóig fenntartja az olvasó figyelmét. A több nézőpont váltakozása teret ad a merengésre és elgondolkodásra. Sok benne a fordulatos csavar, fokozatosan van adagolva a feszültség és kiváló a befejezés.

Megrázó, elgondolkodtató és izgalmas regény. Annak ellenére hogy maga a történet szinte mindennapi eseményeket mutat be, mégis izgalmas és érdekes, mert rengeteg etikai és erkölcsi kérdést von maga után. A fő szál az anyaság, de ehhez szorosan kapcsolódik a különböző női sorsok alakulása, ami ugyanolyan érdekes.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Gyakran nem a szülők látják legtisztábban a saját gyerekeiket.

Kis tüzek mindenütt Book Cover Kis tüzek mindenütt
Celeste Ng
Európa Könyvkiadó Kft.
2018
Keménytábla, Védőborító
384

Kádár Annamária – Kerekes Valéria: Mesepszichológia a gyakorlatban

Szerintem senki sem tud olyan szépen és meghatóan írni a mesék csodás világáról, mint Kádár Annamária. Egészen különleges az, ahogyan megszeretteti a mesék világát nem csak a gyerekekkel, de még a felnőttekkel is, akik bizony sokat tudnak tanulni egy-egy meséből.

A mese Kádár Annamária könyvében, több mint egy történet hősökkel és nemes cselekedetekkel, ez egy fejlődési forma, egy tanulási lehetőség és az érzelmi biztonság alapköve.

A népmesék, a varázsmesék és a tündérmesék pontosan azt a világot tükrözik vissza, amiben a felnőttek is élnek. Vannak benne hősök, gonoszok, jó cselekedetek és rossz tettek. Az élet is pont ilyen. A mese által a gyermek saját világát alakítja, formálja és megtanul megküzdeni a negatív érzelmekkel is, mint a félelem, szorongás vagy bánat. A mese formálja a gyermek személyiségét, gazdagabbá teszi fantáziavilágát, megtanítja az önbecsülésre és megalapozza az érzelmi intelligenciáját.

Kádár Annamária ebben a könyvben, főleg a belső és külső önbecsülésre teszi a hangsúlyt, valamint a küzdő- és alkalmazkodó képesség megalapozására.

Konkrét ötleteket, hasznos tanácsokat és rengeteg játéktippet oszt meg könyvében, melyek nem csak szülők, de pedagógusok számára is nagyon hasznos lehetnek. Mindezt a mese világával támasztja alá, amely segít a gyermeknek érzelmei megismerésében és megértésében, valamint egyfajta kiindulópontot ad a világ és az emberek működésének megértéséhez.

Ez a könyv tökéletes erre, nagyon gyakorlatias, ugyanakkor rengeteg szakmai háttér magyarázat van mögötte, ami segít megérteni a gyermek fejlődésének és világának különböző szakaszait.

A hangsúly a mese mellett, a családi történetmesélésen is van, valamint a családi rítusok, szokások, hagyományok fontosságán, melyek mind formálják a gyermek személyiségét és világnézetét.

A könyvből való felolvasás, a kitalált mese vagy a családi történetek elmesélése egy fontos erőforrás egy gyermek érzelmi fejlődésében. A családi kötelékek, az érzelmi típusok, a kommunikáció mind hozzájárulnak egy gyermek egészséges érzelmi és értelmi fejlődéséhez.

Az önbecsülést, az érzelmi biztonságot és a küzdőképességet elsősorban a szüleitől kapja meg minden gyermek. Ez az alapköve minden további fejlődésnek. A mese ezt támogatja meg és könnyed, játékos formában közvetít a gyermek felé.

A könyvben leírt módszertani ötletek és játék tippek elmélyítik ezeket a dolgokat és kapcsolatot teremtenek szülő-gyermek, valamint pedagógus-gyermek között.

Mindig jó érzés Kádár Annamária könyveit olvasni, hiszen annyira gyakorlatias és érzelemdús, hogy szülőként nagy segítséget és útmutatást nyújt. Neki sikerül olyan módon felvezetni a meséket, hogy az egy igazi élmény legyen nem csak gyermekek, hanem felnőttek számára is.

Megéri elmélyülni az ő könyvében, beleolvadni a meséibe és elmerengeni azon, hogy milyen sokat is tanulhatunk a mesékből, amelyeket gyerekként hallgatunk vagy olvasunk, és amelyek egész felnőtt életünket meg fogják határozni.

Kedvenc idézetem a könyvből:

…az életnek nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy gyönyörű legyen.

Mesepszichológia a gyakorlatban Book Cover Mesepszichológia a gyakorlatban
Kádár Annamária - Kerekes Valéria
Kulcslyuk Kiadó Kft.
2017
Cérnafűzött, Keménytáblás
271

Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény

Egy olyan könyvről nehéz azt mondani, hogy jó volt, ami tele van szörnyű dolgokkal és fájdalmas igazságokkal. De ez a könyv szerintem zseniális, és csak egy briliáns elme mint Ruta Sepetys tud a mocsokból és kilátástalanságból, reményt és jóságot kovácsolni.

Több könyvet is olvastam már a szerzőtől és mindegyikről állíthatom, hogy egyedi a stílusa, a története, a karakterábrázolása és a cselekmény felépítése.

Megrázó, kétségbeejtő és szívszorító Lina története, aki a legnagyobb nyomorúság, éhség, fájdalom és kiszolgáltatottság közepette is harcol az életben maradásért, úgy hogy közben megannyi veszteség éri.

A történet az 1941-ben indul egy nyári éjszakán, mikor Linát öccsével és anyjával együtt Szibériába telepítenek a szovjetek. A család embertelen körülmények között próbál életben maradni és másokon is segíteni. Lina szemszögén keresztül ismerjük meg azt a sok borzalmat és poklot, aminek ő és családja elszenvedői. Lina, írásai és rajzai segítségével, egy másik világba menekül, ahol a művészet segít neki feldolgozni a kimondhatatlant és megőrizni az utókornak mindazt, amiről sokat mit sem tudtak. Hasonlóan a koncentrációs táborokhoz, ezek a munkatáborok is haláltáborok voltak, ahol nem emberi, hanem állati törvények uraltak.

Egészen elképesztő és mélyértelmű az, ahogyan egy tizenéves fiatal kamasz lány meséli el a 2. világháború borzalmait, annak a sok százezer embernek a történetét, akik Sztálin kegyetlenségének az áldozataivá váltak.

A valós alapokon rendelkező regény egy olyan felejthetetlen élményt biztosít, amely az emberi lélek és elme legmélyebb titkaiba ad betekintést. Egyedül az emberi szeretet, a remény és a hit képes arra, hogy túléljen ilyen borzalmakat.

A regény mindenképp egy nagyon alapos kutatási munkának az eredménye, mesteri és élethű benne minden egyes kép, mozzanat és lélektani elemzés.

Alapos, informatív és nagyon jól megírt regény. Felnőtt, történelmi regénynek tartom, azzal kicsit nehezen tudok kibékülni, hogy ez egy ifjúsági regény lenne. Nem azzal van a gond, hogy túl sok benne a borzalom és ezt tiltani kellene egy fiataltól, hanem szerintem a lélektani és mélyértelmű mondanivalók azok, amelyek talán sok fiatal számára még érthetetlenek vagy megfoghatatlanok.

A könyv szerzője szerintem valami egészen különlegeset alkotott ezzel a könyvével (is), ami egyfajta méltó megemlékezés arról a sok millió emberről, akik halálukat lelték ezekben a munkatáborokban.

Megannyi emberi sorson keresztül átjön az emberi gonoszság és gyűlölet határtalan és végtelen ereje, de a legjobb az egészben az, hogy mindezt le tudja győzni az emberi szeretet és jóság. Ettől még egyáltalán nem válik meseszerűvé a történet, csupán mélyebb értelmet nyer a szenvedés és a halál. Az, ahogyan a szerző belelát ezeknek az embereknek a lelkükbe, a gondolkodásukba, a vágyaikba, megint csak hozzáértéséről és zsenialitásáról árulkodik.

Szerintem ez egy nagyon jó regény, olvasmányos, magával sodró és mélyértelmű.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Az óceán fenekéről próbáltuk elérni az eget. Rájöttem, ha felemeljük egymást, talán kicsit közelebb érünk hozzá.

Árnyalatnyi remény Book Cover Árnyalatnyi remény
Ruta Sepetys
Maxim Könyvkiadó Kft.
2012
Keménytábla, Védőborító
351

McMenemy Márk: Daddy Cool – Vagányok és apák

Anyaként olvastam ezt a könyvet, amit én személy szerint kötelező olvasmánynak tennék meg minden egyes apának. Az igaz, hogy a legtöbb szakirodalmi könyv, főleg kismamáknak és anyáknak szól, ezért is szerintem egyre nehezebb egy mai apának eligazodnia egy olyan világban ahol ő már nem csak mint kenyérkereső és családfenntartó szerepben szeretne érvényesülni, hanem apaként is teljes mértékben ki szeretné venni a maga részét ebből.

McMenemy Márk együtt a Zazie Books Kiadóval egy egészen különleges, humoros, életteli és vidám könyvet alkottak meg ebben a témában. Márk, a könyv szerzője, amellett hogy moderátor és évek óta tévézik, egy kisfiú édesapja, aki egyfajta felderítésre indult ezzel a könyvvel. Olyan híres és közismert személyiségekkel beszélgetett el az apaságról, akik szakmai téren is nagy sikereket értek el, de ugyanolyan lelkesen és elszántan vetik bele magukat az apaságba is.

Ezek a férfiak különböző munkát űznek, különböző sikereket értek el, különböző a karakterük, de mindegyikben megvan az akarat és az elszántság, hogy jó apák legyenek, példaképet mutassanak gyerekeiknek és minőségi időt töltsenek velük.

Imádtam a könyv minden egyes megkérdezett és meginterjúvolt alanyát, akik őszintén, sallangmentesen és direkten válaszoltak az apaság körüli kérdésekre. A könyv olvasása alatt, egyáltalán nem azt éreztem, hogy ez egy marketinges bulváros könyv lenne, sokkal inkább volt ez egy őszinte vallomás és útmutató apáknak, de még anyáknak is, akiknek fontos az, hogy boldog gyereket neveljenek, minőségi időt töltsenek gyerekeikkel és valami maradandó értéket adjanak át gyerekeiknek.

Szórakoztató és tanulságos volt végig olvasni ezeket a beszélgetéseket, ahol az apák apró kis titkokat, trükköket és praktikákat osztottak meg saját apaságukról.

Nagyon szépen van felépítve az egész könyv, tartalmilag és szerkezetileg is kiváló. Rengeteg bölcs és tanulságos mondanivalója van a könyvnek, és mivel élő személyiségek szájából hangzik el mindez, ettől csak még hitelesebb és eredetibb az egész könyv.

Bármikor szívesen újra olvasnám, mert bizony sok elmélkedni valót találtam benne. A könyvnek valójában nincs is vége, mert ezt minden egyes apa tovább tudja folytatni a saját kis történetével, tapasztalatával és bölcsességével. Ezért is lenne nehéz összefoglalnom, röviden és tömören, hogy miről is szól ez a könyv, vagy egyáltalán mi a konklúziója. Talán az, hogy apának lenni egy áldás és kiváltság, egy életre szóló feladat és felelősség, tele örömteli és magasztos érzésekkel.

A könyv nem egy konkrét, univerzális és jól bevált nevelési módszert vagy apa-figurát mutat be, hanem ennek a sokszínűségnek a varászát és a különlegességét. Minden apa és minden gyerek más és más, közös bennük az apaság iránti elkötelezettség. Nincsenek tuti receptek vagy praktikák a könyvben, de sok olyan útmutató van benne, amiből meríteni és tanulni lehet.

Csodálatosnak és kiválónak tartom azt, hogy létre jött egy ilyen könyv, ami ilyen hitelesen és őszintén beszél az új apa generációról. Bárcsak többen foglalkoznának ezzel a témával, ugyanis egyre nagyobb a szükség és az igény ebben a témában. Sok apa, még mindig keresi a maga helyét egy olyan családban, ahol az anyai szerep még mindig erősen dominál, főleg ha nevelésről és gyerekgondozásról van szó. De ebben nagy segítség lehet ez a könyv. Pozitív hangulatának és könnyed stílusának köszönhetően, megerősítést és bátorítást üzen minden egyes apának, aki hisz abban, hogy szeretettel, odafigyeléssel, törődéssel és közösen töltött idővel, áldásos lehet az apaság, aminek remélhetőleg egy boldog gyerek, később pedig felnőtt lesz a gyümölcse.

Kedvenc idézetem a könyvből:

…mit jelent egyébként apának lenni…?

Egyrészt marha jó szórakozás, másrészt iszonyatosan nagy teher és felelősség. Teljes kettősség.

Daddy Cool - Vagányok és apák Book Cover Daddy Cool - Vagányok és apák
McMenemy Márk
Zazie Books Kft.
2018
Füles, Kartonált
223

Parinoush Saniee: A megbocsátás könyve

Mikor kezembe vettem ezt a könyvet, egyáltalán nem számítottam arra, hogy ennyire a hatása alá fogok kerülni. Mély lélektani könyvnek és felnőtt tanmesének tartom. Ugyanakkor szülőként olvasva ezt a könyvet, akár gyereknevelési könyvként is megállja a helyét, hiszen nagyon sok pszichológiai és életmódbeli igazság van benne megfogalmazva.

Minél több idő telik el a könyv olvasása óta, annál jobban érlelődik bennem a könyv mondanivalója és mély üzenete.

Ez az első könyvem amit az iráni írónőtől olvasok, de biztos, hogy nem az utolsó. Nagyon sokat hozzátett a könyv hangulatához és értékéhez az a dolog, hogy egy ilyen mély értelmű könyvet egy iráni nő írt meg, tudván azt, hogy milyen szerepet töltenek be a nők Iránban.

Mielőtt elkezdtem volna olvasni a könyvet, sokáig néztem a könyv borítóját, ami annyira megnyerő és szép. Csodálatosan ábrázolja a könyv borítója azt az ártatlan, tiszta lelkű és okos kisfiút, aki a könyv főszereplője.

A könyv cselekménye két szemszögből van elmesélve. Az egyik hang, az ötéves Saháb hangja, aki lázadásból nem beszél, így próbálja büntetni szüleit és azokat, akik ez miatt fogyatékosnak gondolják és kigúnyolják. A másik hang, Saháb édesanyjáé, aki férje és gyereke között próbál igazságot tenni, miközben nagyon szenved gyereke némasága, valamint férje nemtörődömsége miatt.

A kerettörténet által nem csak Saháb családját, rokonait és az iráni kisvárosi lakóközösséget ismerhetjük meg, hanem az iráni kultúrát, szokást és a családban betöltött szerepek fontosságát is.

Saháb, az ártatlan és naiv kisfiú, azért menekül a némaság világába, mert úgy érzi, hogy családja nem törődik vele, a felnőttek nem értik meg őt, a gyerekek pedig csak kigúnyolják és kihasználják. Egy fantáziavilágot alakít ki magát, benne két elképzelt kis baráttal, akik valójában lelki világának két különböző vetületét ábrázolják. Saháb, bátyja és kishúga mellett, nehezen tud érvényesülni, nem érti a felnőttek világát, és csak arra vágyik, hogy édesapja elfogadja őt olyannak, amilyen, és szeresse.

Egyszerre csodás és megdöbbentő végigkísérni Saháb lelki válságát, miközben a kisgyerekből egyszercsak felnőtt lesz, aki mindvégig egyedül magára számíthatott.

Az, hogy egy ötéves kisfiú a némaságot választja, valójában egy égbekiáltó lázadás, ellenkezés és segélyhívás. De a körülötte lévő felnőttek annyira elvannak a saját életük nehézségeivel és problémáival, hogy nincs idejük és energiájuk arra, hogy segítsenek ennek a gyereknek megérteni a világot és megadni neki azt a feltétel nélküli szeretetet, ami alapból minden gyereknek jár(na).

Fájdalmas, megható és szívszorító olvasni ennek az elveszett, magára hagyott és védtelen gyereknek a történetét, akire senki sem figyel fel, mindenki megbélyegzi őt fogyatékosnak, miközben benne egy okos, ügyes és jóhiszemű gyerek lakozik.

A kiszolgáltatott és védtelen gyerek mellett, az édesanya is jelentős meghatározója a regény cselekményének. Az ő helyzete se egyszerű, ugyanis álmait, vágyait, munkáját áldozza fel a család érdekében, mindazért hogy meglegyen a látszata annak, hogy ők egy boldog és harmonikus családban élnek. De az igazság az, hogy ő is szenved. Szenved férje nemtörődömsége, ridegsége és felülrendeltsége miatt. Iráni nőként nem sok joga van, számára az egyetlen beteljesülést az anyaság és a háztartás vezetése jelentheti.

Az édesapa karaktere a legtaszítóbb a regényben, akitől mindegyik családtag tart és fél. Az ő szemszögét nem is igazán ismerjük meg, hiszen ő nem szólal meg, csak a regény utolsó részében, egy pár rövid mondat erejéig. Családapaként úgy gondolja, hogy egyetlen feladata a család megélhetésének a biztosítása. Nem érti meg fiát, nem lát bele gyermeke lelkébe és nem tudja támogatni és segíteni feleségét. Nemcsak ötéves fia ellen vét, hanem egész családja ellen, mikor megvonja tőlük szeretetét, gondoskodását és idejét.

És ekkor tevődik fel a kérdés: Meg lehet-e bocsátani egy olyan gyermekkort, ami tele volt sérelmekkel, mulasztásokkal és bántalmazásokkal? Erre a kérdésre a regény utolsó mondatában kapunk választ.

Édesanyaként, nekem nagyon sokat adott ez a könyv. Megint rávilágított arra a tényre, hogy milyen törékeny és egyedi is a gyermekek ártatlan lelki világa és mennyire fontos erre kellőképpen odafigyelni. A regény olvasása közben újra és újra rádöbbentem arra, hogy milyen hatalmas felelősséggel is jár a gyereknevelés, milyen könnyen és hamar el lehet rontani dolgokat. De ha az ember időben észreveszi, mindig javíthat rajta, mert a gyerekek csodás világa mindig mindenre nyitott, ami szép és nemes.

Legfontosabb üzenete a könyvnek, hogy gyereket könyvből nem lehet nevelni, csak szívből és szeretettel. Egy gyereknek, mindössze csak ennyire van szüksége.

Kedvenc idézetem a könyvből:

A szavaknak ereje van. Ha a megfelelő kifejezéseket a megfelelő időben alkalmazod, mások csak úgy füstölögnek a méregtől, anélkül hogy bármilyen testi erőszakot alkalmaznál.

A megbocsátás könyve Book Cover A megbocsátás könyve
Parinoush Saniee
Tericum Kiadó Kft.
2016
Keménytábla, Védőborító
264