Csodálatos borítójával és érdekes címével, egyből felkeltette az érdeklődésemet ez a könyv. Ismerve Mörk Leonóra korábbi könyveit, egyből arra gondoltam, hogy ismerős terepen fogok járni olvasás közben.
De számomra ez a regény valamiért más volt mint az előbbiek, próbáltam ráhangolódni a regény különleges hangulatára, de helyenként úgy éreztem nem tud teljes mértékben lekötni, emiatt az olvasási élmény sem volt töretlen.
A regény története ezúttal Hollandia 17. századába kalauzol el, ahol megismerjük Helenát és testvérét, Jant. Jant, egy fiatal festő, aki hirtelen eltűnik, ezért húga indul keresésére.
Helenával együtt elindul egy kalandos utazás, amiben sok rejtélyes és titkokkal teli esemény kap helyet.
Nekem nehéznek tűnt ezúttal eligazodni ebben a történetben. Nagyon tetszettek a fejezetek előtti címek, amelyek a legérdekesebb és legkülönlegesebb színeket elevenítették fel előttem. Ezek a színek nagyon jó összhangban vannak a regényben megjelenő festményekkel, ezáltal is elindítva az olvasó fantáziáját.
Olvasás közben a színek mellett nagyon sok növény és madár fajta jelenik meg, amelyek ebben az esetben kissé elterelték a figyelmemet a könyv cselekményétől.
A könyv szépsége számomra most abban rejlett, hogy a nagyon erős csendéletképek által én is odaképzeltem magam azokba a holland tájakra, ahol minden életre kel. A színek, a hangulatok, a könyv szereplői, a tájképek megkövetelnek egyfajta ráhangolódást, ezért úgy gondolom ez nem egy könnyed olvasmány, hanem egy olyan könyv amit érdemes lassan olvasni és olvasás közben szünetet tartani, hogy az olvasottak elérjék a kellő hatást.
Ahogyan azt már megszokhattuk, Mörk Leonóra most is a női sorsot helyezi középpontba, mindezt egyfajta finomérzékkel, ami által összhangba kerülnek a természet szépségei az emberi érzelmekkel.
Szerelem, veszteség, fájdalom jelenik meg ebben a könyvben, de emellett a 17. század Hollandiájába is betekintést nyerünk, megismerve az akkori kor szellemiségét, a nők társadalomban betöltött szerepét.
Én ebben a könyvben nem az izgalmas eseményeket véltem felfedni, hanem azokat a hangulatképeket, azokat ez emberi érzelmeket és történelmi részleteket, amelyek egy csendes és melankolikus utazást kínálnak olvasás közben.
A könyv lapjain egy csendes és nyugodt történet bontakozik ki, ami egy olyan kort elevenít fel az olvasó előtt, amiben a művészet, a festészet és a az emberi sorsok harmonikusan összefonódnak.
Ez a részletgazdag könyv megfűszerezve az akkori holland kor hangulatával, a művészet mellett, az egyéni felelősségről és a döntések súlyáról mesél.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Azt mondják, hogy szeretetből nem egyetlen adag méretett ki nekünk, amit ha egyvalakinek odaadunk, másnak már nem marad. Hogy egyedül a szeretet az, amiből minél többet adunk, annál többet kapunk vissza.
Törött tulipánok
Jaffa Kiadó Kft.
2021
Keménytábla, Védőborító
317
