Soltész Ian: Az érzelmek feletti ember

Vajon tényleg mi irányítjuk az érzelmeinket, vagy sokkal gyakrabban vagyunk kiszolgáltatva nekik, mint azt szeretnénk beismerni?

Szeretem azokat az önismereti könyveket, amelyek nem csupán arra ösztönöznek, hogy változtassunk az életünkön, hanem arra is, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk önmagunkra.

Soltész Ian könyve egy olyan kérdést helyez a középpontba, amely szerintem mindannyiunkat érint: mennyire vagyunk képesek tudatosan kezelni az érzelmeinket, különösen azokban a helyzetekben, amikor a legnehezebb megőrizni a belső egyensúlyunkat?

Hiszen hányszor fordul elő, hogy egyetlen rosszul megfogalmazott mondat, egy igazságtalan helyzet vagy valakinek a viselkedése képes teljesen megváltoztatni a hangulatunkat? Hogy olyasmit mondunk indulatból, amit később megbánunk, vagy éppen napokig rágódunk valamin, amire valójában semmilyen ráhatásunk nincs?

A könyv egyik legérdekesebb gondolata számomra az, hogy az érzelmeink nem feltétlenül olyan kiszámíthatatlanok, mint amilyennek elsőre tűnnek. Sok reakciónk mögött berögzült minták, korábbi tapasztalatok és automatikus értelmezések húzódnak meg. Ha pedig elkezdjük felismerni ezeket, talán arra is képessé válhatunk, hogy ne mindig ugyanúgy reagáljunk.

Számomra azonban az érzelmi szabadság nem azt jelenti, hogy többé nem érzünk félelmet, haragot, szomorúságot vagy csalódottságot. Sokkal inkább azt, hogy megtanulunk együtt élni ezekkel az érzésekkel anélkül, hogy minden döntésünket átengednénk nekik. Az érzéseinknek helyük van az életünkben, nem az ellenségeink, amelyeket le kell győznünk, hanem jelzések, amelyeket érdemes megértenünk.

Különösen elgondolkodtatónak tartom azt is, mennyi hatalmat adunk mások kezébe azzal, hogy a saját lelkiállapotunkat az ő szavaiktól, véleményüktől vagy viselkedésüktől tesszük függővé. Néha észre sem vesszük, hogy miközben másoktól várjuk a megnyugvást, az elfogadást vagy a visszaigazolást, lassan elveszítjük a kapcsolatot a saját belső biztonságunkkal.

A könyv gyakorlati megközelítése, az érzelmi reakciók működésének magyarázata és a tudatos jelenlét hangsúlyozása miatt érdekes olvasmány lehet ez azoknak, akik szeretnének mélyebben foglalkozni önmagukkal. Ugyanakkor az érzelmek feletti teljes irányítás ígéretét érdemes némi fenntartással kezelni, hiszen a valódi érzelmi stabilitás nem feltétlenül gyors megoldásokból, hanem hosszabb önismereti folyamatból születik.

Én elsősorban azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik hajlamosak túlgondolni a helyzeteket, nehezen engedik el a sérelmeiket, túlzottan érzékenyen reagálnak mások véleményére, vagy szeretnék tudatosabban kezelni a konfliktusaikat. Azoknak is érdekes lehet, akik úgy érzik, a lelki egyensúlyuk túlságosan függ attól, hogy éppen mi történik körülöttük.

Ez a könyv csupán az első lépés az önismeret és a tudatosabb érzelemkezelés felé. Hiszen megérteni, hogyan működnek az érzelmeink, még nem ugyanaz, mint megtanulni kezelni őket. Az igazi változás a gyakorlatban kezdődik, amikor a felismeréseinket a mindennapi helyzetekben is képesek vagyunk alkalmazni. Nem attól válunk érzelmileg érettebbé, hogy tudjuk, mit kellene másképp csinálnunk, hanem attól, hogy idővel valóban képesek leszünk másképp reagálni.

Talán az egyik legfontosabb dolog, amit az önismeret során megtanulhatunk, hogy nem mindig választhatjuk meg, mi történik velünk, de fokozatosan megtanulhatjuk tudatosabban alakítani azt, hogyan reagálunk rá.

És lehet, hogy az igazi belső erő nem abban rejlik, hogy többé semmi nem tud kibillenteni bennünket, hanem abban, hogy akkor is képesek vagyunk visszatalálni önmagunkhoz, amikor valami mégis kibillent az egyensúlyunkból.

Kedvenc idézetem a könyvből

Minél többet értesz,

Téged

annál kevesebben értenek.

Az érzelmek feletti ember
Soltész Ian
Good Life Books
2026
Cérnafűzött, Keménytáblás
200