C.W. Gortner szerintem egy profi, ami a romantikus történelmi regényeket illeti. „A vatikáni hercegnő” számomra egy kellemes olvasmánynak bizonyult, kellő történelmi információval és regényesített részekkel. Regényében ezúttal is érezni lehet az alapos kutatómunkát, a könyv tele van számos hiteles történelmi adattal, amit a szerző írói fantáziájának köszönhetően, kellemes és szórakoztató olvasmánnyá alakít. Amellett, hogy betekintést nyerünk az olasz reneszánsz korba és megismerjük a spanyol származású Borgia családot, egy részletes lélektani elemzést is nyerünk a regény szereplőinek bemutatásával.
A történelem megannyi különböző információval szolgál a 15. század végéről, valamint a 16. század elejéről, amit Gortner alávet saját szerzői fantáziájának és egy különálló képet fest a fiatal vatikáni hercegnőről, aki szépségének és talpraesettségének köszönhetően, túlélt egy olyan kort, ahol ő mint a pápa lánya csupán bábúként, szövetségek megerősítésére és politikai intrikák elérésére szolgált.
A regény középpontjában Lucrezia Borgia áll, VI. Sándor pápa lánya. Az ő életútját kísérhetjük végig, ami tele van ármánykodással, intrikákkal, szövetségekkel és számtalan nehézséggel és fájdalommal.
Egyáltalán nem mesébe illő az ő élete, hiszen egy olyan korban nő fel, ahol az árulás, a bosszú és a gyilkosság mindennapos. Ő maga is egy törvénytelen kapcsolatnak a gyümölcse, a hírhedt reneszánsz pápa lánya, aki teljes odaadással szereti és szolgálja apját. Sorsa, apja és fivérei kezében van, akik alig tizenhárom évesen kiházasítják és egy olyan házasságba kényszerítik, ami számára csak szenvedést és súlyos következményeket hoz magával. A naiv, egyszerű és tudatlan kislány arra kényszerül, hogy hamar felnőjön és rájöjjön arra, hogy komoly döntéseket kell hozzon annak érdekében, hogy életben tudjon maradni. Családja ármánykodásainak és intrikáinak az áldozatává válik, valamint a nemesek közti hatalomharc jelentéktelen bábujává.
Első házasságát sikerül végül érvényteleníti és ezáltal úgy tűnik, hogy Lucrezia újabb esélyt kap a boldogságra. Második házassága is rövid ideig tart, csupán két évig, de ez már nem egy kényszerházasság, hanem egy szerelmi házasság, ami kicsit enyhíti a zord körülményeket. De ennek a házasságnak is drámai vége lesz, ami által a fiatal vatikáni hercegnő, újabb vereséget és csalódást él meg.
Harmadik házasságáról keveset tudunk meg a regényből, csupán annyit, hogy ez is egy érdekházasság volt, amiből több gyerek is született.
Lucrezia karaktere és élete abban a változatban, ahogyan Gortner ismerteti az olvasóival, csak egyik lehetséges változata a történelemnek. Ő nem egy erkölcstelen és cselszövő személyiségként mutatja be a fiatal hercegnőt, hanem egy olyan esendő és védtelen lánynak, akinek a történelem eme korszakában egyetlen esélye a túlélésre, a házasság és a család iránti lojalitás volt. Az ő véleménye és érzései nem számítottak, ő maga sem számított, csak az, hogy uralkodó gyermekeket szüljön.
Én érdeklődéssel és kíváncsian olvastam végig a történetét, hiszen egy brutális, szívtelen és erkölcstelen korban, neki sikerült jóságot, együttérzést és szeretetet tanúsítani. Keményen és kitartóan harcolt minden női intuíciójával és erejével, azért hogy megvédje szeretteit, és saját érdekeit félre téve, igazi mély és nemes érzelmekről tett tanúbizonyságot. Igazi túlélő és harcos, akinek ugyan kevés jelentőség jutott a történelem során, mégis karaktere és élete valami maradandót hagyott az utókorra.
Nekem nagyon tetszett ez a romantikus történelmi regény, van benne romantika, szerelem, ármány, cselszövés, intrika, szövetség, árulás, bosszú és gyilkosság, vagyis minden, amitől egy igazán értékes szépirodalmi műnek számít.
Kedvenc idézetem a könyvből:
…milyen csodálatos szabadon, és nem kötelességből szeretni.
A vatikáni hercegnő
Tericum Kiadó Kft.
2018
Keménytábla, Védőborító
424
