20. század

Anthony Doerr: A láthatatlan fény

„A láthatatlan fény” messze az egyik legjobb könyv amit eddig olvastam. Irodalmilag egy remekmű, olvasmány szempontból kiváló szórakoztatás és emberileg nézve egy különleges történet.

Két párhuzamos történet áll egymással szembe, két fiatal kamasz sorsának ötvözésén keresztül ismerjük meg a 2. világháború pusztító és kegyetlen körülményeit. A történet egyik főszereplője, Marie-Laure, egy francia vak lány, aki apja által sok időt tölt el a Természettudományi Múzeumban. Miután a nácik megszállják Párizst, Marie és apja arra kényszerülnek, hogy egy tengerparti kisvárosban húzódjanak meg.

A másik főszereplő, Werner, egy német árva fiú, aki egy matematikai zseni és mindenféle rádiókhoz ért. Különleges képességének köszönhetően egy német náci iskolába kerül, ahol kénytelen lesz megismerkedni a 2. világháború embertelen oldalával.

Két fiatal kamasz életét követhetjük nyomon 4 éven keresztül. Sorsuk különböző módon alakul, az egyik menekülni kényszerül, a másik egy tőle idegen idealizmust kényszerül követni.

Ebben a csodás és egyedi lírai remekműben, a 2. világháború komor és pusztító sötétsége, utat tör magának a láthatatlan fény által, ami nem más mint az emberiség értéke. Családokat, gyerekeket ismerünk meg, akik a sok borzalom ellenére is küzdenek azért, hogy emberek maradjanak. Miközben a helyszínek és idősíkok változnak, a regény egyre izgalmasabbá és letehetetlenné válik.

Szerintem ez a regény zseniálisra sikeredett. A drámai hatás minden egyes fejezetben egyre csak nő, a történetek és a szereplők nemes és értékes emberi érzéseket váltanak ki az olvasóból, ami által katartikus élménnyé válik az olvasás.

Amellett hogy szépirodalmi szempontból kiváló és csodás, mivel minden egyes szófordulat és mondat hatásos, nagyon letisztult és egyedi. Persze mint minden világháborús könyvben, ebben is benne van a sok borzalom és kilátástalanság, de a szerzőnek sikerül valahogy egészen emberi szemszögből megvilágítani mindezt. A humánumba vetett hit és bizalom minden egyes mondatból kiolvasható.

Én személy szerint nagy híve vagyok a rövid és hatásos fejezeteknek, ezért ez még többet hozzáadott a könyv értékéhez. Jogos a Pulitzer-díj, ugyanis ez a könnyed stílus, bájosan megfogalmazott cselekmény, a két szerethető főszereplő, teljesen magával ragad és egyedivé teszi a könyvet.

Ez a szívszorító és gyönyörű szépirodalmi remekmű minden dicséretet megérdemel. A leírások, a tájképek, a nyomasztó hangulat, a váltott szemszög mind-mind arra szolgál, hogy a háborút civilek szempontjából ismerjük meg. Nem csak a két főszereplő által ismerjük meg a 2. világháború kegyetlenségeit, hanem több megszállt területek emberein keresztül, akik önzetlenséget, jóságot és megbocsátást tanúsítanak tetteikkel és szavaikkal.

Aki menthetetlen kedvelője a világháborús könyveknek, akárcsak én, annak ez a könyv garantált olvasásélményt fog nyújtani.

Kedvenc idézetem a könyvből:

– Tudod, mi a történelem legnagyobb tanulsága? Az, hogy a történelem az, aminek a győztesek mondják.

A láthatatlan fény Book Cover A láthatatlan fény
Anthony Doerr
Alexandra Kiadó
2018
Keménytábla, Védőborító
544

Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok

Első ismerkedésem Ruta Sepetys-el a „Tengerbe veszett könnyek” olvasása során történt meg, ami azóta is kedvenc könyvemmé vált. A második könyv, amit a szerzőtől olvastam, igencsak nagy hatással volt rám, bár ez kicsit más olvasásélményt nyújtott, mint az előző könyv.

Bár az az igazság, hogy Ruta Sepetys szinte bármiről írhat, ugyanis engem nagyon lenyűgöz az, ahogyan elmeséli a történeteket és hogy milyen jól ismeri az emberi elmét. Pont ezért vannak olyan nagy hatással rám az ő könyvei. Csak Ruta Sepetys tud úgy mesélni, hogy az olvasó teljesen bele tudja magát képzelni az adott környezetbe, és ezáltal bele is szeret a történet szereplőibe.

A „Kalitkába zárt álmok” az 1950-es évek New Orleans-ban játszódik. Josie, a regény főhőse, a francia negyedben, rossz hírű prostituált anyja árnyékában, arra kényszerül, hogy egyedül nézzen szembe az élet nehézségeivel és kőkeményen dolgozzon meg álmaiért.

Josie, egy fiatal, okos és bátor, alig tizennyolc éves lány, aki, ki akar törni ebből a mocskos, elfajult és bűnös városból, ezért titokban szövögeti álmait. Terveket szövöget arról, hogy hogyan hagyja el a várost, és kezd el főiskolára járni egy másik helyen. Tervei azonban meghiúsulni tűnnek, mikor egy rejtélyes gyilkosság napfényre kerül, amibe Josie is belekeveredik, akarata ellenére.

Josie egy bordélyházban takarít, mellette pedig egy könyvesboltban dolgozik. Úgy tűnik ilyen körülmények mellett esélytelen a kitörés, de neki sikerülni fog, csak kicsit másképp, mint ahogy azt az olvasó reméli.

Bátorságának, kitartásának és lelki erejének köszönhetően a végsőkig harcol álmaiért, és nem lép anyja bűnös nyomdokaiba.

Vegyesek az érzéseim a könyvvel kapcsolatban. Érdekes volt betekintést nyerni az alvilág, a bordélyházak, a prostituáltak életébe, ami tele volt elfajzott és bűnös tettekkel. Ebben a mocskos világban, nagyon nagy kontraszt volt, egy olyan okos, szép és talpraesett lányról olvasni, aki már gyerekként arra kényszerül, hogy egyedül boldoguljon. Alig tizenkét évesen egyedül beköltözik a könyvesbolt feletti lakásba, takarít abban a bordélyházban, ahol anyja prostituálkodik, közben pedig világirodalmi könyveket olvas és híres íróktól idéz. Engem elbűvölt ez az erős kontraszt. Ezért szerettem meg ennyire Josie karakterét.

Hiába a sok csillogás, bájos esték és luxus autók, az alvilág mocskát, titkát és bűnét, nem tudta elnyomni. Josie magasan kiemelkedik ebből a világból, első perctől kezdve bele se illet. Ezért is látta szegény, minden valamivel okosabb és műveltebb férfiban az apját, mert hinni akart abban, hogy ő mégsem teljesen romlott, anyja és taszító környezete ellenére.

Annak ellenére, hogy egész életét eme mocskos világban töltötte, egy önző és bűnös anya mellett nőtt fel, apátlanul és céltalanul, neki mégis sikerült kiemelkednie és felülemelkednie.

A sok mellékszereplő nagyon sokat hozzátett a regény olvasási élményéhez. Mindegyik szereplő szerethető volt valamiért, hiszen mindannyian hozzájárultak valamilyen szinten Josie sorsának alakulásáért.

A regény vége kicsit meglepett és váratlanul ért, kicsit úgy éreztem mintha túl hamar ért volna véget, és ezért számomra kicsit nyitva maradt Josie története.

Ennek ellenére nagyon megkedveltem a könyvet és nagyon megérintett Josie története. Ha más nem is, de egy biztos üzenete mindenképp van a könyvnek: Az álmainkért mindig érdemes küzdeni!

Kedvenc idézetem a könyvből:

Néha elindulunk egy úton úgy, hogy azt hisszük, egy irányba visz, és valahol egészen másutt kötünk ki. De ez jól van így. A lényeg, hogy elinduljunk.

Kalitkába zárt álmok Book Cover Kalitkába zárt álmok
Ruta Sepetys
Maxim Könyvkiadó Kft.
2013
Füles, Kartonált
332

Marc Pastor: Barcelona árnyai

Nagyon szeretem a bűnügyi krimiket, a következő könyv is ebbe a kategóriába sorolható. Eléggé ijesztő és félemetes a könyv borítója, már ebből is sejteni lehet, hogy nem egy vidám történetről szól a regény.

Marc Pastor, a „Barcelona árnyai” szerzője maga is egy elismert bűnügyi szakértő, aki egy igaz történet alapján írta meg könyvét. Rejtélyes regénye egy olyan sorozatgyilkos kilétét mutatja be, aki a mai napig is felkelti a közvélemény érdeklődését.

A történet az 1910-es évekbe kalauzol el, ahol Barcelona nem csak csillogó és fényűző oldalát ismerhetjük meg, hanem a szenny és bűn sötét oldalát is. Barcelona, a katalán főváros utcáin, rémes tettek tartják rettegésben a város lakóit. Ártatlan gyerekek tűnnek el nyomtalanul, mintha valami sötét árny vonzaná be őket. A rendőrség nem jut sokra az elveszett gyerekek nyomozása során, Moisés Corco felügyelő azonban eltökéli, hogy kideríti a gyilkost. Barcelona legvisszataszítóbb nyomornegyedeibe, kaszinóiba és bordélyaiba vezet nyomozása, míg végül is egészen váratlan és megdöbbentő valóságra bukkan.

Kicsit lassan és vontatottan indul be a történet, néhol nehéz lépést tartani a narrációval és a szereplőkkel. Én magam is valamivel többet vártam el a regénytől, főleg úgy, hogy egy megtörtént esemény alapján íródott. Nem igazán találtam meg benne a tipikus fordulatos krimi jeleneteket, kicsit túl laposra sikeredett.

Barcelona leírása, a sötét sikátorok, a koszos utcák és a gyomorforgató kanálisok javítottak valamit a regény hangulatán, ugyanis ezek nagyon élethűre sikerültek. A sötét rejtelmesség, a sejtelmes hangulat és a többértelmű titokzatosság, hozzátettek valamit a krimi hangulatához. A krimi szál nem annyira izgalmas, de az, hogy ki is az valójában, aki elmeséli ezt az egész szörnyűséget, na a zmár eléggé ötletes és érdekes, bár azért ez sem egyedi megoldás.

Az is lehet, hogy azért volt számomra nehéz megbarátkozni a regénnyel, mivel a spanyol irodalom és történelem nem igazán ismert számomra, ezért kicsit a sötétben tapogatóztam.

Egyedül a felügyelő karaktere tetszett, aki nagy profizmussal és karakán határozottsággal oldja meg a bűnügyi esetet. Szarkazmusa és humorérzéke miatt külön pont jár, amivel sikerült kicsit oldani a történet feszültségén.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Moisés Corvo olyan, mint egy kutya: senki sem pisilhet a területére. És ha ez azt jelenti, hogy húgyszaggal kell beterítenie az egész kerületet, az sem jelent számára problémát.

Barcelona árnyai Book Cover Barcelona árnyai
Marc Pastor
Libri Könyvkiadó Kft.
2015
Kartonált
320

Mary Ann Shaffer & Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Aki imád olvasni és igazi könyvmolynak vallja magát, akkor az ki nem hagyhatja a „Krumplihéjpite Irodalmi Társaság” című könyvet. Annyira humoros a könyv címe és olyan bájos a borítója, hogy az ember azonnal kedvet kap az olvasáshoz.

Mindig is azt vallottam, hogy az olvasás elűzi a rosszkedvet, kreativitást ébreszt, előidézi a fejlődést, és még sok mindent sorolhatnék, de végső soron a könyvekhez és az olvasáshoz való hozzáállásomat ez a könyv alapozta meg a legjobban.

A könyvet olvasva az ember egy egészen más világba kerül, elbűvölnek a regényben felsorolt könyvek, ámulatba ejtenek a levelek és álmodozásra sarkall a regény története.

Juliet Ashton, fiatal Londonban élő írónő, aki 1946 elején levelet kap egy ismeretlen férfitől, aki elmeséli neki, hogyan és miért alakult meg a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság a 2. világháború idején. A levelezések során Juliet egyre több olyan emberrel veszi fel a kapcsolatot, akik tagjai ennek az irodalmi körnek és szívesen mesélik el történetüket. Bájos, kedves, humoros, fájdalmas és őszinte levelezések sorozata veszi kezdetét a fiatal Juliet és a Guernsey-en lakók között. Juliet annyira megkedveli ezt a kis társaságot, hogy odautazik és személyesen is megismeri azok történetét, akik a 2. világháborút könyvekkel és olvasással vészelték át.

Szívet melengető, varázslatos és bámulatos kisregény alakul ki a levelezések sorozatából.

Miután elolvastam ezt a kisregényt arra vágytam bárcsak én is tagja lehetnék egy ilyen irodalmi társaságnak. Azok az emberek akik a leveleiken keresztül megosztják életük örömeit, bánatait és álmait, mind hétköznapi emberek, akik szeretettel, összetartással és együttérzéssel élték túl a 2. világháború szörnyűségeit.

És nekem pont ez tetszett ebben a regényben, hogy végre más szemszögből lett megvilágítva a 2. világháború. Tele érzelmekkel, kedves és bájos történetekkel és szívszorító mondatokkal.

Én a könyv elején kicsit küzdöttem a regény levélformátumával, nem igazán tudtam követni az eseményeket és a szereplőket. De néhány levél elolvasása után azonnal magával ragadott ez a stílus, úgy éreztem, akár én is tagja lehetnék ennek a kitalált könyvklubnak.

Nagyon különbözőek a levelek, de mindegyik tele van lélekkel, ezért is sokszor elmosolyogtam vagy épp elpityeregtem magam egy-egy levél elolvasása után.

A könyv annyira zseniálisra és egyedire sikeredett, hogy ezt az érzést semmikép nem szeretném elrontani azzal, hogy megnézem a róla készült filmet.

Ez a könyv számomra mindenképp toplistás, olyan olvasás élményt váltott ki belőlem, ami még sok ideig kihat majd a többi olvasmányaimra is. Örökre szívembe zártam!

Kedvenc idézetem a könyvből:

Ezért imádok úgy olvasni. Az ember érdeklődését felkelti egy icipici részlet, amelynek nyomán eljut egy újabb könyvhöz, és onnan egy apróság révén egy harmadikhoz. Mint egy mértani haladvány, amely soha nem ér véget, és az ember merő gyönyörűségből foglalkozik vele.

Krumplihéjpite Irodalmi Társaság Book Cover Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Mary Ann Shaffer & Annie Barrows
Park Kiadó Kft.
2018
Füles, Kartonált
372

Alice Walker: Bíborszín

Kevés olyan könyv van, ami akkora hatást gyakorolt volna rám, mint Alice Walker „Bíborszín” című könyve. Egyfelől úgy érzem, hogy a könyv elolvasása után szó szerint szavak nélkül maradtam. Egyszerűen képtelenség szavakba önteni azt, ami ebben a regényben ott lapul a nehéz nyelvezet, és a kiszolgáltatott sorsú emberek élete mögött. Másrészről pedig úgy érzem, hogy erről a „csodák könyvéről” nagyon sokat lehetne írni, mert üzenete kortalan és határtalan. A regény főszereplőjének szavaival élve: lehet az ember csúnya, fekete, buta, alárendelt vagy bármi más, de mégis itt van a Földön, mert az élethez mindenkinek joga van. Ezt a jogot nem mástól kapjuk meg, nem más minősítése tesz minket erre érdemesnek, nem kiharcoljuk magunknak, hanem vele születünk.

A történet főhőse, egy afroamerikai csúnyának és butának vélt fiatal lány, Celie, aki egy férfiak által uralt gettó környezetben él. Élete teljesen kilátástalan és kiszolgáltatott. Fekete emberként és nőként a hierarchia legalján áll. Egyetlen feladata a férfiak minden testi-lelki vágyának kielégítése és kiszolgálása. Magányos, szeretetlen és kiúttalan életéből a spiritualitás felé fordul. Istenhez beszél, rávetítve az egyetlen olyan férfi szerepet, amit ismer. Még az Istennel való kapcsolatában is alárendeli magát egy felsőbb hatalomnak, azt remélve, hogy minden szenvedése egyszer majd örömre talál a túlvilágban.

Ebből a kiúttalan helyzetből, két nő segítségével sikerül Celie-nek kiemelkedni. Az egyik, szeretett nővére, Nettie, akinek levelezései életben tartják és reményt keltenek benne. A másik, imádott barátnője, Shug, akitől megtanul szeretni. A két szeretett nőhöz fűződő kapcsolata során, Celie ráébred saját öntudatára. A férfiak által uralt álszent világ lassan kezd darabokra hullani, miközben megtanulja felfedezni és szeretni önmagát, testét és a benne rejlő nőiséget.

Megindító, néhol durva, máshol szívszaggató, legtöbbször pedig fájdalmas és szomorú a könyv.

Celie története nekem több szempontból is volt egészen különleges.

Először is mindannyiunknak szükségünk van a hitre. Egy olyan hitre, ami kapaszkodót és reménységet nyújt nehéz és kilátástalan helyzetekben.

A másik nagyon fontos elem: a szeretet ereje. A színtiszta, őszinte, önzetlen szeretet, mely összeköti az embereket, és amely nélkül képtelenek vagyunk létezni.

A harmadik a férfi és női egyenlőség, a faji egyenlőség, mind olyan témák, amik mai napig tisztázatlanok. Mai napig nagyon összemosódnak a nemi szerepek, ami rengeteg konfliktushoz és egyenlőtlenséghez vezet.

Na és akkor ott van még a szexualitás kérdése. Ezzel se állunk jobban. Az a fajta női alávetettség és alárendeltség, amit Celie megél, bizony sok mai kapcsolatban még mindig jelen van.

És akkor ott van még Celie egyszerű tőmondatokból álló monológja. Az egyszerű, néhol durva, máshol érthetetlen szavak, de így próbál felszínre törni mindaz a sok érzelem és átélt dolog, amit Celie egyszerűségében képtelen megfogalmazni. Itt ébredünk rá arra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a szavak és mondatok, amiket kimondunk. A szavak teremteni és rombolni tudnak.

És a legvégén ott van a bíborszín. A királyi, pompás, örömteli szín, amit minden ember fel kell tudjon fedezni saját életében. A bíborszín a szépség, öröm, teljesség és elfogadás színe. Mert minden durvaság és erőszak ellenére, pont ez a könyv üzenete: Az örömteli, szabad és teljes életre mindenkinek joga van!

Kedvenc idézetem a könyvből:

De én nem tudom hogyan kűzgyek. Örülök ha aszt tudom, hogyan maraggyak életbe.

Bíborszín Book Cover Bíborszín
Alice Walker
Európa Könyvkiadó Kft.
2018
Keménytábla, Védőborító
344

Pam Jenoff: A követ lánya

Kedvenc műfajom a szépirodalom. Ebben a kategóriában, „A követ lánya” nagyszerű olvasmánynak bizonyult, a történelem és a romantika bájosan ötvöződik benne. Ez volt az első könyvem amit Pam Jenoff-tól olvastam, de nagyon megkedveltem a stílusát és mindenképp szeretnék még olvasni tőle könyveket.

A könyv az első világháború utáni korszakot idézi fel, megnyerően bemutatva a kor szellemiségét és az emberi sorsokat.

Párizsban indul a regény cselekménye, ahol az első világháború győztes és vesztes államai találkoznak. Ebbe a városba érkezik egy fiatal német lány, diplomata apjával együtt. Margot Rosenthal-t komoly döntések elé állítja az élet. Egyfelől otthon, Berlinben, haza várja a háborúban megsérült vőlegénye, másfelől Párizsban egy teljesen új élettel ismerkedik meg. Új politikai nézetekkel, új barátokkal és új szerelemmel szembesül Párizsban töltött ideje alatt. Mindezek az események csak még jobban fokozzák lelki világának válságait. Megismerkedése a német tiszttel, valamint új munkája, új érzéseket és világnézeteket ébreszt benne. Próbálja újra építeni életét, saját útját megtalálni, miközben körülötte az egész világ romokban hever.

Nagyon szép olvasmány és tanulmány ez, az emberi érzésekről és az ember lelki világáról. Margot törékeny és bizonytalan karaktere, ellentétben áll a határozott és erős Georg Richwalder kapitánnyal szemben. Margot, a naiv és tudatlan fiatal lány, aki előtt mindeddig rejtve maradtak a világ komoly problémái és az emberi kapcsolatok bonyodalmai. Bár fiatalon eljegyezték, a párizsi élet megismerésével, elbizonytalanodik érzéseivel kapcsolatban. Mivel apja mellett egy védelmező burokban nőtt fel, csak most kezd ráeszmélni arra, hogy a világ és az emberek sokkal összetettebbek, mint ahogy ő azt gondolta. Margot karaktere mesébe illő, a fiatal, bizonytalan és naiv kislányból, egy felnőtt, érett nő lesz, aki megvívja a saját kis harcait, miközben próbálja megfejteni az élet nagy kérdéseit. Mindez persze egy olyan korban történik, ahol semmi sem biztos, minden a feje tetejére állt és mindenki a romokból próbál valami újat építeni.

Kicsit hiányos volt a regényben a részletesebb történelmi szál, valamint a karakterek terjedelmesebb kibontakozása, ennek ellenére nagyon kellemes olvasmány volt.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Mindenkinek magának kell eldöntenie, ki lesz belőle, mit akar magának.

A követ lánya Book Cover A követ lánya
Pam Jenoff
General Press Kiadó
2014
Keménytábla
344

Santa Montefiore: A Valentina utolsó útja

Santa Montefiore igazi mestere a romantikus regényeknek. Kellő mennyiségben használja a romantikus szálat, ötvözve a női sorsok alakulásával.

„A Valentina utolsó útja” romantikus családregény. Nagyon megnyerő a borítója és szórakoztató a könyv tartalma. Felnőtt meséhez hasonlít az egész regény, miközben idillikus képet fest Olaszországról, a szerelemről és egy különlegesen csodálatos nőről.

A regény cselekménye két idősíkon fut. A könyv jelenében, az 1970-es évek elején Alba-t ismerjük meg, aki Londoban él egy lakóhajón, amit apja, rég elhunyt édesanyjáról nevezett el. Alba, egy fiatal, temperamentumos lány, aki az élet élvezeteinek él. Édesanyját még csecsemőkorában elveszítette, ami Alba számára nagy ürességet hagyott maga után. Hiába van ott neki apja új felesége és féltestvérei, ő mégis kívülállónak érzi magát. Halott édesanyjának portréjának megtalálása, arra készteti, hogy elinduljon Olaszországba és felkeresse édesanyja családját. Utazásával azt reméli, hogy többet megtud gyökereiről és származásáról. Kalandosra és élvezetesre sikeredik ez az utazás, de ugyanakkor sok régi sérelem és elkövetett bűn kerül így napvilágra.

Párhuzamosan Alba nyomozósával, az 1940-es évekbe csöppenünk, ahol Alba édesapjának és édesanyjának találkozásának körülményeit ismerjük meg. Thomas és Valentina szerelmi története egyáltalán nem hétköznapi, tele van titkokkal, rejtélyekkel, csalással és árulással.

Az Amalfi partvidék idillikus tájain barangolva, Alba családi titkokra és bűncselekményekre bukkan, melyek egészen más megvilágításba állítják eddigi felfogását az életről és a szüleiről.

Utazása nem csak anyja múltjának titkait fedi fel, hanem Alba-t is elvezeti az igaz szerelemhez.

Nekem személy szerint jobban tetszettek azok a részek, amelyek az 1940-es éveket idézték fel. Thomas és Valentina idillikusnak tűnő szerelme, a háború borzalmai és egy szörnyű tragédia élvezetes olvasmánnyá tették ezeket a részeket.

Alba karakterével nagyon nem tudtam kibékülni, idegesítő és zavaró volt. Ezek a részek nem is voltak olyan dinamikusak, mint a múltbéli fejlemények.

Szórakoztató és kikapcsoló olvasmány Santa Montefiore regénye, tele bájos helyszínekkel, karakteres szereplőkkel és fordulatos eseményekkel.

Kedvenc idézetem a könyvből:

A szerelem kényes ügy. Sokkal jobb írni róla, mint átélni.

A Valentina utolsó útja Book Cover A Valentina utolsó útja
Santa Montefiore
Művelt Nép Könyvkiadó
2018
Kartonkötés
398

Kateřina Tučková: Gerta ​Schnirch meghurcoltatása

„Gerta Schnirch meghurcoltatása” számomra egy olyan könyv volt, amit azért olvastam el, mert valaki ajánlotta nekem, mivel nagyon szeretem a 2. világháborúról szóló regényeket. Maga a könyv borítója is ijesztő és hátborzongató, de a benne elmesélt történet még inkább megérinti az olvasót.

Ez a könyv a történelem egy olyan korszakát mutatja be, amit már oly sokan írtak meg regényeikben, és ami mai napig is egy meg nem fejtett és oldott fekete pontja a rég múlt történelemnek. A 2. világháborúról szóló történetek mind hátborzongatóak, ez a regény azonban a maga egyszerűségével és őszinteségével remekel.

Női sors elevenedik fel a könyv lapjain, a híres „brünni halálmenet” egyik női túlélője szemszögéből ismerjük meg a 2. világháború utáni németeket, akiket kiűztek otthonaikból. Ez a halálmenet sok életet követelt, asszonyok, férfiak és gyerekek vesztek oda. Gerta Schnirch egyike azoknak a túlélőknek, aki csecsemőjével együtt megteszi ezt a menetet és eljut a végcélhoz. Ezután, Gerta néhány asszonytársával együtt egy dél-morvaországi kis faluba kerül kitelepítésre, ahol lányával együtt éveket tölt el egy gazdaságban. Több évnyi kényszermunka után, visszatér lányával együtt Brünnbe, ahol az élet és a történelem újabb megpróbáltatások elé állítja őket.

A regény nagyon őszintén és egyszerűen mesél a kettős identitásról, a bűnösségről, a bosszúról és a megbocsátásról. Gerta mellett, más mellékszereplők szemszögéből is betekintést kapunk a történelem eme oly borús időszakába.

Anya és lánya kapcsolata bontakozik ki a könyvben, a két generáció közötti különbség, valamint megannyi női sors alakulása a 2. világháború utáni években.

Nehéz olvasmánynak találtam, mert súlyos a benne leírt cselekmény, ami elég nyomasztóan hatott rám. Nehezen haladtam vele, és sokszor nehezen tudtam követni a sok narrációt, ami kicsit nyomasztóan hatott a cselekményre.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Ugyanúgy volt vele, mint a testvérek, akik hosszú évek óta nem látták egymást. A tudati kötődés megmaradt, de a megértés elmúlt.

Gerta ​Schnirch meghurcoltatása Book Cover Gerta ​Schnirch meghurcoltatása
Kateřina Tučková
Kalligram Könyvkiadó
2012
Keménytábla, Védőborító
388

Piers Paul Read: Életben maradtak

Számomra minden könyv olvasása élvezetet okoz, ezt az élvezetet már csak az tudja felülmúlni, ha egy igaz történet alapján írott könyvet olvasok. A következő könyv, „Életben maradtak”, is ebbe a kategóriába sorolható, kiváló dokumentum regény.

1972 októberében egy rögbicsapat tagjai, azok szurkolói és a személyzet, elindulnak egy bérelt repülőgéppel Chilébe, hogy ott megmérkőzzenek néhány meccsen. A rossz látási viszonyoknak következtében, a gép nekiütközik az Andok egyik csúcsának és lezuhan. A pilóta több utassal együtt szörnyethal. Többen is súlyosan megsérülnek, néhányan azonban életben maradnak. Hetven napnyi szörnyű szenvedés után, alig valami élelemmel és hóból olvasztott vízből, tizenhatan megmenekülnek.

Ez alatt a hetven nap alatt ezek az emberek olyan fizikai, lelki és szellemi mélységeket és fájdalmakat élnek meg, amely addig hitt összes értékrendjüket megkérdőjelezi, és olyan döntések elé állítja őket, ami már rég túlmutat az emberei erkölcsi elveken. Az Andok kietlen hóviharában, élelem és meleg ruha nélkül, egészen más törvények uralnak, mint a mindennapi életben. Senki nem indul keresésükre, hiszen mindenki meg van arról győződve, hogy lehetetlen egy ilyen repülőgép katasztrófát túlélni, ilyen zord időjárás mellett. Tizenhat embernek azonban mégis sikerül a lehetetlen, megmenekülnek és esetük az egész világot bejárja.

Klasszikus túlélőirodalmat olvashatunk Piers Paul Read könyvében, tele drámai feszültséggel és tragikus eseményekkel. Kiválóan oldja meg a szerző a történet elmesélését, benne van az alapos dokumentáció, de ugyanakkor feszültséggel teli, mint egy jó krimi vagy thriller.

Az a néhány ember aki túléli a repülőgép katasztrófát hirtelen arra kényszerül, hogy kilépjen a civilizáció jól megszokott és biztonságot adó korlátai közül, és minden erejével és tudatával küzdjön a túlélésért. Ilyenkor a civilizáció normái már mit sem segítenek, csak az emberi túlélőösztön számít.

Félelmetes, rémisztő, felfoghatatlan mindaz amit átélnek ezek az emberek, miközben próbálnak minden erejükkel életben maradni, és a végén csodával határos módon néhányan még meg is menekülnek.

Nekem tetszett a könyv tárgyilagos hangvétele, de azért szerintem az érzelmek sem maradtak el, a sorok között olvasva, azokat is fel lehetett fedezni. Ugyanakkor betekintést nyerünk megannyi ember gondolat- és érzelem világába, meg tudjuk mi az a motiválta, hajtotta őket, erőt adott nekik, hogy életben maradjanak.

Egy ilyen könyv olvasása után ébred rá az ember, hogy milyen erő is lakozik benne, ami talán csak akkor mutatkozik meg igazán, mikor az életösztön átveszi az uralmat a civilizáció felett.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Tedd, Isten, olyan nehézzé, amilyenné akarod […], csak lehetetlenné ne tedd.

Életben maradtak Book Cover Életben maradtak
Piers Paul Read
Európa Könyvkiadó Kft.
2017
Kartonált
416

Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek

Rég olvastam ennyire jó könyvet, mint a „Tengerbe veszett könnyek”. Annyira nagy hatással volt rám ez a könyv, hogy még most is azon elmélkedem, hogy vajon sikerült-e a könyv minden egyes oldalát magamba szívnom, hiszen annyira különleges.

Nagyon komor a könyv borítója, és ugyanolyan a benne levő történet is. Drámai, tragikus, kilátástalan, és végül mégiscsak reményteli és felemelő. Imádtam minden egyes oldalát, bárcsak még több lett volna belőle.

A 2. világháború végét mutatja be a regény, a történelem egyik legborzalmasabb időszakát, amikor több ezer ember menekül a szabadság felé. Hétköznapi emberek kelnek útra, egy jobb élet reményében, miközben magukkal cipelik a múlt titkait és megannyi szenvedést.

Három ember élete kereszteződik ezen az úton: Joana-é, a szépséges és segítőkész litván ápolónőé, Florian-é, a titokzatos porosz fiatalemberé, és végül Emilia-é, a várandós lengyel lányé; ők mindannyian a túlélésért küzdenek. Úti céljuk egy hajó, mely civileket és sebesülteket menekít ki. Sorsuk akarva-akaratlanul is egybefonódik, miközben szerelmet, barátságot, önfeláldozást és emberséget tapasztalnak meg, egy olyan korban, ahol a háború mindent tönkre tett. Úgy tűnik, hogy már nagyon közel járnak a szabadsághoz, azonban egy tragédia folytán életük veszélybe kerül, és csak néhány embernek adatik meg a lehetőség a túlélésre.

Briliáns az ahogyan Ruta Sepetys-nek sikerült a történelem egyik legdrámaibb korszakát ennyire alaposan és mélyre hatóan megírni. Nagyon hatásos és megrendítő a regénye, köszönhetően a rövid mondatoknak, a tömör fejezeteknek és a váltott szemszögnek.

A szerzőnek sikerült úgy megírnia egy igaz történetet, hogy közben folyamatosan fenntartja az olvasó figyelmét és a váltott szemszög dinamikussá teszi az eseményeket.

Nagyon komoly a könyv hangvétele, néhány fejezet kimondottan sokkoló és rémisztő, annyira, hogy beleég az ember elméjébe és szavak nélkül hagyja.

Én most olvastam és hallottam először a Wilhelm Gustloff hajó katasztrófáról, és örülök, hogy ezt ilyen formában olvashattam. Megdöbbentő, felkavaró, megrázó az a sok emberi tragédia ami a rövid fejezeteken keresztül átjön, szinte képtelenség felfogni, hogy a háború milyen szörnyűségeket tudott okozni és ez milyen hatással volt oly sok ember életére.

Nagyon sok a háborús könyv, de ez mind közül az egyik legjobb ebben a kategóriában. Aki ezt elolvassa, soha nem fogja megbánni.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Az anya biztonság. Az anya vigasz. Az anya az otthon. Az a lány, aki elveszti az édesanyját, hirtelen kis csónakban találja magát, viharos óceánon.

Tengerbe veszett könnyek Book Cover Tengerbe veszett könnyek
Ruta Sepetys
Maxim Könyvkiadó Kft.
2016
Füles, Kartonált
384