gyermekszemszög

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?

Amennyire rövid ez a kis könyvecske, pont annyira magával ragadó és mély értelmű. Pont emiatt lehetetlennek is tartom leírni azt, hogy miről szól ez a regény, aminek cselekménye nem valami bonyolult, sőt kifejezetten egyszerű, ugyanis egy család élete körül forog minden, akik élete és mindennapjai egy külön világba repítenek el. Adott egy apa, egy anya és gyermekük, akik együtt egy teljesen különálló világot teremtenek meg maguknak, amiben az álmodozás és...

Tovább...

Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs

Backman minden egyes könyve számomra egy akkora életlecke, aminek hatása sok ideig bennem marad. Ez a könyve is a nagybetűs életről, annak megannyi nehéz és boldog pillanatairól szól. Ez a felnőtt mese, hétköznapi kis aranyos és kedves történeteken keresztül, egy nagymama és majdnem nyolc éves unokája történetét meséli el, amiben helyet kapnak olyan fontos témák, mint a gyász, a halál, a születés, a család, a barátok, a másság és az...

Tovább...

Diney Costeloe: A név nélküli lány

Újabb holokausztról szóló történet került a kezembe, bár ennek a könyvnek a középpontjában nem kifejezetten a koncentrációs haláltáborok állnak, hanem egy olyan zsidó lány története, aki gyermeki szemszögön keresztül meséli el a 2. világháború borzalmait. A regény főszereplője a 13 éves Lisa, akit zsidó származása miatt elválasztanak szüleitől. Szüleit és vak bátyját elhurcolja a Gestapo, ő pedig utolsó pillanatban Angliába menekül több száz német gyerekkel együtt. Angliában egy légitámadás során...

Tovább...

Paul McVeigh: A jó fiú

Bár a könyv eleje kicsit nehezen és döcögősen indult be, ennek ellenére a végére már elnyerte a tetszésemet. Az tény, hogy ez a könyv nem egy könnyű olvasmány, sok benne a szívszorító és fájdalmas rész, de olyan reális és letisztult, hogy engem mindenképp magával ragadott. Sajnos kicsit nehéz volt megérteni a könyv háttértörténetét, mivel oly keveset tudok az írországi polgárháborús időszakról. Ezért is örülök annyira, hogy kezembe került ez a...

Tovább...

Emma Donoghue: A szoba

Szeretek olyan filmeket nézni, melyek könyvek alapján készültek. De sosem esem abba a tévedésbe, hogy először a filmet nézem meg, és utána olvasom el a könyvet. Mindig a könyv olvasásával kezdem először, és ez mindig jó döntésnek bizonyul Mert a könyv sokkal részletesebb és fantáziadúsabb, több teret ad az elmélkedésnek és az elcsodálkozásnak. „A szoba” erre tökéletes példa. Ez a gyermeki hangnemben íródott mű engem teljesen elvarázsolt, lelkileg teljesen megrendített...

Tovább...