irodalomtörténet

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Nehéz helyzetben érzem magam, mikor egy olyan könyvet veszek kezembe, amiről a legtöbben csak pozitívan vélekednek. Ilyenkor akarva-akaratlanul is úgy érzem, hogy rám nehezedik egyfajta külső elvárás, miszerint ez csakis jó könyv lehet, ha már oly sokan toplistás könyvnek tekintik. Ebben az esetben én egyáltalán nem csalódtam ebben a könyvben, sőt most már megértem azon olvasók véleményét, akik oly jó véleménnyel vélekednek erről a könyvről. Nekem ez volt az első...

Tovább...

Szentesi Éva: A legfontosabbat utoljára hagytam

Néha úgy érzem kár bármit is hozzáfűzni egy olyan könyvhöz, amiben minden benne van. Ilyenkor lehetetlennek tartom azt, hogy véleményt nyilvánítsak valamiről, ami számomra úgy kerek, ahogy van. Szentesi Éva eddig egyetlen elolvasott könyve, számomra elegendő volt ahhoz, hogy megkedveljem nem csak személyiségét, hanem írói tehetségét is. Csupán néhány óra alatt végigolvastam ezt a könyvet és most miután befejeztem, még mindig a kezemben tartom, forgatom, belelapozok és azon gondolkodom, hogy...

Tovább...