Ez az a könyv, amit címe és borítója, valamint az ajánlás miatt szereztem be valamikor. Egy ideig nem is igazán figyeltem fel rá, de a könyvespolcomon arra figyeltem fel, hogy ez megint egy „bestseller”, vagyis egy sikerkönyvnek ígérkező regény.
Mai napig sem igazán értem, több száz könyv elolvasása után, hogy mégis kik azok akik egy ilyen könyvet sikerkönyvnek titulálnak, mert én őszintén elég nagyot csalódtam benne, és sajnos ez a könyv messze áll attól, hogy sikerkönyv vagy toplistás könyv legyen.
A története sem valami eredeti, ugyanis egy idős nő szelleme tér vissza a halála után, hogy rendbe tegye el nem intézett dolgait. Három titok megfejtéséről szól ez a könyv, vagyis ez a bolyongó lélek három fontos személyt látogat meg halála után és megnyugvásra csak akkor talál, miután felfedi szerettei előtt ezeket a titkokat.
Sok hiányossága van ennek a könyvnek, és őszintén nagyon összezavart mindaz amit olvastam, mert a különböző elemeket nem igazán tudtam hova tenni. Először is kevés logika van a történések között, másodszor kicsit eltúlzottan alakulnak az emberi sorsok, nem utolsó sorban pedig a romantika keveredik a misztikummal és a fantasyval.
Maga az alaptörténet rendben is lett volna, de szépirodalmi szempontból, valamint a cselekmény felépítése miatt, gyakran úgy éreztem, hogy unalmas és lapos a könyv. A misztikus vagy mágikus elemek szerintem nem sokat javítottak rajta, és talán a regény legélvezetesebb része Evie és Vincent szerelme, ami azért élvezetes és romantikus.
A regény nem lineárisan épül fel, hanem sokat ugrándozik az időben, de ez nem egy zavaró tényező benne, mivel könnyen lehet haladni a cselekménnyel, és a különböző történetek harmonikusan illeszkednek egymáshoz.
A történet mögött lévő gondolatok, mint a halál, élet vagy halál utáni élet, érdekesek és fantáziadúsak, mégis úgy érzem, ez inkább egy romantikus regény, amiben a szerelem a legfontosabb elem.
Az viszont biztos, hogy ez egy könnyed, laza és egyszerű kis olvasmány, ami terjedelmileg és tartalmilag se nagyon bonyolult. Viszont én valahogy hiányoltam belőle az igazi csattanót, valamint a nem várt és izgalmas fordulatot és a katartikus élményt, ugyanis számomra ezek szükségesek egy jó olvasmányhoz. Az nem gond, hogy fikció és fantázia az egész regény, de azért túl mesés benne sok minden, ami sajnos nem élvezetes, hanem sokkal inkább zavaró. Néhány elemét vagy részét nem is igazán értettem a könyvnek, tényleg olyan volt mintha egy mesét olvastam volna, csak épp a tanulság kimaradt belőle. A könyv borítója azonban csodálatos, már csak ez elegendő lenne ahhoz, hogy elmesélje az egész könyv lényegét, sőt úgy gondolom, hogy ebben az esetben a könyv borítója még jobb, mint a tartalma, mert így legalább szabadon fantáziálhat az ember, hogy vajon miről is szól ez a könyv.
Ez az a könyv, ami számomra a tipikus könyvmoly jellegzetes hibája, mikor egy könyvet megvesz a borítója és a fülszövege alapján, és a végén kiderül, hogy tartalmilag és szerkezetileg nagyon hiányos. Erőltetett és túlgondolt volt szinte minden ebben a regényben, kreált és nem valós drámákkal próbálva menteni, azt ami eleve nem volt élvezetes vagy szórakoztató.
Összességében egyszerűen túl sok elem keveredik ebben a regényben, de olyan formában, hogy az zavaró, unalmas és lapos. Az erőltetett házasságot, a kreált drámákat és a gyenge női főszereplőt sehogy sem tudtam beleilleszteni egy 21. századi történetbe. A könyv végére érve is folyamatosan kerestem egy évszámot, hogy valahogy megértsem a történet korának a hátterét, de ez sem volt megadva a regényben. A könyv végére pedig már végképp elfogyott a kreativitás és az ötlet, mert számomra a könyv befejezése is csak egy kényszermegoldásnak tűnt.
Sajnos nagyot csalódtam benne, és nem tudtam élvezni az olvasását.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Hiszem, hogy mindennek, ami történt velem az életben, megvolt a maga oka, és ha bármit megváltoztatnék, nem ugyanaz az ember lennék, aki vagyok.
Túlvilági szerelem
21. Század Kiadó
2016
Füles, Kartonált
302
