Mörk Leonóra könyvei számomra mindig felüdülést és kikapcsolódást jelentenek. Szeretem azt az idillikus és harmonikus világot, amit megalkot könyveiben.
Ennek a könyvnek is annyira nyugtató és békés a hangulata, hogy olvasóként könnyű elmerülni a könyv lapjai között.
Ez a romantikus regény két idősíkban, jelenbeli és múlbeli szálakon keresztül mesél el két olyan történetet, amiben az igaz szerelem a központi téma.
Mártával indul el a könyv, akinek jelenbeli életéről kevés információt tudunk meg. Az ő története visszanyúl egy múltbeli eseményhez, egy fiatalkori szerelemhez, ami sajnos nem valami boldogan ért véget.
A fiatal grafikuslány élete akkor kezd el érdekes lenni, mikor egy napon megérkezik hozzá egy németországi küldemény, benne egy naplóval.
Ez a levél és napló visszarepíti őt a tíz évvel korábbi életébe, mikor fiatal festőnövendékként szerelmes volt és egy tiltott szerelmi kapcsolatot folytatott nős művészettanárával.
Ez a kapcsolat azóta véget ért, de úgy tűnik a fiatal lány, ennyi idő után sem tudta feledni egykori szerelmét.
A Drezdából érkezett titokzatos útinapló fordítása és tanulmányozása új utakra vezeti el Mártát, aki hirtelen egy másik szerelmi történetben találja magát. Ennek a szerelmi történetnek a szereplőit ismerjük meg ebben az útinaplóban, valamint a gyöngyfigurák alkotójának a kilétére is fény derül.
Ez a kézirat nem csak egy izgalmas és kalandos szerelmi történetet mesél el, hanem egy olyan női sorsot is, amiben egy mindenre elszánt és öntörvényű nőt ismerhetünk meg, aki szembemegy a 18. századi szabályokkal és elvárásokkal, csak azért, hogy megszerezze a szeretett férfit.
Érdekes, izgalmas és kalandos élmény végigkísérni az útinapló szereplőit, akiknek története nagyon kedves és bájos.
A könyv végére újból a jelenbe csöppen az olvasó, ahol nagyon röviden, néhány szó esik Márta érzéseiről és arról az állapotról, amit az elolvasott napló váltott ki belőle.
De úgy a jelenbeli, mint a múltbeli szál boldogan és harmonikusan ér véget, ami által ez a könyv egy kellemes olvasmány lesz.
Márta és Philipp kapcsolatának folytatása már az olvasóra van bízva, de az útinapló valamilyen szinten hozzátesz Márta fejlődéséhez és ahhoz az önismereti úthoz, aminek a végén, ő is elkezd egy második esélyen gondolkodni.
Az nem titok, hogy Márta és Philipp kapcsolatánál, sokkal színesebb és kalandosabb Anne-Sophie története, ugyanis ezekben a részekben fontos szerepet kap a zene, a művészet és a kézművesség.
A napló segítségével olyan helyszínek, események és szereplők elevednek meg ebben a könyvben, ami által fény derül a festményen látható gyöngyös lány kivoltára is.
A regény nem pörgős vagy dinamikus cselekménye miatt szerethető, hanem azért a melankolikus, ugyanakkor harmonikus hangulat miatt, ami által jól esik elmerülni egy ilyen szépirodalmi műben.
A könyv szereplői nem annyira élesek és szembetűnőek, mint maga a regény cselekménye, ami sodor magával és visszaadja valamilyen szinten a korai 18. századi kor hangulatát.
Ez a könnyed, romantikus és bájos történet egy komoly és mélyreható kutatómunkának az eredménye, ezért is olyan különleges számomra.
Izgalmas és érdekes élmény párhuzamban látni két különböző női sorsot, két különböző életutat, két különböző női karaktert, akikben azért mégis közös jellemvonás a kitartás, a küzdés és a hit az igaz szerelemben.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Elvégre minden nagy felismerés úgy született, hogy valakinek eszébe jutott valami, ami előtte soha senkinek.
Jaffa Kiadó
2022
Puhatáblás, Ragasztókötött
257