18.század

Imogen Hermes Gowar: A hableány és Mrs. Hancock

Vannak könyvek, amelyek első látásra, tapintásra és olvasásra elvarázsolnak. Engem elvarázsolt ennek a könyvnek a borítója, a rejtélyes és titokzatos kezdete, de valahogy a könyv előre haladtával nem igazán éreztem már ezt a varászlatot, annak ellenére, hogy nem tudtam letenni és végigolvastam.

Nem mondhatom azt, hogy nagy dolgok történnek ebben a könyvben, kevés benne a cselekmény, és az is lassan folydogál és vontatott. De valami miatt mégis lekötötte a figyelmemet és végig olvastam, mert a hangulata az, ami megfogott. Annyira sokoldalú és sokszínű a szereplők felhozatala ebben a könyvben, hogy már azon elegendő elmerengeni. A különös lény, egy hableány, az aki annyira felkavarja a szereplők életét, és főleg két ember sorsára van nagy hatással, Mr. És Mrs Hancockra.

Mivel a hangsúly nem igazán a cselekményen van, ezért a szereplők jellemábrazolása az ami engem különlegesen érdekelt ebben a könyvben. Főleg a női szereplőkön van a hangsúly, a női sors és karakter egészen különböző és szélsőséges változatai jelennek meg ebben a könyvben. A nők kiszolgáltatott és tehetetlen helyzete megbélyegzi ezt a könyvet, hiszen túl nagy választásuk nincs. Vagy férjhez mennek vagy kurtizánok lesznek, de valahogy mindkét esetben férjüktől vagy épp szeretőjüktől függ megélhetésük. Mindkét esetben a sors és a férfi uralom „rabszolgái”. A nők ebben a regényben ugyanúgy mint a hableány, mintha nem is lennének igazi lények, csupán haszontárgyak, amiket jó megcsodálni és élvezni.

Egészen közelről és részletesen ismerteti a szerző a kurtizánok életét és sorsát ebben a könyvben. Mindez egy olyan történelmi háttérben zajlik, ami tele van ellentétekkel. A 18. századi London vibráló, ugyanakkor nyomor élete egészen nagy kontrasztot alkot ebben a könyvben. A kontraszt az egyszerű munkások és a kereskedők, az úri hölgyek és a kurtizánok között nem is lehetne nagyobb, és ehhez még párosul egy misztikus lény, egy hableány, aki körül minden megváltozik.

A hableány körüli misztikum, rejtélyesség és titokzatosság a könyv végéig kitart, csak a háttérből „szólal” meg lágy és melankolikus hangon. Gyakran az az érzésem volt, hogy a hableány hangja az maga Mrs. Hancock, mintha ő mesélné el sorsának kiszolgáltatott, de egyben izgalmas mivoltát is.

Szerintem ennek a könyvnek a nagy erőssége az adott kor szellemiségének megidézése, ami lírai, melankolikus és néha monoton. Nincsenek nagy fordulatok vagy izgalmas részek a könyvben, itt minden a lassan folydogáló történetmesélésről szól, ahol a valóság keveredik a misztikummal. Nem egy könnyen olvasható hétköznapi történet, de hangulatában és stílusában egészen különleges.

Az emberi sorsok lecsupaszított valósága áll szemben egy nyers és csak a külsőségekkel foglalkozó világban. A környezeti leírások, a kor hangulata és a szereplők jellemábrázolása igazán jók ebben a könyvben. Nem a szépen, a nemesen vagy a csodálatosan van itt a hangsúly, hanem a 18. század legmocskosabb, legnyersebb és legbrutálisabb oldalaian. Ahol küzdelem és harc a mindennapi életbenmaradás, ahol a ranglista és az előítéletek mindennél fontosabbak, ahol a látszat az ami számít. Nyomorúság és kilátástalanság mindenhol, és ebben a nyomorban bukkan fel egy olyan misztikus lény, amire a könyv szereplői vágyakoznak, hiszen csak egy hableány szépsége és titokzatossága tud még valami csodálatosat varázsolni mindennapjaikba.

A vágy és a beteljesülés ritkán ér célba ebben a könyvben. A kurtizánok és a fiatal nők vágyakozása egy jobb életre csupán álom marad, vergődnek és némán tiltakoznak, de végül csak beletörődnek sorsukba. Minden próbálkozásuk mintha eleve kudarca lenne ítélve. Olyanok ők, mint a hableány, egy csodálnivaló látványosság, ami elkápráztat, de valójában semmi igazán értékes nincs mögötte. Nehéz kitörni abból a világból, ami egyre csak húz vissza, ahol erős falak és előítéletek működnek.

Az egész könyv olyan mint egy folyamatos és véget nem érő harc, ahol szinte értelmetlen is a küzdés és kitörés, mert a nyomor és az emberek felszínessége esélyt sem ad a változásra. Ezért a szereplők is csak díszek, akik eljátsszák szerepüket, mindaddig míg senkinek sincs szüksége már rájuk.

Brutálisan valós és nyers a könyv, de ebben rejlik az egyedisége is.

Kedvenc idézetem a könyvből:

A veszteség nem egyenlő az ürességgel.

A hableány és Mrs. Hancock Book Cover A hableány és Mrs. Hancock
Imogen Hermes Gowar
21. Század Kiadó
2019
Keménytábla, Védőborító
494

Juliet Grey: Királyné lettem

Egy trilógia első részét vettem kezembe a napokban, hiszen nagy rajongója vagyok a történelmi romantikus regényeknek. Először olvastam Juliet Greytől egy könyvet, de szerintem méltó vetélytársa C.W. Gortner-nek, aki szintén ebben a kategóriában remekel történelmi regényeivel.

Annak ellenére, hogy még csak az első részét sikerült elolvasni a regénynek, már most tetszik a szerző stílusa, a részletes, körülíró és lassan kibontakozó vonal, ami által egy mindent átfogó, teljes képet kapunk Marie Antoinette életéről. Amúgy is nagy rajongója vagyok ennek a történelmi kornak, főleg Mária Terézia életéről olvastam eddig többet, de legfiatalabb lányának élete, legalább olyan izgalmas és intrikákkal teli, mint az édesanyjáé. Nagy öröm volt számomra a Habsburg uralkodói udvar mellett a francia udvart is megismerni, amelyek között nagy különbségeket fedeztem fel.

Mint minden történelmi regénynek, ennek is lassan folydogáló és vontatott a stílusa, de aki szeret részletesen belemenni egy adott történelmi korszak politikai, társadalmi és kulturális viszontagságaiba, annak ez nem jelent gondot. Az eseményekkel együtt fejlődik az olvasó is, aki teljesen bele tudja magát képzelni ebbe a korba, hiszen a részletes leírás pont ezt a célt szolgálja.

A trilógia első könyvében, a „Királyné lettem” című regényben, a fiatal Marie Antoinette ifjúkorát ismerjük meg, aki politikai célokat és érdekeket követve, feleségül megy a szintén kamasz, leendő francia királyhoz, XVI. Lajoshoz.

A könyv első felében még csak ismerkedünk az alig 11-12 éves Marie Antoinette-tel, akit maga az osztrák császárné, Mária Terézia, készít fel arra, hogy belőle egy napon francia királynő váljon. Ez a rész a naiv, gyerekes és tudatlan hercegnőt mutatja be, aki még tudatában sincs feladatának felelősségével, mégis alázatosan és méltóságteljesen veti alá magát sorsának.

A regény második fele a 14 éves fiatal francia feleséget mutatja be, aki egyre jobban ráébred nemesi származásának erejére és hatalmára, és ezt megpróbálja előnyére kovácsolni. Házassága első évei azonban magányosan, elszigetelten és unalmasan telnek, napjait csak az intrika és ármány keresztezi. Hiába a királyi udvar és pompa, ha nem tudja férje szeretetét és vonzódását magáénak tudni.

A cselekmények fokozatosan épülnek egymásra, a sorok között azonban már kiolvasható a forradalmi feszültség, ami ott várakozik. Egészen élethű képet kapunk a francia uralkodásról, mindezt fűszerezi az írói fantázia, ami által gördülékenyebben olvashatóak a történelmi adatok és információk.

Marie Antoinette gyerekkorát és házas életének első éveit öleli fel ez a regény, együtt a 18. század uralkodói és királyi udvarok történeteivel.

Most sem tudtam elmenni amellett, hogy milyen különlegesre sikeredett a könyv borítója, ami külön pontot érdemel. Szépen felépített regény ez, a naiv és játékos kislány szemszögéből indul a történet, és ott fejeződik be, ahol már egy érett és talpraesett királynőt ismerhetünk meg.

Ez mindenképp egy izgalmas és fordulatos történelmi könyv, színes és szórakoztató. A királyi udvar és fényűzés megannyi titkaiba nyerünk betekintést, ahol az etikett, a hagyomány és a látszat mindennél fontosabb. Az intrika, a cselszövés, a ridegség és a pletyka világában nehezen áll helyet Marie Antoinette is, és az elhúzódó részek már jó előre kivetítik azt az unalmas, magányos és egyhangú életet, ami rá vár.

Kedvenc idézetem a könyvből:

A saját nyájában a fekete bárány sem tudhatja, hogy ő az egyetlen, aki nem olyan, mint a többi.

Királyné lettem Book Cover Királyné lettem
Juliet Grey
Tericum Kiadó Kft.
2012
Keménytábla, Védőborító
458

Fábián Janka: Az utolsó boszorkány lánya

Fábián Janka boszorkány sorozatának harmadik könyve „Az utolsó boszorkány lánya”. A sorozat első és második könyvében Sárosi Felíciát ismerhettük meg, aki kuruzsló tudásának köszönhetően Mária Terézia bizalmasává válik.

A sorozat harmadik könyve, Felícia lányával, Zsófiával indul. A történet 1760-ban indul, a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságával. Zsófia titokban már évek óta szerelmes Mária Terézia elsőszülött fiába. A főherceg esküvője napján, próbálja magára hívni József főherceg figyelmét, de közben egy másik férfi tekintetét sikerül bevonzani, az ifjú Kolosy Károlyét, a királynő magyar testőrségének egyik tagját.

Zsófia szerelmi története drámaian végződik, ezért családjával Párizsba kerül, ahol életük megint összekapcsolódik a Habsburg család tagjaival, ezúttal Marie Antoinette-el. A francia forradalom előtti éveket kísérhetjük végig, a királyi család titkait ismerjük meg, valamint Zsófia szerepét ezekben a látszólag fényűző forradalmi években. Akarva-akaratlanul Zsófia és családja is belekeverednek ezekbe az eseményekbe, és hamarosan már saját életükért küzdenek.

Ez a könyv is egy könnyed olvasmány, tele szerelemmel, nemes érzelmekkel és női sorsokkal. A történelmi időszak ezúttal is hűen ábrázolja a 18. század fényűző eseményeit és súlyos következményekkel járó tragédiáit. Felícia és családja történetén keresztül Bécstől Párizsig, Mária Teréziától egészen Marie Antoinette udvaráig kísérhetjük végig a boszorkányság és népi hiedelem ismereteit.

Nagyon könnyű elmerülni a könyv történetében, hiszen tele van történelmi utalásokkal, valamint szerelmi szálakkal. Nekem különlegesen tetszettek a királyi és császári családok életének leírásai, valamint az 1700-as évek második felének hangulata.

Fábián Janka könyve most is elnyerte tetszésemet, fantáziadús írásmódja, valamint mesterien kidolgozott történelmi korszaka, nagyon megkedveltették velem a történelmi regényeket.

Minőségi olvasmányról, bájos történetről és ingerekben gazdag történelmi regényről beszélhetünk Fábián Janka műve kapcsán. Ez is egy jól sikerült családregény, szerelmi drámával és élettörténetekkel. A hétköznapi élettörténetekbe beleolvadnak a történelmi események. A női sorsokon keresztül olyan céltudatos és nagy akaraterővel bíró nőket ismerünk meg, akik generációk sorsára befolyással vannak, és közben a történelem alakulásától függően alakítják boldogulásukat.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Vannak olyan dolgok az ember életében, amelyeket jobb nem bolygatni, jobb nem feltépni a régi sebeket.

Az utolsó boszorkány lánya Book Cover Az utolsó boszorkány lánya
Fábián Janka
Libri Könyvkiadó Kft.
2017
Cérnafűzött, Keménytáblás
467

Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei – Első könyv

Megállás nélkül tudnám olvasni Fábián Janka könyveit. Annyira szeretem az írónő stílusát, a történelem ihlette regényeit, és azt a különleges nyelvezetet, ami minden könyvét jellemzi.

Ez alól „Az utolsó boszorkány történetei” első könyve sem jelent kivételt. Ez valójában egy könyvsorozat, ami 3 könyvön keresztül folytatódik, de mindegyik könyv akár önállóan is olvasható.

Fábián Janka könyveit azért szeretem, mert tökéletes kikapcsolódást nyújtanak ebben a rohanó világban, mivel mindegyik könyve könnyed, jól értelmezhető, egyszerű cselekménnyel. A regény cselekménye sosincs túlbonyolítva, a szereplők karakterei azonban annál érdekesebbek.

A regény cselekménye 1735-ben indul, a boszorkányüldözés idején, ami Magyarországot is érinti. Sárosi Felícia, egy esztergomi pék lánya, nagynénjétől örökli a boszorkányság „tudományát”, akit boszorkánysága miatt kivégeztek. Ezek után Felícia családjával együtt Budára költözik, egy jobb élet reményében. A fiatal tizenöt éves lány élete itt kezd igazán megváltozni: kitanulja a boszorkányság titkait és rejtelmeit egy titokzatos kuruzsló boszorkánytól, férjhez megy és Bécsben kávéházat nyit férjével, valamint Mária Terézia bizalmasa lesz. Kalandok sorozata veszi kezdetét Felícia életében, miközben a világban háborúk zajlanak. A háborús időben Felícia még jobban kötelességének érzi azt hogy különleges kuruzsló képességeivel segítsen a rászorulókon. Mindeközben különleges barátság alakul ki közte és Mária Terézia között, aki gyakran veszi igénybe a kuruzsló boszorkány szolgáltatásait.

Mágia, kaland, rejtély, szerelem és boszorkányság jelennek vannak Fábián Janka regényében. Izgalmas és lebilincselő olvasmány, az ember alig várja már, hogy olvashassa a történet további bonyodalmait, amire a második könyvben kerül sor.

Szerintem ebben a könyvben is jól sikerült megeleveníteni az akkori történelmi eseményeket, mindezt úgy, hogy közben regényszerű marad a történet. Ugyanakkor a már jól megszokott érzelmi szálak is jelen vannak a könyvben, ezáltal válik a könyv olvasása szórakoztatóvá. Nagyon érdekes a női szemszög, ami által megismerhetjük a történelmi eseményeket, valamint a boszorkányság és kuruzslás titkait. Bájos és szívhez szóló a könyv.

Kedvenc idézetem a könyvből:

A szerelem szép, de elmúlik, és sokszor nem marad utána semmi. Semmi!

Az utolsó boszorkány történetei - Első könyv Book Cover Az utolsó boszorkány történetei - Első könyv
Fábián Janka
Libri Könyvkiadó Kft.
2016
Cérnafűzött, Keménytáblás
288

Fábián Janka: Lotti öröksége

Fábián Janka újabb könyvét olvastam ki, „Lotti öröksége”. Kedvenceim közé tartoznak Fábián Janka könyvei, ezzel a könyvvel sem volt másképp. Annak ellenére, hogy ez egy történelmi regény, könnyen olvastatja magát. Nem csak azért, mert a történelmi szálak közvetlen stílusban vannak elmesélve, hanem azért is, mert a mellett ez egy kedves, izgalmas családregény is.

Ez a történelmi regény Magyarország 18 és 19 századfordulóját mutatja be, a Martinovics-összeesküvést, a francia forradalmat, valamint a napóleoni háborút.

Ebben a politikailag és történelmileg túlfűtött korszakban, Ághfay bíró fia, Bálint is lelkes híve ezeknek a forradalmi eszméknek. Beleszeret egy kétes hírű, de gyönyörű színésznőbe, Fanniba, akit feleségül is vesz, apja akarata ellenére. Az akaratos és büszke családapa kitagadja őt a családból és a családi örökségből, még akkor sem enyhül meg szíve, mikor megszületik unokája, Lotti.

Lotti korán elveszíti szüleit, ezért neveltetése a nagy tudású orvos, Lőrinc mester kezébe kerül. Lotti szenvedélyesen és kíváncsian érdeklődik az orvostudomány iránt, és próbál minden tudást eltanulni nevelőapjától, Lőrinctől. Mivel akkoriban nők még nem lehettek orvosok, ezért Lotti kevés esélyt lát álma megvalósításában. Mégsem adja fel, és leleményességének köszönhetően módot talál arra, hogy gyakorolni tudja az orvostudományt. Ráadásul még bele is szeret egy katonatisztbe.

Izgalmas történetszövések, érzelmes leírások és történelmi szálak vezetnek végig a könyvön. A regény eseményeit, legnagyobb részt Lőrinc mester szemléletéből olvashatjuk, de Lotti szemszögéből is érdekes olvasni az akkori korszakot.

Én nagyon szerettem Lotti személyiségét, aki mert szembemenni az akkori társadalom és kor eszméivel és szokásaival.

Fábián Janka mindig tud valami újat mutatni regényeiben, és mindeközben izgalmasan meséli el egy-egy történelmi kor eseményeit. Több nemzedék életútját ismerhetjük meg, valamint viszonzatlan szerelmek és titkok látnak napfényt ebben a regényben. Ebben a regényben minden megvan ahhoz, hogy szórakoztasson: történelem, izgalmas cselekmény, kaland, szerelmi szál, titkok.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Hősnek lenni szép és magasztos cél az ember életében. Ám a hőst és a bolondot gyakran csak egy hajszál választja el egymástól. Bizonyos korokban pedig sokkal kevésbé veszélyes bolondnak lenni, mint hősnek.

Lotti öröksége Book Cover Lotti öröksége
Fábián Janka
Libri Könyvkiadó Kft.
2018
Cérnafűzött, Keménytáblás