Ez a regény egyszerre provokatív, szívszorító és meglepően felszabadító. Ez a könyv nem csupán egy huszonéves lány küzdelmeiről szól, hanem egy olyan világról, ahol a túléléshez nem elég a jó szándék – kell hozzá bátorság, önirónia, és néha egy kis őrültség is.
Margo karaktere brutálisan őszinte és rendkívül emberi: fiatal, sebezhető, de mégis elszánt. Amikor minden összedől körülötte – iskola, munka, párkapcsolat, család –, ő nem menekül el, hanem szokatlan módon újrateremti önmagát.
Alig húszévesen válik anyává, ami fenekestül felforgatja korábbi életét. Félbe kell szakítania a tanulmányait, elveszíti a pincérnői állását, és a családja támogatására sem igazán számíthat. Egyedül marad egy olyan helyzetben, ami még a legtapasztaltabb felnőtteket is próbára tenné.
De ő nem omlik össze, nem merül el az önsajnálatban, és nem veszi magára az áldozat szerepét. Éppen ellenkezőleg: kőkeményen beleáll az előtte tornyosuló feladatokba, és megpróbálja a lehető legtöbbet kihozni abból, amit az élet elé sodort. Merész, néha tabudöntögető döntéseket hoz – olyanokat, amelyek mások szemében talán megkérdőjelezhetőek, sőt botrányosak –, de számára egyetlen dolog számít igazán: hogy olyan életet teremtsen a gyermekének, amilyenben neki sosem volt része.
Döntései mögött ott van a legmélyebb, legönzetlenebb anyai szeretet, a feltétel nélküli ragaszkodás, és az a belülről fakadó elszántság, amely a legnehezebb helyzetekben is képes erőt és tartást adni. Egy fiatal nő története ez, aki nem kér bocsánatot a túlélésért – és akinek bátorságából, nyers őszinteségéből és elszántságából mi is erőt meríthetünk. Ez a regény nem csupán egy személyes sors lenyomata, hanem tükör, amelyben felfedezhetjük saját bizonytalanságainkat, kérdéseinket és határainkat is.
A történet kendőzetlenül és érzékenyen nyúl olyan kényelmetlen, mégis fontos témákhoz, mint a női test megítélése, a társadalmi megbélyegzés, az online tér manipulálhatósága, a családi traumák és a felnőtté válás fájdalmas útja.
Az elbeszélés stílusa egyszerre éleslátó és humoros, finoman egyensúlyoz a tragikum és az irónia határán – ettől válik igazán emberivé és hitelessé.
Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a bátor, mai hangú történeteket, amelyek nem félnek megkérdőjelezni a berögzült normákat, és ahol a humor kéz a kézben jár a fájdalommal.
Ez a könyv nemcsak szórakoztat, hanem elgondolkodtat, olykor felkavar – de minden sora egyértelmű üzenetet hordoz: az önazonosság nem luxus, hanem létkérdés.
Olyan olvasmány ez, amely nem ad könnyű válaszokat, de fontos kérdéseket vet fel: Mit jelent nőnek lenni ma? Milyen hatással van ránk a külvilág véleménye? Hogyan őrizhetjük meg önmagunkat egy olyan világban, ahol nap mint nap kompromisszumokra kényszerít a túlélés?
Ez a történet nem idealizál, hanem valóságos és hiteles, tele esendőséggel, szégyennel, örömmel és reménnyel – pontosan úgy, ahogy az élet maga is az. Egy könyv, amitől nem leszel ugyanaz, mint előtte, mert észrevétlenül is beférkőzik a gondolataid közé, és marad.
Ha szereted a karakterközpontú, érzelmileg rétegzett történeteket, amelyek a jelenkor kihívásaira rezonálnak – ezt a könyvet érdemes elolvasnod. Mert néha a legnagyobb bátorság az, ha végre kimondjuk: ez vagyok én.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Szeretem a mai énemmel nézni a múltbeli énemet. Az önszeretet egy formájának gondolom. Megértően megcirógatni az arcát annak a lánynak. Képzeletben lesimítani a haját.
Margo bajban van
Libri Könykiadó
2025
Füles, Kartonált
406
Palásthy Ágnes
