Cristina Caboni: Titkos virágok kertje

Szerintem lehetetlen nem felfigyelni erre a könyvre, aminek színes borítója egyszerűen páratlan. Amennyire élénknek és vibrálónak tűnik első látásra ez a könyv, pont annyira sokszínű tartalmilag is.

Úgy gondolom ez a színes borító egyből elárulja a könyv romantikus és kalandos hangulatát, ami erősen jellemzi a regény történetét.

Valójában ez a könyv egy családregény, tele romantikus elemekkel, aminek központi témája a szerelem. Az egyén fontos szerepet játszik benne, a saját vágyak és álmok beteljesülése erős mozgató rugója a regény cselekményének, szinte minden konfliktus ebből indul ki a könyvben.

Ennek a romantikus családregénynek a középpontjában egy ikertestvérpár áll, akik szülei döntései alapján, két külön világban nőnek fel. Iris, Amszterdamban nő fel apjával, Viola pedig Londonban anyjával, és csak felnőttkorukban találkoznak egymással, egy harmadik helyszínen, a csodálatos Olaszország mesés tájain. Mindkét lány szenvedélyesen szereti a virágokat, az eltelt húsz év amit azonban egymástól távol töltöttek, szinte áthidalhatatlannak tűnik. Ennyi év után azonban újratalálkoznak a család ősrégi birtokán és közösen felderítik családjuk titkait.

Maga a történet szerintem nem sok izgalmat rejt önmagában, és ezmiatt sajnos nehezen tudta fenntartani a figyelmemet. Ennél sokkal vonzóbb és érdekesebb volt a virágok és növények világa, amit a szerző nagyon szépen összehangolt a könyv történetével. A regény szerelmi szála számomra nem volt annyira érdekes, sokkal jobban tetszett az a virtuális kert, aminek virágai szinte életre keltek a könyv lapjain. Ez a könyv megint csak kihangsúlyozta az ember és a természet közötti harmóniát.

Az, hogy a könyvben a szereplők szinte már megszemélyesítik a virágokat, ezt a kapcsolatot támasztja alá. Ezért sem annyira meglepő a felfokozott életérzés és az eltúlzott érzelmi szint, ami erősen jellemzi a regényt. Bizonyos érzelmek már szinte idealizálva és eszményesítve vannak a regényben, mint a fellángoló szerelem vagy a reményteli életöröm.

A regény eseményeit váltakozó szemszögből ismerjük meg, a múltbeli események magyarázatként szolgálnak a jelenbeli események alakulásáért. Ez a két idősík gyakran ellentétes érzelmeket és cselekedeteket vonz maga után, ami azért gyakran nem logikai észérveken alapul.

Néha az az érzésem volt mintha egy kertészeti kézikönyvet olvasnék, a sok részletes és alapos „virágelemzésnek” köszönhetően. Számomra megnyerő volt a fejezetek elején olvasható rövid kertészeti ismertetés, ami mindig közelebbről mutatott be egy-egy virágot.

A regény egyik fő motívuma az ikertestvérek közötti lelki és érzelmi kötelék nagyon elgondolkodtatott és erről szívesebben olvastam volna még többet. És mivel ez, a könyv egyik fő motívuma, ezért számomra érthetetlen és felfoghatatlan az a tény, hogy egy édesanya hogyan képes egy ikertestvérpárt elválasztani és csak egyiket választani, a másikról pedig lemond. Ez megint csak súrolta a valóság és az ésszerűség határait a könyvben, ahol sok elem nem igazán felelt meg a valóságnak.

Egy idillikus és mesébe illő világot kreált meg a szerző ebben a könyvben, amit jó volt olvasni, de sajnos semmilyen maradandó élménnyel nem gazdagított.

Romantikus regénynek nagyon is megfelelt, családregényként azért kicsit hiányos volt, de kellemes kikapcsolódást tudott nyújtani.

Kedvenc idézetem a könyvből:

(…) az emberek egyetlen dologra vágynak: hogy meghallgassák őket. Amikor a közömbösség falába ütköznek, akkor rögtön másfelé fordul a figyelmük.

Titkos virágok kertje Book Cover Titkos virágok kertje
Cristina Caboni
Alexandra Könyvesház Kft.
2019
Keménytábla
350