A kinti hűvös idővel és a falevelek lehullásával beköszönt az ősz, ami nekem pihe-puha takarókat, gőzölgő teákat és jó olvasmányokat jelent.
Egy illatgyertya melege és egy forró tea illata mellett, nagyon jól jöhet egy olyan olvasmány, aminek története magával ragad, szívet melengető hatása fényt gyújt a sötétségben.
Az ősz az elcsendesülés és a befelé fordulás időszaka, ezért ilyenkor egy megfelelő könyv bárkinek meghozhatja a kedvét az olvasáshoz.
Egy finom gyümölcstea, egy puha takaró és egy jó könyv a tökéletes őszi program lehet, főleg ha olyan olvasmányok kerülnek kezünkbe, amelyek segítenek kicsit jobb hangulatba kerülni vagy épp lelassulni a rohanós napok közepette.
A listában szereplő könyvek, személyes kedvenceim, olyan olvasmányok amiket bármikor szívesen újraolvasok, mert annyira csodálatos és gyönyörű történetük, hogy bárkinek meg tudják hozni a kedvét az olvasáshoz.
5+ 1 legjobb őszi olvasmány – kuckózós és teázós kedvencek
Ez a könyv irodalmilag és tartalmilag is egy remekmű, melyet mindenkinek el kellene olvasnia, aki szeret emlékiratokat olvasni, valamint nyitott a pszichológiai tanítások iránt. Minden élethelyzetben sokat segíthet ez a könyv, hiszen tele van hiteles, őszinte és valóságos történetekkel.
Azoknak ajánlott elolvasni ezt a könyvet, akik szeretik a 2. világháborús könyveket, de ugyanakkor nyitottak mindezt nem csak történelmi, hanem szociális és pszichológiai szempontból is megvizsgálni.
Ez a könyv egy útmutató és akár mankó is lehet, egy kiút saját életünk börtönéből, egy tudatos és örömteli döntés az élet és a szabadság mellett.
A magyar származású írónő könyve személyes tapasztalatra épül, saját történetét meséli el, mindazt a borzalmat amit átélt és túlélt a 2. világháborúban. Sok ilyen könyvet olvashatunk ebben a kategóriában, de dr. Edith Eva Eger könyve túlmutat ezen a szörnyű valóságon és felülemelkedik az átélt traumákon, azáltal, hogy megbocsátva önmagának és a múltnak, képessé válik élvezni az életet és ezt a képességet másoknak is továbbadja.
Az az 50 évnyi élettapasztalat, ami átjön ebben a könyvben egyáltalán nem nyomasztó vagy száraz tényszerű alapokra épül, sokkal inkább szórakoztató, inspiráló és motiváló.
Ez egy olyan életmódbeli és életrajzi könyv, ami Matthew McConaughey több éves színészi és személyes élettapasztalatát, emlékeit, megéléseit és benyomásait adja vissza.
Ennek a könyvnek köszönhetően sokkal mélyebben beleláthatunk egy világhíres színész életébe, és részesei lehetünk olyan kulisszatitkoknak, amelyek eddig rejtve voltak a nagy közönség előtt.
A könyv egy olyan filmszínészt, férjet, testvért és családapát mutat be, aki most levetkőzve a siker és a híresség mázát, teljes emberi mivoltát mutatja meg olvasóinak.
Matthew McConaughey „emberi” oldalát tapasztalhatjuk meg ebben a könyvben, ami hol humoros, hol szívet szaggató, hol pedig mélyen megható.
Ez egy nagyon pörgős, kalandos, eseménydús memoár, ami tele van sok személyes életinformációval és megannyi akciódús eseménnyel. Hangulata végig enyhén humoros, önironikus és kitárulkozó, ami miatt könnyen és gyorsan lehet vele haladni.
Ennek a könyvnek Ove a főszereplője, egy 59 éves megözvegyült férfi, aki elveszítve munkáját és feleségét, már nem sok értelmet lát az életben. És mikor már úgy tűnik semmije és senkije se maradt már, akkor hozza őt össze az élet olyan emberekkel, akik értékelik és nagyrabecsülik Ove bölcsességét és élettapasztalatát. Élete utolsó szakaszában, Ove hirtelen ráébred arra, hogy még van néhány dolog ami rá vár, még mindig lehet örülni a puszta létnek.
Ove, az az ember, aki úgy gondolja, hogy már mindent látott és megélt az életben, élete utolsó napjaiban mégis megtanul újra nyitni emberek felé és befogadni egy olyan világot, ami mindeddig taszító és idegen volt számára.
Végigolvasva ennek a komor, kényszeres és bezárkózott férfinak a történetét, kissé mi is magunkra találunk benne, függetlenül korunktól vagy nemünktől.
Ove személyisége, világnézete és élettapasztalata mélyen megható és könnyfakasztó, mert van benne valami, amitől egyedi és utánozhatatlan. Backman úgy alakítja főszereplője karakterét ebben a könyvben, hogy beengedi olvasóját annak legintimebb és legsötétebb lelki világába, megmutatva azt, hogy az élet és benne az emberek, sosem csupán fehérek vagy feketék.
Ez az a könyv, ami az olvasó összes érzékszervére hat. Hol sírva, hol mosolyogva, hol dühösen, hol pedig békésen olvassa az ember ezt a könyvet, ami komoly témája ellenére, egy mérhetetlenül életvidám és pozitív szemléletű könyv.
Nagyon érdekes a regény alaptörténete. Adott egy harmincas évei elején járó nő, aki New Yorkban él, és aki boldogságát és a nagy szerelmet keresi. Vele párhuzamosan Bostonban él egy özvegy fiatal édesapa, Matthew, aki egyedül neveli kislányát, miután elveszítette feleségét egy szörnyű balesetben.
A két fiatal egy véletlen során talál egymásra, egy emailezés kapcsán kerülnek közelebbi kapcsolatba egymással.
Hamar sort kerítenek egy első találkozásra, és bár mindketten pontosan érkeznek meg a megadott helyszínre, a pontos dátumra és időpontra, valami miatt mégis elkerülik egymást.
És ez a meg nem történt találkozás indítja el a regényben a számos hazugság, kaland, intrika és hiba sorozatát.
Nagyon sok mellékúton csavarodik ez a szerelmi történet, folyamatosan újabb titkok derülnek ki, valamint egy krimiszál is fontos szerepet kap a regényben.
Időutazás, szerelem, párkapcsolat, halál, gyász, veszteség és még megannyi fontos téma kap helyett ebben a regényben.
A regény egy tipikus amerikai kertvárosi történetet mutat be: gazdag, sikeres és többgyerekes amerikai család, akiknek fényűző élete hamar tragikus fordulatot vesz, döntéseik és titkaik következményeképpen. Az ő életük mindennapjaiba kap az olvasó betekintést, ami tele van hazugságokkal, álszentséggel, megjátszással és rengeteg mű dologgal. Az ő életük változik meg drasztikusan és visszafordíthatatlanul, mikor egy egyedülálló édesanya, tini lányával a közelükbe költözik. A két család és a kamasz gyerekek között olyan események sorozata gyűl fel, ami a végén több tragédiához is vezet. Ez a tragédia már a könyv elején említésre kerül, egy apró kis betekintés a végkifejletre, amit az egy évvel azelőtti események elmesélése követ.
Az anyaság köré tekeredik minden szál a regényben, ami több szemszögből kerül megvilágításra.
Ott van egyfelől a sikeres és gazdag többgyerekes anya, a magányos és zárkózott egyedülálló anya, a bizonytalan és elveszett kínai anya és a megszállottan és kétségbeesetten gyerekre vágyó meddő anya. Mindannyiuk sorsa tele van keserű és nehéz döntésekkel és titkokkal, amelyeknek következményei egész életüket meghatározza. De mindannyiukban közös, az anyaságot jellemző határtalan és feltétel nélküli szeretet. Mindegyik anya másképp éli meg az anyaságot és ez határozza meg döntéseiket, de amilyen összetett és kiszámíthatatlan az anyasággal járó élet, olyan sokszínű is.
Megrázó, elgondolkodtató és izgalmas regény. Annak ellenére hogy maga a történet szinte mindennapi eseményeket mutat be, mégis izgalmas és érdekes, mert rengeteg etikai és erkölcsi kérdést von maga után. A fő szál az anyaság, de ehhez szorosan kapcsolódik a különböző női sorsok alakulása, ami ugyanolyan érdekes.
A történet főhőse, egy afroamerikai csúnyának és butának vélt fiatal lány, Celie, aki egy férfiak által uralt gettó környezetben él. Élete teljesen kilátástalan és kiszolgáltatott. Fekete emberként és nőként a hierarchia legalján áll. Egyetlen feladata a férfiak minden testi-lelki vágyának kielégítése és kiszolgálása. Magányos, szeretetlen és kiúttalan életéből a spiritualitás felé fordul. Istenhez beszél, rávetítve az egyetlen olyan férfi szerepet, amit ismer. Még az Istennel való kapcsolatában is alárendeli magát egy felsőbb hatalomnak, azt remélve, hogy minden szenvedése egyszer majd örömre talál a túlvilágban.
Ebből a kiúttalan helyzetből, két nő segítségével sikerül Celie-nek kiemelkedni. Az egyik, szeretett nővére, Nettie, akinek levelezései életben tartják és reményt keltenek benne. A másik, imádott barátnője, Shug, akitől megtanul szeretni. A két szeretett nőhöz fűződő kapcsolata során, Celie ráébred saját öntudatára. A férfiak által uralt álszent világ lassan kezd darabokra hullani, miközben megtanulja felfedezni és szeretni önmagát, testét és a benne rejlő nőiséget.
Megindító, néhol durva, máshol szívszaggató, legtöbbször pedig fájdalmas és szomorú a könyv.
A bíborszín, ami ebben a könyvben megjelenik, a királyi, pompás, örömteli szín, amit minden ember fel kell tudjon fedezni saját életében. A bíborszín a szépség, öröm, teljesség és elfogadás színe. Mert minden durvaság és erőszak ellenére, pont ez a könyv üzenete: az örömteli, szabad és teljes életre mindenkinek joga van!
