Egy ennyire szellemes és vicces könyvcímbe szerintem csakis beleszeretni lehet, főleg úgy, hogy a története ugyanolyan humoros és könnyed, mint azt a könyv külseje sugallja.
Engem Hans Rath írói stílusában és megfogalmazásában nagyon emlékezett Fredrik Backmanra, ugyanis a fontosabb mondanivalók mindkét szerzőnél egy humoros, de ugyanakkor mély értelmű köntösbe vannak burkolva.
Szerintem ennek a kisregénynek a legnagyobb erőssége, hogy személyre szólóan mindenkinek annyit fog adni, amennyire épp szüksége van. Szubjektíven értelmezve, mindenki mást és mást fog ebből a regényből kiolvasni, saját látószemüvegén és élettapasztalatán keresztül újabb és újabb üzeneteket és fontosabb gondolatokat vihet magával az olvasó.
Ez a regény lehet egy könnyed, vicces és bájos kis történet, ami kikapcsol és szórakoztat, de lehet egy sokkal filozofikusabb és elgondolkodtatóbb regény is, amiben az élet fontosabb kérdései is górcső alá kerülnek.
Már a könyv címe is felkelti az olvasó érdeklődését, ugyanis kit ne érdekelne az a dolog, hogy Istennek miért van szüksége pszichológusra.
Abel Baumann az a férfi, aki egy különleges személyiségzavarban szenved, aki Istennek tartja magát és épp egy terapeutát keres. Dr. Jakob Jakobi pszichoterapeutában talál emberére, aki egy elvált, szakmai és személyes életében csődöt vallott ember. Ennek ellenére elvállalja a különleges és kicsit sem hétköznapi férfi „meggyógyítását”, de végül is ő maga lesz az, aki a terápia végére saját életét oldja meg és kigyógyul lelki nyavalyáiból.
Ahogyan olvasóként végigkísérjük a terapeuta és páciense kicsit sem hétköznapi kapcsolatát és betekintést nyerünk számos humoros közös kalandjukba, úgy válik világossá az, hogy mindketten egy tükröt tartanak az olvasó elé, megmutatva saját hibáinkat, gyarlóságunkat és sebezhetőségünket.
Mindkét főszereplő azt az emberi oldalát mutatja ebben a regényben, amivel könnyű azonosulni. A veszteséget, a kudarcot, a fájdalmat, a csalódást és a kilátástalanságot megtapasztalt embert, aki hol egyedül, hol barátok, hol pedig egy terapeuta vagy akár maga Isten segítségével próbál kiutat találni a nehézségekből.
Az emberekbe vetett hit és a jóságban való remény esélyt ad az újrakezdésre, megmutatva azt, hogy egyszer minden rossz véget ér és utána a dolgok elkezdenek jóra fordulni.
Ebben a könyvben nagyon szimpatikus és emberi az, ahogyan a terapeuta és páciense személyisége és élete egybeolvad. Nincs köztük semmilyen hierarchikus kapcsolatrendszer, hanem mindketten emberi oldalukat mutatják meg.
A pszichológus is ember, neki is vannak problémái, ő sem tud minden gondra egy megoldást.
A páciens pedig bár Istennek gondolja magát, erősen emlékeztet saját egónkra, ami képes Istenként uralkodni magunkon és másokon is.
Kettejük kapcsolatában válik tisztává az, hogy embernek lenni nehéz, az élet tele van rengeteg kihívással, de cselekedeteinkkel hatást és nyomot hagyhatunk magunk után a világban.
Nem az a célja ennek a könyvnek, hogy Istenről tudjunk meg többet, hanem önmagunkról és ezáltal felfedezzük magunkban és másokban is azt az isteni képmást, amire teremtettünk.
Érdemes elmerülni ebben a humoros és elgondolkodtató fejlődésregényben, ami az ember megismételhetetlen csodájára ébreszt rá, arra a különlegességre, ami minden emberben egyedi és értékes.
Amennyire szórakoztató és vicces ez a könyv, pont annyira ütős is, mert az élet fontosabb nagy kérdéseiről könnyedén és olvasmányos módokon lehet olvasni.
Az apró kis mozdulatok, a szerethető karakterek, a bájos történet és az elgondolkodtató üzenetek miatt szerethető ez a kis kötet.
Az ember és a teremtés csodája, az apró cselekedetek fontossága és a felsőbb gondviselői hatalom kapnak fontos szerepet ebben a hol kesze-kusza, hol kiszámíthatatlan, hol enyhén szatirikus és ironikus, ám mindvégig humoros regényben.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Neked még nem tűnt fel? Az ember sose tudja, mikor elég. Ez gyakorlatilag mindenre érvényes. Evésre, ivásra, munkára, pénzre.
Animus Kiadó
2022
Keménytábla, Védőborító
240