Azok a történetek a legjobbak, amelyek magából az életből merítkeznek és olyan emberi sorsokat mutatnak be, amelyekben bár sok a dráma és a tragédia, mégis van bennük valami, ami mélyen megérinti az olvasót.
Ebben a könyvben egy olyan igaz történetet lehet olvasni, amiben anyák és gyermekeik sorsa köszön vissza. Egy rendkívül szomorú és mélyen fájdalmas korszakot ölel fel ez a könyv, elrepítve minket az 1970-es évek Írországába, ahol egy leányanya-otthonban több fiatal megesett lányt arra kényszerítettek, hogy mondjanak le újszülött gyerekükről.
Ezeket a fiatal anyákat nem csak, hogy elszakították gyermeküktől, de utána kemény és megalázó munkákra kényszerítették őket az anyaotthonban lévő apácák.
Támogatást és segítséget senkitől nem tudtak remélni, ezért mélyen magukban elásva hordozták fájdalmaikat és nehézségeiket.
Katie Carroll, az anyaotthon egykori ápolónője, évekkel később nyilvánosságra hozza azokat a papírkarkötőket, amelyeket megőrzött a megszületett és anyjuktól erőszakosan elszakított babákról.
Ötven év után napfényre kerül Katie titkos és rejtegetett doboza, amiben csecsemők és anyák adatai lapulnak meg.
Katie unokahúga segítségével egy internetes hirdetés során lehetőséget ad azoknak a már felnőtt gyerekeknek, akik ezen a szörnyű helyen születtek, hogy újra rátaláljanak biológiai anyjukra.
Katie kezdeményezése nagyon sok nem várt eseményhez vezet majd el a regényben, miközben a szerencsésebb papírkarkötők tulajdonosai újra rátalálnak anyjukra, vannak azonban olyanok, akiknek kérdései megválaszolatlanul maradnak.
A nyomozás során egyre több szereplő kerül be ebbe a történetbe, viszont nem mindegyik történetnek van boldog befejezése.
Ezekben az emberi sorsokban mély lélektani folyamatoknak lehetünk a szemtanúi, valamint hol kegyetlen, hol pedig segítőkész cselekedetek vezetnek el egy-egy újabb rejtély megoldásához.
De nem csak az anyák és gyermekeik története érdekes ebben a lélektani könyvben, hanem maga a főszereplő, Katie élete is rengeteg olyan titkot és rejtélyt tartogat az elbeszélés során, amire a könyv végén fény is derül.
Olvasás közben ezeknek az anyaotthonoknak a zord és kegyetlen működési elveikről és körülményeikről lehet olvasni, valamint azokról a kiszolgáltatott anyákról, akiket bűnösként a társadalom és közösségük teljesen megvetett és kirekesztett.
Megannyi veszteség, fájdalom, titok, túlélés és újrakezdés után több anya is rátalál régen elvesztett gyermekére, a múlt sebei azonban még mindig hatást gyakorolnak jelenükre.
Egy rendkívül érzelemdús és erőteljes történetet kapunk ebben a könyvben, ami olyan megtörtént eseményeken alapszik, amelyek gyakran könnyeket csalnak az olvasó szemébe.
A mai ember számára szinte felfoghatatlan az a fajta bánásmód és kegyetlenség a hajadon terhes nőkkel szemben, ami évekkel ezelőtt sajnos nem csak Írországban, de a világ több pontján is megtörtént.
A megbélyegzés, a kirekesztettség, a kiszolgáltatottság legmagasabb fokait ismerjük meg ebben az igaz történetben. Megannyi édesanya szívszorító történetébe kapunk itt betekintést, abba a világba, ahol a megesett nőktől gyakran a beleegyezésük nélkül vették el a gyerekeket és adták oda teljesen illegális és embertelen módokon más családoknak.
És mindezek után ezek az anyaotthonok rabszolgai munkában tartották ezeket az édesanyákat, mindaddig míg ledolgozták „adósságukat”.
Egy kegyetlen világ szívszorító történetei kapnak itt helyet ebben a könyvben, ezért eléggé megterhelő lehet ennek a kötetnek az olvasása, de érdemes elmerülni benne!
Kedvenc idézetem a könyvből:
Furcsa, hogy mennyivel nehezebb megbocsátani önmagunknak, mint másoknak.
Papír karkötő
Next21 Kiadó Kft.
2022
Puhatáblás, Ragasztókötött
463
