Kathryn Croft megbontja könyvsorozatát, melynek címe mindig úgy kezdődik, hogy „A lány, aki…” és most újabb könyve ezzel a címmel olvasható: „A nő, aki máshol ébredt”. Én ebből, első látásra arra következtettem, hogy ez a könyv valamivel „érettebb” lesz, mint a másik kettő. És így, a könyv olvasása után most már azt mondhatom, hogy ez nem épp így van. A három elolvasott Kathryn Croft könyvből, nekem ez tetszett eddig a legkevésbé, „A lány, akit elvesztettél” sokkal jobb volt.
Rejtélyes és izgalmas volt végig ez a könyv is, folyamatosan próbáltam megfejteni a cselekményeket és érdek feszítve olvastam végig, de nem volt rám olyan hatással mint a másik kettő.
Tara Logan, a könyv női főszereplője tökéletes kis családban él, férjével és két tizenéves gyermekével együtt. Élete azonban darabokra hullik, mikor egy reggelen szomszédja ágyában ébred, és ráadásul a mellette levő férfi már halott. Tara teljesen összezavarodik és próbálja megfejteni, hogy hogyan került ő egy idegen férfi ágyába és vajon mi történt kettejük között.
Férje és gyermekei közben egyre furcsábban viselkednek vele, és Tara úgy gondolja, hogy tudnak valamit arról a titokzatos éjszakáról. Mikor már a rendőrség is nyomozni kezd a halott férfi után, akkor döbben rá Tara, hogy neki kell kiderítenie az igazságot a történtekkel kapcsolatban. De az igazság felderítése mindig fájdalmas, és ezúttal is sok eltitkolt dolog kerül napfényre. Hirtelen minden családtagja gyanússá válik, mindenki hazudik és értelmetlen dolgok történnek. Tara szemszögéből ismerjük meg ezt a diszfunkcionális családot, amelyik tele van hazugságokkal és titkokkal.
Azért mégis csak jó kis olvasmány volt, hiszen végig találgattam, hogy ki lehet a tettes, és így legalább lekötötte a figyelmemet az olvasás. Sok benne a fordulatos csavar, érdekesek a karakterek és izgalmas a könyv csattanója a végén.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Mert mindnyájan álarcot mutatunk a világnak, nem igaz?
A nő, aki máshol ébredt
Művelt Nép Könyvkiadó
2017
Kartonkötés
382
