Kathryn Croft: A lány, akit elvesztettél

Újabb szerző könyvei kerültek a kezembe, és elmondhatom azt, hogy jó döntés volt elolvasni Kathryn Croft könyveit. Nagyon lekötötte figyelmemét az írónő stílusa, kiemelkedő a pszichológiai thriller műfajában.

Az egyik tőle olvasott könyvem „A lány, akit elvesztettél”. Szerintem a könyv borítója és címe is már megnyerő, de a történet még ennél is izgalmasabb és lebilincselőbb.

A könyve eleje szomorúan és drámaian indul, hiszen megtudjuk, hogyan rabolták el egy fiatal házaspár hat hónapos kisbabáját. Simone és Matt, egy súlyos drámát túlélő szülők, ugyanis évekkel ezelőtt elveszítették gyereküket, és azóta sem tudnak ebbe a ténybe belenyugodni. Évekkel később egy titokzatos nő, Grace, jelenik meg életükben, aki azzal hitegeti a házaspárt, hogy hírei vannak az elrabolt lányukkal kapcsolatban, sőt azt állítja, hogy ő az elrabolt lányuk. Simone és Matt hitetlenül és kételkedve bíznak meg a hirtelen felbukkant Grace-ban, de amikor neki is nyoma vész, Simone komolyan kezd el kutatni, rég elrabolt lánya után. Nyomozása során, egyre közelebb kerül az igazság kiderítéséhez, de ez ugyanakkor veszélybe is sodorja életét. Kérdések sorozata merül fel a könyv lapjait olvasva: Kicsoda Grace? Valóban ő a rég elveszett lányuk? Kiben bízhat Simone, az édesanya? Tényleg gyerekrablásról volt szó vagy esetleg egy másik bűncselekményről?

A történet elmesélése két szálon fut: Simone, elmeséli a jelenben folytatott nyomozását, egy másik titokzatos narrátor pedig a múltból közelíti meg a jelent. A könyv végén a két szál találkozik, és egy váratlan végkifejlettel végződik a könyv.

A történet nagyon jól van felépítve, folyamatosan növekszik az izgalom, és nem hiányzik belőle a megdöbbentő fordulat. Nagyon jó a könyv végén megoldásra kerülő rejtély csattanója, és az állandó feszültség fokozása. A krimi és thriller kedvelőknek ez egy tuti megnyerő könyv.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Könnyű elhamarkodott következtetésekre jutni. A kétségbeesés arra kényszeríti az embert, hogy próbáljon értelmet találni a dolgokban, válaszokra leljen, mindegy, milyen kevés a bizonyíték.