Egy érzelemdús, megható és magával ragadó kisregény, amiben annyira szemléletesen, finoman és intelligensen van elmesélve az, hogy milyen is egy „szabálytalan”, vagyis fogyatékossággal élő családtaggal, gyerekkel együtt élni, hogy az az olvasó minden érzékszervére kihat.
Egy öttagú családba, két egészséges gyermek után egy ritka idegrendszeri rendellenességgel született harmadik gyermek érkezik, aki nem lát, nem tud járni és beszélni, és az elméje örökre egy csecsemő szintjén marad. Bár az orvosok nem sok esélyt látnak arra, hogy két-három évnél többet éljen ez a gyermek, mégis szerető és gondoskodó családjának köszönhetően, nyolc éves koráig életben marad a harmadik fiú testvér.
Ebben a mély lélektani és kegyetlenül őszinte regényben három részben, három különböző szemszögön keresztül olvashatunk arról, hogy milyen egy olyan családban élni, ahol egy sérült, beteg gyerek is van.
Három testvér szemszögén keresztül kísérjük végig ennek a családnak a mindennapjait, belelátva nem csak a testvérek lelkébe, hanem a család dinamikájába is, akik a sok megpróbáltatás ellenére a széthullás ellen küzdenek.
Három testvér története ez, akik teljesen másképp élik meg beteg testvérük gondozását és saját szerepüket a családban.
A legidősebb testvér szinte már megszállottjává válik beteg testvérének gondozásában és ápolásában. Ő lesz a védelmező, egyfajta pótszülő lesz belőle, aki sajnos egyből felnő és gyerekből egy koravén lélek lesz, aki minden idejét és energiáját testvére jólétére fordítja.
A középső testvér, az egyetlen lány elidegenedik és elhatárolódik beteg testvérétől, lázad és tele van haraggal, ugyanis féltékeny öccsére, aki úgy érzi, hogy elszakította őt bátyjától, akire mindig is felnézett és aki a legnagyobb támasza volt.
És ott van a legfiatalabb fiú testvér, a reményt hozó és hordó, aki a harmadik beteg gyerek után, teljesen váratlanul negyedikként érkezik ebbe a családba, és örökre elvesztett beteg bátyja árnyékában érzi magát, valamint magában hordozza a gyógyulás és újrakezdés terhét, ami miatt nehezen találja meg szerepét ebben a gyászoló családban.
A testvérek nevét sosem tudjuk meg, ugyanis csakis születési sorrendjük határozza meg őket, mégis egy komplex képet kapunk arról, hogy milyen érzésekkel, gondolatokkal, lelki vívódásokkal küzdöttek meg beteg testvérük mellett.
Miközben három történetet olvasunk egy történetbe beleágyazva, elképesztően szép megfogalmazásokat és gyönyörű leírásokat kapunk arról, hogy hogyan is működik egy egészséges, szeretetteljes és összetartó család.
Ugyanazt a történetet a három testvér teljesen másképp éli meg, megmutatva azt, hogy mennyire különbözőek vagyunk mi emberek és személyiségünktől vagy tapasztalatainktól függően, egészen másképp reagálunk egy-egy élethelyzetre.
Ez a történet nem csak darabokra töri az ember szívét, hanem sok ideig foglalkoztatja és vele marad, mert üzenete és mondanivalója nagyon mély. Egy rendkívül érzelemdús és megható képet kapunk a szeretet erejéről, valamint a családi kötelék fontosságáról, ami nehéz időkben egy kikötő és menedék lehet.
Függetlenül attól, hogy valaki érintett vagy sem ebben a témában, érdemes elolvasni ezt az érzékenyítő könyvet, mert értékes gondolatai által, többé és jobb emberré válhat az olvasó.
Egy család fájdalmas történetén keresztül, mély érzelmekről, testvéri szeretetről, szülői szerepről, gyászról és újrakezdésről lehet olvasni.
Értő és érző fülekre kell találjon ez a könyv és akkor lesz igazán különleges és életre szóló olvasmány.
Kedvenc idézetem a könyvből:
A sorssal meg kell tanulni együttélni, nem érdemes szembefordulni vele.
Egy közülünk
General Press Kiadó
2023
Keménytábla, Védőborító
199
