Magamnak sem tudom igazán megmagyarázni az okokat, amiért ez a könyv annyira megérintett, mégis úgy érzem, hogy érdemes volt elolvasni, mert szerintem ez egy nagyon megható lélektani könyv.
A könyv felépítése, a szereplők karaktere, a rövid mondatok és párbeszédek, a dinamikus és pörgős cselekmény, az időben és térben való ugrás, mind olyan dolgok, amelyek tetszésemre voltak ebben a könyvben.
A könyv eleje kissé zavarosnak tűnik, mert nem igazán derül ki, hogy ki az elbeszélő, mert hol egyes szám első személyben, hol pedig egyes szám harmadik személyben kerülnek elmesélésre a dolgok. De ez hamar kitisztul a könyv olvasása során és onnantól kezdve kezd érdekessé válni ez a váltott szemszög.
Az egyes szám első személy megszólalója Ava Bardem, aki könyörtelen apja mellett évek óta terrorban és félelemben él. Emiatt Ava mindenkitől távol tartja magát, mindaddig míg egy napon meg nem ismerkedik Jackkel.
Jack Dahl, hasonlóan hozzá, rengeteg terhet hordoz magában, ugyanúgy szerető szülők nélkül nő fel, sőt még kisöccse gondozása is ráhárul. A mély szegénység miatt és azért, hogy kisöccse ne kerüljön nevelőszülőkhöz, megpróbálja megkeresni azt a drogpénzt, ami miatt apja börtönbe került. Ezen a ponton szövődik össze élete a félénk és bizonytalan Avaval. Találkozásuk sorszerűvé válik, ugyanis mindketten komoly döntések elé kerülnek. Fiatal koruk ellenére felismerik a szeretet megtisztító erejét, valamint azt a közös fájdalmat, ami örökre összekovácsolja őket.
A fiú megtanul segítséget kérni, a lány megtanul szeretni, a jövő kérdése azonban bizonytalan marad. Szabadságukért, szerelmükért és az új kezdetért nagy árat fizetnek mindketten.
Ez egy nagyon megható és szívet tépő thriller, ami a testi-lelki erőszak és gyötrelem témáival foglalkozik. Mindez fiatal kamaszok, a felnőtté válás küszöbén állók szemén keresztül, ami miatt az egész könyv hangulata eléggé nyomasztó és melankolikus.
A hideg télies és havas környezet csak még borongósabbá teszi ezt a fejlődéstörténetet, ami által egy csodálatos párhuzamot fedezhetünk fel a tájleírás és a lélektani ábrázolás között.
Az alig párszavas tőmondatok, a rövid párbeszédek és az időben való ugrások csak még izgalmasabbá és feszültebbé teszik ezt az olvasmányt.
A fejezetek elején lévő lírai, már-már versszerű megfogalmazások szerintem nagyon sokat emelnek az olvasásélményen. Ezek olyan mélyről jövő érzéseket és gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek elgondolkodtatnak és elcsendesülésre késztetnek.
Nagyon részletesen és tűpontosan olvashatunk három fiatalkorú gondolkodásáról, lelki világáról és döntéseik súlyáról. Egy identitáskeresés történeten keresztül a testvéri szeretetről, az első szerelemről és a gondviselés legcsodálatosabb oldalairól olvashatunk.
Egy rendkívül megható és szoros testvéri kapcsolat áll a regény központjában, ami által mély lelki sebekről, gyerekkori traumákról és állandó menekülésről lehet olvasni.
Az egyik legszomorúbb könyv, amit az utóbbi időkben olvastam, mégis szépséget és jóságot véltem felfedezni benne. Minden nyomorúság, küzdelem és gyötrelem ellenére, van valami szép ebben a könyvben.
És azt a szépséget és ártatlanságot, gyerekek, kamaszok mutatják meg az olvasónak, akik erőszak, gyilkosság, öngyilkosság, függőség és szeretetlenség mellett is tudnak őszintén hinni, szeretni és reménykedni.
Ha az olvasó a szívébe fogadja ezt a könyvet, akkor az eleinte kínzó fájdalmat és gyötrelmet fog neki okozni. Feléget, darabokra tör és megsemmisít. De egy idő után ez a fájdalom átalakul valami egyedivé és széppé.
Érdemes elolvasni ezt az érzelmileg felkavaró könyvet, ami megmutatja azt, hogy minden, ami szép, ott van körülöttünk, csak a sok kosz, szenny és csúfság vastag rétegei alatt kell kapirgálni és akkor rátalálhatunk arra, amit sem erőszak, sem bántalmazás, sem test-lelki fájdalom nem tud beszennyezni.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Kísérteties, hogy néha nem ismerjük fel, melyek azok a pillanatok, amikor megváltozik az életünk.
Minden, ami szép
Maxim Könyvkiadó Kft.
2023
Füles, Kartonált
383
Szűr Szabó Katalin
