Szeretek olyan könyveket olvasni, melyeknek már a címe sokat elárul a könyv tartalmáról és így legalább már jó előre meg tudom tippelni, hogy tetszeni fog-e az olvasmány vagy sem.
Elég hátborzongató maga a könyv története, ez több mint egy thriller. Magát a cselekményt, egy anya szemszögéből olvashatjuk, aki izgalmasan meséli el a történéseket, az anyaságról szóló érzéseit, valamint kapcsolatát kisfiához.
Joan egy átlagos napot tölt el az állatkertben, négyéves kisfiával. Lincoln, egy szófogadó, okos és kíváncsi kisgyerek, aki örömmel fedezi fel az állatkertet. Gondtalanságuk azonban hamar véget ér, ugyanis hirtelen lövöldözések szakítják meg állatkerti látogatásukat. Az édesanya próbál elrejtőzni kisfiával, miközben folyamatosan azon agyal hogyan hallgattassa el kisfiát, hogy a lövöldözőek ne vegyék őket észre. Elképzelhetetlen az a rémálom amit ők ketten átélnek az állatkertben, miközben az édesanya utolsókig küzd azért, hogy megmentse életüket. Logikusan és racionálisan tervez meg minden egyes lépést menekülésük útján, sokszor szembesülve olyan kemény döntésekkel, melyek emberileg vagy erkölcsileg még őt is próbára teszik.
Nagyon izgalmas és feszültséggel teli az a történet, amit az édesanya elmesél, akarva-akaratlanul is az ember el kezdi a helyébe képzelni magát. Mély emberi érzelmek, anyai ösztönök, rossz és jó közötti különbség…ezek mind olyan dolgok, melyek ebben a könyvben megtalálhatóak.
Annak ellenére, hogy maga a lövöldözés és a sok halott a földön nagyon rémisztő, a szerzőnek mégis sikerült nem ezt állítani a könyv középpontjába, hanem a szoros anya-gyerek kapcsolatot. Egy olyan, vitathatatlanul szoros kötelék ez, mely talán még az állati ösztönökön is túlmutat.
Szerintem ez a könyv egy fajta „dicshimnusz”-t állít az édesanyákról, akik sokszor a legvadabb helyzetekben is helytállnak és erő felett küzdenek gyermekükért.
Tulajdonképpen az egész könyv az életben maradásról, a menekülésről és a határtalan anyai szeretetről szól. A terror cselekmény eseményeit főleg Joan szavaiból ismerjük meg, de azért néhány mellékszereplő is megszólal és mesél a tömegmészárlás brutális részleteiről.
Ez nem egy véres krimi vagy thriller, inkább egy lélektani elmélkedés az emberi ösztönökről és erkölcsről.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Féltés és megengedés, találgatás és tervezgetés, az adok-kapok megfelelő aránya – ebből áll a gyereknevelés.
Lidércnyomás
Európa Könyvkiadó Kft.
2017
Keménytábla, Védőborító
318
