Szerintem John Marrs könyveit nem lehet nem szeretni. Minden egyes könyve maga az izgalom, a kaland, a kreatív megoldások sorozata, a csavaros fordulatok, a lélegzetelállító cselekményfelépítés, szóval könyveinek minden mozzanata csupa élvezet és szórakozás.
Legújabb könyve egy rendkívül aktuális és izgalmas témát dolgoz fel, egy utópisztikus világot, ahol már szinte mindent robotok és a mesterséges intelligenciát irányít.
A történet lényegét egy autóutazás adja meg, ahol az önvezető autók összesen nyolc utast ejtenek túszul. Vagyis az igazi tettes egy hekker, aki a távolból átveszi az irányítást az autók felett és egy olyan úti cél felé irányítja őket, aminek végállomása a halál.
Nyolc ember életének utolsó óráit követhetjük végig ebben a könyvben, akiknek utolsó gondolatait, érzéseit és vallomásait egy rejtett kamera rögzíti és közvetíti a nézőknek.
Egy terhes nő, egy idős TV-sztár, egy házaspár, egy bevándorló, egy bántalmazott feleség és egy mentális problémákkal küzdő férfi.
Mindannyiuk élete a halál fele közeleg, egyedül a nézőktől függ, hogy kit mentenek meg és kit küldenek a biztos halálba.
Miközben egy rémisztő és hátborzongató thrillert kap az olvasó, az izgalmas cselekmény mögött nagyon komoly erkölcsi, etikai és morális kérdések bújnak meg. Mind olyan kérdések, amelyekre nincsenek egyértelmű válaszok, mert minden esetben egy emberi élet a tét.
Melyik élet fontosabb? Élet-halál kérdés esetén mi számít? Helyettesítheti a mesterséges intelligencia az emberi elmét? Mennyit ér egy élet? Mennyi mindent tud rólunk az online világ? Milyen láthatatlan veszélyeknek vagyunk kitéve az online világban?
Szerintem roppant ötletes a témaválasztás, ugyanis egyenesen hátborzongató az a gondolat, hogy egy olyan jövő felé tartunk, ahol a robotok és a mesterséges intelligencia már helyettesíti az emberi gondolkodást, intuíciót és empátiát. Ebbe a helyzetbe kerül bele ez a nyolc utas is, akiknek mind olyan élettörténete van, amiben ugyanúgy jelen van a jó, mint a rossz is.
Senki sem tökéletes ebben a történetben, mindannyian esendő és gyarló emberek, akik próbálják menteni a menthetetlent.
John Marrs pedig pont ebben a legjobb, hogy nagyon árnyaltan és részletesen mutatja be szereplőit, felruházva őket olyan személyiségjegyekkel, amelyek miatt hol hősöknek, hol pedig egyszerű haladó embereknek tűnnek.
Nekem nagyon tetszett az, hogy mindegyik szereplőnek közelebbről is megismerhettem a történetét, valamint beleláthattam érzelmi világába. Múltjuk megismerésével, valamint lélektani ábrázolásukkal egy olyan társaságot ismertem meg, amiben a sokszínűség és az egyediség roppant izgalmas.
A szereplők egyénisége, a köztük lévő dinamika, a rejtett titkaik, a megváltozott viselkedésük a nézők előtt mind-mind olyan érdekes és izgalmas része a könyvnek, ami miatt annyira nagyon élvezetes és gördülékeny a könyv olvasása.
Bármennyire is ijesztő és hátborzongató a könyv alapötlete, sajnos egyre közelebbinek tűnik egy olyan világ, ahol a technika és a közösségi média ural mindent.
Egy olyan sci-fi thrillerben ami egyelőre csak fantázia, jogosan merülhet fel az olvasóban az a kérdés, hogy hol ér véget a fantázia, az online világ keltette illúzió és hol kezdődik a kőkemény valóság?
Egy olyan világban, ahol egyre inkább tűnik el az egyediség, az egyéniség és egyre több teret hódít magának a technika, ami gyakran manipulál és egy torz világot mutat, lassan összemosódik a jó és a rossz.
John Marrs ezeket a képzelt és valós határokat feszegeti könyvében, megmutatva azt, hogy soha semmi sem fekete vagy fehér, főleg nem akkor, mikor emberi életekről kell dönteni.
A technika, legyen az bármilyen fejlett is, SOHA nem veheti át a hatalmat az emberi gondolkodás, intuíció és empátia felett.
Kedvenc idézetem a könyvből:
– Néha magunk is meglepődünk, mi mindenre vagyunk képesek. Addig észre sem vesszük, hogy valójában mennyire erősek vagyunk, amíg valami rá nem kényszerít minket a harcra.
Az utasok
Maxim Könyvkiadó
2024
Füles, Kartonált
432
Abrudán Katalin
