Néha úgy érzem kár bármit is hozzáfűzni egy olyan könyvhöz, amiben minden benne van. Ilyenkor lehetetlennek tartom azt, hogy véleményt nyilvánítsak valamiről, ami számomra úgy kerek, ahogy van.
Szentesi Éva eddig egyetlen elolvasott könyve, számomra elegendő volt ahhoz, hogy megkedveljem nem csak személyiségét, hanem írói tehetségét is.
Csupán néhány óra alatt végigolvastam ezt a könyvet és most miután befejeztem, még mindig a kezemben tartom, forgatom, belelapozok és azon gondolkodom, hogy mit is írjak róla.
Nekem nehéz feladatnak tűnik megszólalni egy ilyen őszinte, kitárulkozó és bensőségesen meghitt könyv után. És ha nekem nehéz megszólalni, akkor még csak elképzelni sem tudom, milyen lehetett a könyv szerzőjének, mindezt nem csak leírni, de át is élni.
Szentesi Éva szerintem a nagybetűs TÚLÉLŐ, aki ezzel a mélyen fájdalmas és ugyanakkor tanító jellegyű könyvével, egy olyan példaértékű olvasmányt és rákedukációs anyagot alkotott meg, amit szerintem minden nőnek legalább egyszer el kellene olvasnia.
Ez az életrajzi könyv nem csak Éva személyes élettörténet tartalmazza, hanem rengeteg olyan hasznos tanácsot, tippet és praktikát, ami minden nőnek létfontosságú kellene, hogy legyen.
A könyv borítóján megjelenő arc tele van érzelmekkel, színekkel és árnyalatokkal, ahogy Szentesi Éva is oly szépen megfogalmazza könyvében: „az arcom a papír, a fájdalom festi rá a portrét”.
Azt hiszem ez a mondat, ami már a könyv legelején olvasható rengeteget elárul arról az életútról, amit Éva összefoglal ebben a könyvben.
A könyv valójában két fontos részből áll. Az első rész egyfajta bevezetés, ami által kicsit jobban megismerjük Éva történetét, és nem csak az ő történetét, hanem családja, főleg édesanyja történetét is, akinél sikerült még a kezdeti stádiumban felfedezni a rákbetegséget.
Rövid bevezetés után, a második rész már Éva történetét tartalmazza, aki nyíltan és őszintén beszél a rákbetegség minden egyes fázisáról. Ez a vallomás egyszerre személyes és szakmai, ugyanis rengeteg olyan információt tartalmaz, ami sok nőnek akár preventív segítségként is szolgálhat.
Engem nagyon meghatott és megérintett ez a rész, ugyanis Éva egyszerre szubjektíven és objektíven beszél a méhnyakrák kialakulásának esetleges tüneteiről, valamint annak kezelési módszereiről.
Ez a beszámolós rész nagyon részletesen, pontosan és élethűn adja vissza a rákbetegség különböző szakaszait, és az azzal járó testi-lelki nehézségeket. Mindaz amit Éva ebben a részben leír, elmesél vagy feltár olvasói előtt, nem csak tanító jellegű, de úgy gondolom sok esetben mentőövként is szolgálhat.
Nem ismerem Szentesi Évát, és bevallom személyes és írói pályáját sem követtem eddig, így számomra ez a könyv rengeteg új és hasznos információval szolgált.
Nagyon bátornak tartom Évát, nem csak azért, mert szó szerint megküzdött a halállal és győzött felette, hanem azért is mert ezzel a könyvével önkéntesen vállalta fel élete legszörnyűbb időszakait, és mindent kitárt olvasói elé, még akkor is ha ezzel könnyen céltáblává válhat egyesek számára. De mivel neki sikerült rákbetegségéből előnyt kovácsolni és számára sokkal fontosabbá vált a rákedukáció, ezért képes volt még arra is, hogy szó szerint lecsupaszítsa magát mások előtt, ha ennek az az ára, hogy mások tanulhatnak az ő életéből, netán hibáiból vagy mulasztásaiból.
Száz szónak is egy a vége, végig fájdalmas volt elolvasni ezt a könyvet, és gyakran megálltam levegőt venni, mert Éva vallomása arra kényszerített engem, hogy szembenézzek saját nőiességemmel, félelmeimmel, kudarcaimmal, ugyanakkor erőt is adott. Erőt az élethez és az őszinte önvizsgálathoz, ami gyakran kegyetlenül nehéz és fájdalmas, de ha sikerül egyszer is úgy igazán szembenézni önmagunkkal, akkor talán könnyebb lesz tabu témákról is beszélni és felvállalni önmagunkat.
Még több ilyen könyvet, még több ilyen magyar kortárs írót és még több ilyen bátor nőt! És akkor még inkább igazzá válik az, hogy „ az olvasás (…) segít…élni és túlélni is”.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Hittem, és a mai napig hiszem, hogy sikerül végigmenni az utamon.
Bárhol is legyen a vége.
A legfontosabbat utoljára hagytam
Libri Könyvkiadó Kft.
2020
Keménytábla, Védőborító
176
