A Dalai Láma szavai szerint, a boldogság egyik titka, hogy évente egyszer menj el egy olyan helyre, ahol még nem jártál.
Azt hiszem ezt a jó tanácsot, Földvári András szó szerint vette, ugyanis ő nem csak egy-egy újabb helyre ment el évente, hanem az ENSZ összes tagországában járt már.
Azt hiszem, az olyanoknak mint én, akik élnek-halnak az utazásért, egy ilyen könyv igazi kincset jelenthet, főleg egy olyan időszakban, amikor az utazás szinte lehetetlenné vált.
Az a sok kaland, izgalom és élmény, ami az utóbbi időben oly sok ember életéből teljesen kimaradt, azt hiszem ezzel a könyvvel tökéletesen pótolható.
Elég csak ránézni erre a könyvborítóra, ami tele van egy utazás fontosabb kellékeivel, és egyből beindul az ember fantáziája és képzeletben már messzi tájakon jár.
Nekem nagyon tetszett ennek a könyvnek a felépítése, tetszett az a fajta megoldás amit a könyv szerzője kitalált könyvében. Ez abban nyilvánul meg, hogy a könyv több rövid kis fejezetre épül, ezek a kis rövid fejezetek egy-egy országnak a kalandos eseményeit mesélik el.
Minden egyes fejezet csupán néhány oldalból áll, és mindegyiknek van egy különlegessége, ami vagy egy kaland, vagy egy érdekesség vagy egy hasznos információ.
A rövid fejezetek lehetővé teszik azt, hogy ne feltétlenül egy huzamba olvassuk el ezt a könyvet, hanem csak mindig egy-egy történetbe éljük bele magunkat.
A rövid történetek frappánsak, humorosak és lényegre törőek. Mivel azonban a könyv tartalmilag nagyon tömény, nagyon sok információt tartalmaz, ezért olvasóként csak felszínesen tudunk belelátni egy-egy érdekesebb földrajzi hely kultúrájába vagy történelmébe.
Kiindulópontnak mindenképp elegendőek ezek az élménybeszámolók és mivel olyan sokszínű ezeknek az utazásoknak a története, ezért kellően izgalmasak és érdekesek.
A különböző helyszínek, a világ érdekesnél érdekesebb repterei, valamint a különböző országok embereinek szokásai minden olvasó számára érdekesek és fantáziadúsak.
Én kicsit hiányoltam valamivel több információt egy-egy adott országról vagy szigetről, szerintem ez még többet hozzáadhatott volna a könyvhöz. Ez a hiányosság lehet azzal magyarázható, hogy ez a könyv lényegében egy memoár, ahol a hangsúly a személyes tapasztalatokon és élményeken van.
Ez az útikönyv humoros és kalandos, pont olyan, amilyennek nem csak egy utazásnak, de szerintem magának az életnek is lennie kellene.
Ez a könyv olyan mintha egy időutazásban venne részt az olvasó. Egyszerre utazhattunk vissza a múltba, a 80-as vagy 90-es évekbe, vagy a jövőbe, amikor is már most a jelenben elkezdjük megtervezni utazásainkat azokra a helyekre, ahol még nem jártunk.
Szerintem remek szórakozás lehet elmerülni ebben az utazós kézikönyvben, aminek legfontosabb erőssége a humor és a kalandvágy, ami a könyv minden egyes oldaláról sugárzik. Pont ezért van ennek a könyvnek egyfajta motiváló és inspiráló hatása is, ami az embert tervezésre és megvalósításra sarkallja.
Ezt a 80 történetet akár 80 napra lebontva is lehet olvasni, de azt hiszem az igazán kíváncsiak egyhuzamban fogják végigolvasni ezt a könyvet, mert minden történetnek van egy olyan csattanója ami csak úgy viszi tovább az olvasót, és alig veszi észre, hogy egyik történetből a másikba csöppen bele.
Ez a szórakoztató és könnyed olvasmány remek kikapcsolódást tud nyújtani, ugyanakkor hasznos és gyakorlatias információkkal is ajándékozza meg mindazokat, akik szeretnek utazni és szeretik a kalandokat.
Kedvenc idézetem a könyvből:
(…) jómagam gondolatban már egészem fiatalon lebontottam a határokat, és arra tettem fel az életemet, hogy birtokba vegyem a világot.
Elmentem világgá!
21. Század Kiadó
2020
Füles, Kartonált
320
