Nagyon nagy Jane Austen rajongó vagyok, ezért is fogott meg a következő könyv, “Longbourn árnyékában” ami persze össze se hasonlítható Jane Austen „Büszkeség és balítélet” könyvével, de annyira bájos és aranyos megközelítése ennek a remekműnek, hogy engem teljesen rabul ejtett és beleszerettem. Több olyan szerző könyvét is olvastam már, akik megpróbálták Jane Austen könyveit újragondolni és tovább folytatni, de sajnos ez legtöbbször sikertelenül valósult meg.
Jo Baker könyve szerintem nem egy utánzása Jane Austen stílusának, hanem egy egészen más megvilágítása a történetnek, ami néhol humoros, néhol egészen komoly.
Ez egy csodálatos romantikus és szerelmes regény, ami az eredeti történet egy másik felét mutatja be. Szerintem egészen szórakoztatóra sikeredett az eredeti történet újramesélése, egészen más megvilágításból ismerjük meg a Bennet család tagjait, valamint a szolgák életét.
Ebben a regényben most nem a Bennet lányokon van a hangsúly, hanem a szolgáké, a házvezetőnőé és a cselédeké a főszerep. Longbourn cselédei és szolgái épp úgy élnek meg intrikákat, romantikát és csalódottságot, mint az emeleten levő úri lányok.
A könyv olvasása során a szerző olyan élethelyzeteket, humoros eseteket és karakteres szereplőket állít az olvasó elé, ami egészen más megvilágításba helyezi a Bennet lányok életét és sorsát. Hiszen az a kényelmes és gondok nélküli élet, amit a Bennet lányok megéltek, csak a szolgák és cselédek áldozatos, hűséges és sokszor kemény munkájuk árán jöhetett létre.
Ezt a könyvet úgy érdemes elolvasni, mint az eredeti mű hátterének megábrázolását. Ezek a szolgák és cselédek ugyanúgy tele vannak álmokkal, célokkal, szívfájdalmakkal, csak élethelyzetükből és társadalmi rangbesorolásukból adódóan, egészen más eszközökhöz kell, hogy folyamodjanak.
A viktoriánus kor felidézése ebben a könyvben is elvarázsolt engem. Jo Baker ügyesen használta fel az eredeti műből jól ismert környezetet és szereplőket, de nem utánozta le Jane Austen stílusát. Itt most nem a nemesek életén van a hangsúly, hanem belelátni olyan eldugott helyekre és életekbe, amelyek lehet, hogy nem idézik fel a Jane Austen által ismert szellemes iróniát, de humoros és élethű megvilágításba helyezik az akkori szolgák életét.
Ebben a könyvben a korfestés, a társadalomrajz és a karakterek elegáns kidolgozása nincs olyan magas szinteken mint Jane Austen-nél, de én ezt most nem is hiányoltam.
Ez egy kendőzetlen, de mégis realisztikus és bájos szerelmi történet. Szerintem nagy hiba az eredeti műhöz hasonlítani és aszerint értékelni, hiszen ez egy méltó kiegészítése az eredetinek, de nem utánzása.
Kedvenc idézetem a könyvből:
„Sarah megértette, miért bűn a hallgatózás: mert az ember csak összezavarodik és boldogtalan lesz.”
Longbourn árnyékában
I.P.C. Könyvek Kft.
2013
Keménytábla, Védőborító
408
