Ez a regény ott kezdődik, ahol a komfortzónánk véget ér. Egy kétgyermekes család legféltettebb rémálma válik valóra: kiderül, hogy az otthonuk, amelyet biztonságos menedéknek hittek, valójában nyitott ajtóként áll valaki más előtt is. Egy idegen szabadon jár-kel a házukban, figyeli minden mozdulatukat – és ami még félelmetesebb: videókat készít róluk, amelyeket aztán a közösségi médiában is megoszt.
A történet egy elsőre ártalmatlannak tűnő videóval indul, amelyen egy maszkos alak mászik ki egy padláson. A lányuk mutatja meg a felvételt, és először csak különös internetes tartalomnak tűnik. Ám amikor az anya felismeri a szőnyeget, a lépcsőt, a képeket a falon – a felismerés szinte letaglózza: a videó a saját otthonukban készült.
Ez a család már így is nagy változásokon ment keresztül: Amerikából költöztek Írországba egy újrakezdés reményében. De a nyugodt, zárt luxuslakóparkban sem találják meg a biztonságot – sőt, a második videóval kezdetét veszi a valódi pokoljárás. A múlt árnyai, a kimondatlan titkok és a lassan eluralkodó paranoia könyörtelenül betörnek a család életébe, és széthullással fenyegetnek mindent, amit eddig biztosnak hittek.
A szerző mesterien építi a feszültséget, minden oldalon ott vibrál a kérdés: ki ez az idegen, és miért pont ezt a családot választotta?
A padlás, ami eddig csak egy poros tárolóhelyiség volt, egyszerre a félelem szimbólumává válik. A regény különösen erős abban, ahogy bemutatja: néha azok rejtegetik a legtöbb titkot, akik a legközelebb állnak hozzánk.
Ez a regény nem csupán egy hátborzongató thriller, hanem tűéles tükröt tart a modern társadalom legmélyebb félelmeiről. Felteszi a kérdést: mit is jelent ma biztonságban lenni, amikor az életünk nagy része már a közösségi médiában zajlik, és a magánélet határai egyre elmosódnak?
A történet arra is rávilágít, milyen könnyen illúzióvá válhat a biztonság érzete – különösen egy olyan világban, ahol egy poszt, egy videó vagy egy figyelmetlen mozdulat elég lehet ahhoz, hogy valaki beférkőzzön az életünkbe. És mi történik akkor, ha az a valaki már rég ott van – az otthonunkban, a mindennapjaink árnyékában –, miközben mi még csak gyanút sem fogunk?
Ez a regény nemcsak feszültséget teremt, hanem gondolatokat is ébreszt: a kontroll illúziójáról, az elszigeteltség veszélyéről, és arról, mennyire kiszolgáltatottá válhatunk a saját négy falunk között is.
Egy elgondolkodtató olvasmány, ami nemcsak a borzongásról szól, hanem mélyebb önvizsgálatra is késztet. A történet feszült, nyugtalanító légköre végig leköti az olvasót, és számos aktuális témát érint: a biztonság illúzióját, a magánélet határait, és azt, milyen könnyen kerülhetünk kiszolgáltatott helyzetbe akár a saját otthonunkban is.
Ennek ellenére számomra valamiért nem volt annyira élvezetes, mint a szerző korábbi könyve. Egy idő után túl soknak éreztem a sok csavart, a folyamatosan egymásra halmozott fordulatokat. Mintha a történet inkább önmagáért kanyarodna egyre bonyolultabb irányokba, mintsem hogy valódi cél felé haladna. Olyan érzésem volt, mintha körbe-körbe járnánk, anélkül hogy valóban előrébb jutnánk.
Ettől függetlenül elismerem a szerző stílusát és azt, hogy ismét sikerült egy olyan témát megragadnia, amely könnyen bekúszik a bőr alá. Ajánlom azoknak, akik szeretik a pszichológiai feszültséggel teli, sokrétegű történeteket – még akkor is, ha néha kicsit túl sok az adrenalin.
Ha szereted a pszichothrillereket, amelyek a családi élet biztonságát forgatják fel, ha élvezed a lassan kibomló rejtélyeket, akkor ez a könyv neked szól.
Egy hátborzongató történet titkokról, bosszúról és arról, milyen törékeny is valójában a biztonság illúziója.
Kedvenc idézetem a könyvből:
A vádaskodás iszonyú sebeket okoz. Ha kimondod a szavakat, nem tudod őket többé visszaszívni.
Valaki a padláson
Next21 Kiadó
2025
Puhatáblás, Ragasztókötött
384
Lévai Márta
