Nagyon szeretem Angela Murinai könyveit olvasni, együtt tudok rezegni azzal az őszinte, kendőzetlen, helyenként provokatív, néha szarkasztikusan ironikus hangnemmel, amit történeteiben vélek felfedezni.
Ez a könyv számomra egy érett, sokat megtapasztalt nő könyve, amiben nem közhelyes mondatok kapnak benne helyet, hanem olyan életmorzsák, amelyek által több lesz az olvasó.
Első látásra, mivel női sorsokról szól, ez a könyv, azt mondanám, hogy nőknek szól, de a könyv olvasása közben egyre inkább vált számomra egyértelművé az, hogy ez a könyv ugyanúgy férfiaknak is szól.
A női szerepek különböző árnyalatairól, kihívásairól és buktatóiról lehet ebben a könyvben olvasni, ami két feleség és családanya történetét meséli el párhuzamosan.
Az egyik a feleség, Janka, a másik a szerető, Bori. Mindketten nap mint nap közös nehézségekkel és elakadásokkal küzdenek, miközben a munka, a gyerekek, a háztartás, a család és a házasságuk felőrli őket. Életük akarva-akaratlanul összefonódik, miközben bármennyire is fájdalmas számukra a megcsalás, a hűtlenség, ez mégis rengeteg új felismerést hoz nekik.
Két nő útkeresése bátorságról, elszántságról és valami ősi erőről tanúskodik. Egy férfiak uralta világban, ahol a társadalom a nőnek még mai napig is főleg a gyerekek nevelését és a háztartás vezetését tartja prioritásnak, elgondolkodtató az, hogy mennyire beszűkül és válik magányossá egy-egy ilyen nő, aki mintha a gyerekei és férje cselédje lenne, és nem egyenrangú családtag.
Bori és Janka saját életútjukat járva, hosszú ideig beletörődnek azokba a szerepekbe és feladatokba, amelyeket a társadalom és családjuk rájuk varr. De egy hűtlenség, egy házassági válság válaszút elé állítja őket, megkérdőjelezve mindazt, amit mindeddig a házasságról, a jól működő párkapcsolatról és a családról gondoltak.
Bár kívülről harmonikusnak és boldognak tűnik mindkét nő és család, közelebbről megnézve, már sok hiányosság és elakadás kerül felszínre.
Bori és Janka nem fél szembenézni ezekkel a hiányosságokkal és elakadásokkal, bátran, kitartóan és szembemenve minden társadalmi elvárással, saját útjukra lépnek.
Az ő fejlődéstörténetük egy erős tükör a mai nők és férfiak számára. Olvasás közben szinte már zavarba jön az olvasó, mikor ennyire közelről láthatja hogyan is működik belülről egy házasság. De ennek a regénynek pont ez a lényege, hogy mindazt, amiről nem illik beszélni, arról nyíltan beszéljünk.
Nem az ítélethozás vagy bíráskodás miatt, hanem azért, hogy egymást sokkal jobban megértsük, hogy végre eljussunk oda, hogy a nők ne egymás legnagyobb ellenségei legyenek, hanem kiszabadulva ebből a mártírversenyből, hogy ki a jobb anya, nő vagy feleség, végre fel tudjuk vállalni önmagunkat és ezáltal sorstársainkhoz is megértéssel és empátiával forduljunk.
Ez a könyv egy kezdet ezen az úton, ami szókimondó és provokatív hangnemével mélyen elgondolkodtat a hűtlenségről, az örökkön-örökké tartó szerelemről, az anyaságról és a szerelmi háromszögről.
Ez nem egy könnyű olvasmány, benne van nagyon sok tabudöntögető téma, ami amiatt olvasás közben néha nehéz lehet nem álláspontot foglalni. De az élet és a tapasztalat mindig megmutatja azt, hogy ahány ember, annyi élet.
Bármennyire is nehéz, fájdalmas vagy zavarba ejtő ezekről a témákról beszélni, ez mégsem megy rá a könyv hangulatára, mert mindettől nem lesz ez egy nyomasztó könyv, hanem egy olyan olvasmány, ami szabd teret ad nekünk olvasóknak arra, hogy újragondoljuk és megvizsgáljuk saját szerepeinket, mint nő, anya, feleség vagy barátnő.
A könyv végén lévő zeneválogatással együtt válik igazán élvezhetővé ez az olvasmány, ami csak még inkább mélyíti a könyv mondanivalóját és üzenetét. Mindannyian ugyanazt a táncot járjuk, csak van aki lassabban, van aki pörgősebben, van aki saját koreográfiával, van aki csak lépésről lépésre. És ez pontosan így van rendjén, mert ilyen az élet.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Szerintem a házasság nem könnyű, de megéri a befektetett munka.
Bossa nova
Álomgyár Kiadó
2024
Puhatáblás
299
