Eddig még egyik Bauer Barbara könyvben sem csalódtam, ugyanis én nagyon szeretem az ő stílusát, regényeinek hangulatát, valamint azokat a történeteket, amelyekben a történelmi és a romantikus szál mindig olyan kellemesen ötvözi egymást. Ebben a könyvben az a legjobb, hogy a Trianoni békeszerződés által elválasztott magyarok életéről olvashatunk, vagyis olyan magyarokról, akik egész életüket magyar földön, magyar néphagyományokkal és a magyar nyelvvel élték le, a nagyhatalmak döntése által azonban kitelepítettek és hazátlanok lettek.
Mivel a könyv egy lassan folydogáló, csendes és romantikus történetet mesél el, ezért nem sok izgalmas fordulat vagy nem várt meglepetés van benne, de ez mit sem vesz el abból, hogy ez egy élvezetes olvasmány legyen. Helyenként kicsit nehezebb volt lépést tartani a váltott szemszöggel és az időben való ugrálással, ennek ellenére jó volt végigolvasni Kojnok Ferenc történetét, aki küzdött, harcolt és kitartott álmai mellett.
Ez a keserédes történet a fiatal Ferenc életét meséli el, akinek minden álma, hogy pilóta lehessen. Bár felesége és anyja ellenzik és féltik, ő mégis megtanul repülni. Álma azonban hamarosan rémálommá válik, ugyanis bevonul a háborúba, hátrahagyva anyját, feleségét és kisfiát. Míg a könyv első része az apa történetét mutatja be, a második fele már a fiú történetével, vagyis Misi életével foglalkozik. Misi élete is megváltozik, mikor a háborúban eltűnt apjáról évekig semmit sem hallanak és édesanyjával már kezdik is feladni a reményt. Misinek egyetlen vigasza, egy kézzel faragott sakktábla, amit apja hagy rá, mielőtt bevonulna a háborúba. A regényben hamar kiderül az, hogy a háború nem csak a csatatéren zajlik, hanem az otthon maradt családok életében is, akiket a történelem szétszakít, egy országot csonkává tesz, embereket pedig megfoszt egy hazától.
Bauer Barbara most is kiemeli könyvében azokat a hősöket, akik mertek harcolni és szembeszállni a sorssal, akiket csakis a hit, a remény és a szeretet vezérelt.
Ez a fikció, ami rengeteg valósághű elemet és élethelyzetet ábrázol, az egyént helyezi középpontba, kiemelve olyan embereket akik hőstetteket vittek véghez, legyen szó harctérről vagy a mindennapokról.
Ebben a könyvben is csodálatosan egybefonódik a történelem, az egyén sorsával és az emberi kapcsolatokkal. És ami igazán kiemelkedő ebben a regényben, az a fajta szenvedély, határozottság és céltudatosság, ami szükséges ahhoz, hogy valaki megvalósítsa álmait. Ferencnek, a regény főszereplőjének mindez akkor is sikerül, mikor körülötte világok és életek dőlnek össze.
Ez a nosztalgikus és kicsit melankolikus hangulatú könyv, kívül-belül egy igényes és kellemes olvasmány. Szép magyar nyelvezete, gördülékeny stílusa, egyszerű története remek kikapcsolódást és szórakozást tud nyújtani. Mivel a történelmi és politikai szálak pont annyira hangsúlyosak, hogy elegendő háttér-információt nyújtsanak, de mégse legyenek nyomasztóak, ezért a könyv romantikus és könnyed stílusa könnyen magával ragad. Könnyedén bele lehet merülni ebbe a történetbe, kuncogva végigolvasni egy bimbózó szerelem kezdetét, lélegzet visszafojtva várni a háború kimenetelének alakulását, valamint csak olvasni az olvasás öröméért.
Szerintem Bauer Barbara ebben nagyon jó, ugyanis mindig csak annyi történelmet és politikát sző bele könyveibe, hogy az olvasó el tudjon igazodni a cselekmény eseményeiben, de az igazi hangsúly mindig az emberi sorsokon és a nemes érzelmeken van.
Ez az ízléses és kifinomult könyv, annak ellenére, hogy a történelem egy szomorú időszakát mutatja be, szerethető karaktereket, olvasmányos cselekményt és léleksimogató üzeneteket tartalmaz, mint a hazaszeretet, a remény, az emberség és az álmokban való töretlen hit.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Minden ránc, minden heg, minden betegség és fájdalom mögött van egy történet. Ahogy minden mosoly és minden könnycsepp mögött is. Ezekből áll az életem. Ha a testemet utálom, akkor az életemet is.
Még látlak odafenn
Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft.
2018
Keménytábla, Védőborító
287
