Mielőtt kezembe került volna ez a könyv, csupán csak a címe és a borítója alapján, én egy teljesen más történetre számítottam. Egy ízig-vérig romantikus és szerelmes regényre számítottam, ennek ellenére ez inkább egy történelmi-romantikus regény, ahol a 2. világháború témája is megjelenik a regényben.
Ebben a regényben a szerelmi történet harmonikusan épül bele egy háborús történetbe, ami tele van titkokkal, háborús bűnökkel és bűnhődéssel.
A regény eleje számomra kicsit nehézkesen indult be, eleinte csak ismerkedtem a szereplőkkel, de utána a regény története kezdett érdekes, lendületes és izgalmas lenni, a vége pedig szépen lekerekítette ezt a drámai történetet egy szerelmi szállal.
Karen Swan regénye egy egészen idillikus helyszínen játszódik, Párizs utcáin és helyszínein, ami miatt van egy kissé idillikus hangulata ennek a regénynek.
A regény főszereplője Flora, aki Párizs egyik elhagyatott lakásában több értékes műalkotásra bukkan. Ő az aki felbecsüli ezeket a műkincseket, és ezáltal elindít egy olyan nyomozást ami rengeteg családi titkot és háborús bűnt fejd majd fel a könyvben. A regényben egyértelműen Floran van a hangsúly, de a Vermeil család szereplői, akiknek közük van ezekhez a műalkotásokhoz, ugyanolyan érdekesek, sőt az ő történetük a legizgalmasabb ebben a könyvben.
Érdekes volt végigolvasni ezt a dinamikus és fordulatos könyvet, amiben szerintem a háborús vonal sokkal izgalmasabb, mint maga a szerelmi történet. Egy kicsit hiányoltam azt, hogy a szereplők karaktere részletesebb legyen, mert egyikkel sem tudtam azonosulni, sőt kicsit felületesnek tűnt mindegyik szereplő. Hiányzott a szereplők jellemfejlődése, valamint az, hogy kicsit jobban belelássak a lelki világukba. De mivel a női szereplők nagyon erősek ebben a könyvben, ezért a női sorsban rejlő erő sokat hozzátesz a könyv élvezetéhez.
A festményekről és a műkincsekről szóló részek egészen kimerítően le vannak írva ebben a könyvben, ebben valóban jó volt elmerülni. Végigolvasva ezeket a részeket, szó szerint megelevenednek az olvasó előtt ezek a festmények, ami által egy egészen különleges hangulat alakul ki a könyvben.
A könyv közepe sajnos kicsit ellaposodott, sem a romantikus szál, sem a háborús történet nem volt eléggé izgalmas, de ezt szerencsére a vége megmentette.
A könyv vége egészen meglepő, egy olyan csavart tartogat, amire szerintem olvasóként semmiképp sem számítunk. Ez a fajta befejezése a regénynek számomra nagyon tetsző volt, ez a része a könyvnek több történelmi információt adagol, és így minden része a regénynek a helyére kerül.
Könnyed és szórakoztató olvasmánynak teljesen megfelel, főleg a romantikus műfaj kedvelői szerintem kedvüket fogják lelni benne. Azt sajnálom, hogy a lényeg sajnos gyakran elveszett a sok számomra lényegtelen információ mellett, valamint a logikus cselekményfelépítés sem volt mindig jelen a regényben.
Ezen hibák mellett is úgy érzem, hogy érdemes elmerülni ebben a könyvben, és kikapcsolni egy olyan történettel, amiben van szerelem, kaland, titok és rejtélyesség.
Kedvenc idézetem a könyvből:
A művészet olyan hazugság, amely segít meglátni az igazságot.
Titok Párizsban
21. Század Kiadó
2020
Puhatáblás
399
