holokauszt

Amir Gutfreund: A mi holokausztunk

A szépirodalmi kortárs irodalom kedvenc műfajom, azon belül pedig a 2. világháborúról szóló könyvek. „A mi holokausztunk” egy olyan könyv, amit csupán a címe miatt vettem meg, mert tudtam, hogy érdekel a téma. Amir Gutfreund szerintem valami egészen egyedit és különlegeset alkotott meg könyvében, ugyanis a holokausztot nem az elszenvedők, vagy a tettesek szemszögéből eleveníti meg, hanem két olyan gyermek szemléletén keresztül, akik mindeddig semmit sem tudtak a 2. világháború eme sötét korszakáról.

Két teljesen hétköznapi gyerek, Amir és Efi, próbálják megérteni környezetük furcsaságait és megfejteni azt, hogy mit is jelent az a szó, hogy „holokauszt”. Eleinte csak falakba és néma csendbe ütköznek, de egyszer csak elkezdenek mesélni a szülők, nagyszülők, szomszédok és ismerősök. Minden egyes elbeszélés egy újabb helyszínre viszi az olvasót, de mindegyik történetben közös az átélt szenvedés és reménytelenség.

Amir, a regény egyik elbeszélője, egyben a könyv szerzője is, a holokauszt utáni generáció egyik túlélője, aki csak annyit lát, hogy a nagyszülei generációja nagyon furcsán viselkedik, mintha egyre több lenne köztük az elmebeteg.

Ebből a meg nem értésből, az állandó elutasításból és találgatásból, jut el a két gyermek odáig, hogy kutakodni és érdeklődni kezdenek, nagyszüleik történetei, beszámolói és élményei után, amivel megfejthetik a holokausztot. Nagyon kreatív és trükkös technikákat alkalmaznak, hogy közelebb kerüljenek az igazsághoz és megértsék szüleik és nagyszüleik átélt traumáit.

Gyerekként a felnőttek nem tartják őket elég érettnek ahhoz, hogy megértsék a holokausztot, de a két gyermekből felnőtt lesz, és akkor döbbennek rá, hogy a sok elmesélt történet, könyvtári kutakodás és személyes élmény sem elegendő ahhoz, hogy ép ésszel fel tudják fogni azt, amin az előttük való generáció átment.

Megérteni mi, akik a holokauszt után születtünk, úgysem fogjuk sohasem, csak az segíthet ha ezek az emberek leírják, elmesélik, kibeszélik magukból mindazt amit a 2. világháború idején átéltek.

Sok megrázó és meghökkentő holokauszt történetet olvastam már, melyek mind nagy hatással voltak rám. Gutfreund könyve azért volt más ezektől a könyvektől, mert a sok felsorolt eseményt és történetet, amit a környezete szereplői elmesélnek, ő azt eleinte valamilyen könnyed, kicsit humoros stílusban adja elő, ahogy egy gyerek látja és átéli mindazt, amit lát és hall. De ezek a „viccesnek” tűnő történetek, súlyos drámákat rejtenek magukban, és a sok bolondnak vagy őrültnek vélt ember mögött, ott rejtőzködik a megélt tragédia, amit az író még felnőttként sem tud megemészteni.

És szerintem a regény pont ezt a kérdést teszi fel minden egyes olvasónak: Kívülállóként meg lehet-e érteni mindazt, ami akkor történt?

A könyv olvasása során sok érzelem ébred fel az olvasóban, a tehetetlenségtől egészen az empátiáig, tudván azt, hogy egy ilyen esemény szinte bármikor újra bekövetkezhet. Mert a holokausztot megváltoztatni, eltörölni már nem tudjuk, de vajon tanultunk e belőle?!

Én azért tartom nagyon jó könyvnek, mert a sok elmesélt történeten túl, rámutat olyan problémákra is, amik mai napig is aktuálisak, faji-, vallási- vagy nemzeti megkülönböztetésekre, melyek megoldásra várnak.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Pompásan működött a hallgatás ösztöne, ha valki olyan dolgokon ment át, mint ők.

A mi holokausztunk Book Cover A mi holokausztunk
Amir Gutfreund
Európa Könyvkiadó Kft.
2013
Keménytábla, Védőborító
584

Mary Ann Shaffer & Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Aki imád olvasni és igazi könyvmolynak vallja magát, akkor az ki nem hagyhatja a „Krumplihéjpite Irodalmi Társaság” című könyvet. Annyira humoros a könyv címe és olyan bájos a borítója, hogy az ember azonnal kedvet kap az olvasáshoz.

Mindig is azt vallottam, hogy az olvasás elűzi a rosszkedvet, kreativitást ébreszt, előidézi a fejlődést, és még sok mindent sorolhatnék, de végső soron a könyvekhez és az olvasáshoz való hozzáállásomat ez a könyv alapozta meg a legjobban.

A könyvet olvasva az ember egy egészen más világba kerül, elbűvölnek a regényben felsorolt könyvek, ámulatba ejtenek a levelek és álmodozásra sarkall a regény története.

Juliet Ashton, fiatal Londonban élő írónő, aki 1946 elején levelet kap egy ismeretlen férfitől, aki elmeséli neki, hogyan és miért alakult meg a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság a 2. világháború idején. A levelezések során Juliet egyre több olyan emberrel veszi fel a kapcsolatot, akik tagjai ennek az irodalmi körnek és szívesen mesélik el történetüket. Bájos, kedves, humoros, fájdalmas és őszinte levelezések sorozata veszi kezdetét a fiatal Juliet és a Guernsey-en lakók között. Juliet annyira megkedveli ezt a kis társaságot, hogy odautazik és személyesen is megismeri azok történetét, akik a 2. világháborút könyvekkel és olvasással vészelték át.

Szívet melengető, varázslatos és bámulatos kisregény alakul ki a levelezések sorozatából.

Miután elolvastam ezt a kisregényt arra vágytam bárcsak én is tagja lehetnék egy ilyen irodalmi társaságnak. Azok az emberek akik a leveleiken keresztül megosztják életük örömeit, bánatait és álmait, mind hétköznapi emberek, akik szeretettel, összetartással és együttérzéssel élték túl a 2. világháború szörnyűségeit.

És nekem pont ez tetszett ebben a regényben, hogy végre más szemszögből lett megvilágítva a 2. világháború. Tele érzelmekkel, kedves és bájos történetekkel és szívszorító mondatokkal.

Én a könyv elején kicsit küzdöttem a regény levélformátumával, nem igazán tudtam követni az eseményeket és a szereplőket. De néhány levél elolvasása után azonnal magával ragadott ez a stílus, úgy éreztem, akár én is tagja lehetnék ennek a kitalált könyvklubnak.

Nagyon különbözőek a levelek, de mindegyik tele van lélekkel, ezért is sokszor elmosolyogtam vagy épp elpityeregtem magam egy-egy levél elolvasása után.

A könyv annyira zseniálisra és egyedire sikeredett, hogy ezt az érzést semmikép nem szeretném elrontani azzal, hogy megnézem a róla készült filmet.

Ez a könyv számomra mindenképp toplistás, olyan olvasás élményt váltott ki belőlem, ami még sok ideig kihat majd a többi olvasmányaimra is. Örökre szívembe zártam!

Kedvenc idézetem a könyvből:

Ezért imádok úgy olvasni. Az ember érdeklődését felkelti egy icipici részlet, amelynek nyomán eljut egy újabb könyvhöz, és onnan egy apróság révén egy harmadikhoz. Mint egy mértani haladvány, amely soha nem ér véget, és az ember merő gyönyörűségből foglalkozik vele.

Krumplihéjpite Irodalmi Társaság Book Cover Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Mary Ann Shaffer & Annie Barrows
Park Kiadó Kft.
2018
Füles, Kartonált
372

Jaume Cabré: Én vétkem

Mikor kezembe vettem Jaume Cabré „Én vétkem”’ című könyvét és azt láttam rajta, hogy „A regények regénye”, elképzelhetetlen volt számomra, hogy nélküle térjek haza a könyvesboltból.

Eddigi olvasmányaim közül ez az egyik legkiválóbb, legeredetibb és legértékesebb könyv, amit eddig olvastam. Gyönyörű a borítója, magával ragadó a története és mélyreható az üzenete. Nagyon élvezetes olvasmány és különleges a stílusa.

Adriá Ardévol korai Alzheimer-kórral küzd alig hatvanéves korban. Mielőtt ez a betegség végleg elszakítaná őt a valóságtól, felidézi gyermekkori emlékeit. Visszaemlékezik dadájára, aki gondját viselte, rideg és távolságtartó anyjára, valamint titokzatos apjára, akinek erőszakos halála miatt, felelősnek érzi magát és bűntudat gyötri. Egész gyermekkora tele volt rejtélyekkel, titkokkal, megválaszolatlan kérdésekkel, magánnyal és szeretetlenséggel. Egyetlen menedéke a család antikvitás boltja volt, melyben egy értékes Storioni hegedű tündökölt. Apja halála után, élete még inkább komorrá és sötétté vált, tele bűntudattal és kétségekkel.

Visszaemlékezése során olyan helyeket és időket elevenít fel, melyek a középkortól egészen a koncentrációs táborokig elnyúlnak.

Maga a könyv mérete és erős témája, igazi irodalmi remekművé minősíti ezt a nagyregényt. Jaume Cabré regénye mindent teljesít, amiért könyve, irodalmilag magas elismerést és tiszteletet érdemel. A szereplők annyira karakteresek, hogy az olvasó azonnal beléjük szeret és azonosul velük. A történet légköre nem nyomasztó, hanem dinamikus és vibráló. A drámai helyzetek fokozatosan épülnek fel, ezzel is fokozva az események feszültségét. Végül pedig a sok száz oldal egyáltalán nem válik unalmassá, hiszen a részletes elmesélés és időzítés csak még többet ad a történethez.

Pont ezek a dolgok miatt, annyira élvezetes és magával ragadó Cabré regénye, mivel folyamatosan fent tudja tartani az olvasó figyelmét.

Szerintem ez kétségkívül az egyik legjobb és legelgondolkodtatóbb nagyregény, ami ebben a műfajban íródott. Zseniális alkotás bűnről, bűntudatról és bűnhődésről. Nem csak egyéni, hanem történelmi bűnökről is szól a regény, és a megbocsátás és jóvátétel erejéről. Több helyszín, több szereplő, több narrációs stílus mind arról árulkodik, micsoda mestermű ez a nagyregény.

Adriá Ardévol és hegedűjének története a lehető legszebb képet festi a világ működéséről, emberi kapcsolatokról, hibákról és tévedésekről.

Én ezt a könyvet mindenkinek ajánlom, én bármikor újra olvasnám. Ez a könyv nyújtottam nekem eddigi legjobb olvasmányélményemet.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Én soha semmihez nem voltam megfelelő korban. Vagy túl fiatal voltam, vagy túl öreg vagyok.

Én vétkem Book Cover Én vétkem
Jaume Cabré
Libri Könyvkiadó Kft.
2014
Keménytábla, Védőborító
684

Jiří Weil: Élet csillaggal

Kedvenc témám és történelmi korszakom a 2.világháborúról szóló történetek és elmesélések. Talán eddigi olvasásaim során, ebben a témában olvastam a legtöbbet, és még mindig úgy érzem, hogy annyi jó könyv van még ebben a kategóriában amit még nem olvastam, hiszen minden egyes könyv elolvasása után egyre közelebbről ismerem meg az akkori társadalom, világ és emberek életét.

Első könyvemet olvastam el Jiří Weil-tól, de az biztos hogy nem az utolsót. Olyan szívhez szólóan és hátborzongatóan ír a szerző a holokausztról, hogy szó szerint szavak nélkül maradok. A könyv elolvasása után nem marad más csak a csend és a könyv utóhatása.

Josef Roubíček, a hatágú csillag hordozója, akinek életét ez a csillag teljesen megbélyegzi. Innentől kezdve már nem egy szabad ember, hiszen minden cselekedete előírások alapján történik. Az előírások még arra is vonatkoznak, hogy pontosan hol és hogyan kell hordani a zsidó csillagot. Josef próbálja megszokni ezt az új szabályokkal és szigorú előírásokkal teli életet, de közben végig életéért retteg. A jelvénye megkülönbözteti őt a többiektől, senki se szól már hozzá, egyedül járja Prága utcáit. Élete minden nap veszélyben forog, hiszen a deportálási listákra egyre több ember kerül fel.

Josef egy képzeletbeli világot alakít ki magának, melyben szerelmes leveleket ír a városból megszökött kedvesének. Leveleiben részletesen ír erről az új világról, valamint érzelmi világáról, ami már-már alig köti őt a valósághoz. Az életben való maradását ezek a levelek jelentik neki, ez által sikerül kapcsolatban maradnia a valósággal.

Jiří Weil nem a holokauszt borzalmait írja le könyvében, hanem a mindennapok banalitását és egyszerűségét. Olyan mindennapok ezek, melyek rettegéssel és várakozással vannak tele, miközben az ember foggal-körömmel ragaszkodik az életben maradásért. Josef ilyen körülmények között is próbál az utolsó reménysugárba kapaszkodni. Az ő túlélése nem is annyira fizikai dolgokon múlik, mint inkább a lelki dolgokon: a képzelt beszélgetések kedvesével és később a macskájával tartják benne a reményt.

Szerintem ez a könyv egy igazi remekmű. Egészen más szemszögből ismerjük meg a holokauszt borzalmait. Ebben a könyvben nem egy holokausztot túlélő válik hőssé, hanem egy egyszerű zsidó ember, aki szabadon is fogságban él, hiszen ő már a deportálások ideje alatt állandó megaláztatásban és hányattatásban él.

Ez egy halk és szomorú történet, mely akarva-akaratlanul is belopja magát az olvasó szívébe és mély nyomokat hagy maga után. Igazi remekmű!

Kedvenc idézetem a könyvből:

A világ minden kincséért sem ismertük volna el, hogy az életünk fabatkát sem ér, mert a mi életünk volt, egyszeri és megismételhetetlen.

 

Élet csillaggal Book Cover Élet csillaggal
Jiří Weil
Park Kiadó Kft.
2015
Keménytábla, Védőborító
280

5 legjobb 2.világháborús könyv

A 2.világháborúról szóló könyvek száma végtelen, szerintem csak ezekkel be lehetne tölteni egy könyvtárat. Én nagyon szeretem olvasni a történelmi könyveket, de nem csak azokat amelyek száraz tudományos és ismeretterjesztő információkat közvetítenek, hanem inkább azokat a könyveket, amelyek regényes formában mesélik el a 2.világháború borzalmait, eseményeit, szerelmi történeteit. Szakkönyvek, szépirodalmi és regények hosszú sora sorolható ebbe a kategóriába.

Én olyan szépirodalmi regényeket szeretnék ajánlani, amelyek nekem személy szerint nagy kedvenceim, és amelyek valósághűen és érzelmesen adják vissza a 2.világháború eseményeit. A regények egy része valós, megtörtént élethelyzeteket és sorsokat mesél el, olyan valós személyek által, akik elszenvedői voltak a 2.világháborúnak. Van köztük olyan regény is, mely fikcióra épül, de azért ezek is nagyon hűen adják visssza a 20.század megrendítő borzalmait.

Ha épp egy memoárt, egy dokumentum regényt, egy családregényt  vagy egy filmadaptációs regényt keresel, amelyik a 2.világháborúról szól, akkor ezek közül választhatsz.

  1. Edith Eva Eger: A döntés

Ez a könyv irodalmilag és tartalmilag is egy remekmű, melyet mindenkinek csak ajánlani tudok, aki szeret emlékiratokat olvasni, valamint nyitott a pszichológiai tanítások iránt. Minden élethelyzetben sokat segíthet ez a könyv, hiszen tele van hiteles, őszinte és valóságos történetekkel.

  1. Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Ez a történelmi regény, egy memoár, az élet ünneplése. Nem a halálról és a reményvesztettségről szól, hanem két ember szerelméről. Ez Lale és Gita szerelmi története, akik túlélték az auschwitzi haláltábort és utána új életet kezdtek. Az élet győzött a halál felett.

  1. Náray Tamás: Zarah

Náray Tamás regénye, a 20. század történelmi korszakát mutatja be, mindezt egy asszony életén keresztül, aki megél szerelmet, árulást, sikert, kudarcot és boldogságot is.

  1. Bruck Edith: Hány csillag az égen?

Szerintem ez egy jó könyv, ugyanis nagyon élethűn ábrázolja a holokauszt utáni túlélést, valamint egy túlélő gyereklány bizonytalanságát, elveszettségét és otthontalanságát. Nagyon érett filozofikus mondanivalók jönnek át a fiatal Anita élete kapcsán, amelyek ugyancsak arra utalnak, hogy az átélt események miatt kénytelen volt hamar felnőni.

  1. Jessica Shattuck: Nők a kastélyban

A három özvegy történetén keresztül emberi sorsokat és örök igazságokat ismerhetünk meg. Olyan élethelyzeteket, melyekkel mi is azonosulni tudunk, és olyan életfilozófiákat, melyek sorsokat és életeket változtathatnak meg.

Bruck Edith: Hány csillag az égen?

Nagyon szeretem a történelmi regényeket, ezen belül kifejezetten kedvenceim a 2. világháborúról szóló történetek. „Hány csillag az égen?”, egy olyan könyv, aminek már maga a címe és könyvborítója felkeltette a figyelmemet. Nagyon sok könyvet olvasok és olvastam már a holokausztról, és ez a könyv ugyanúgy kedvencem lett.

Anita, a fiatal csupán tizenöt éves lány, megjárta már a poklok poklát, ugyanis túlélte a 2. világháború koncentrációs táborát. Életben bár, de árván és elveszetten kerül ki a szörnyűségek táborából. Egyetlen menedéke, amibe még kapaszkodhat, Csehszlovákiában élő rokonai. Anita nagynénje, férjével, kicsi gyerekével és sógorával együtt, egy kitelepített családnál él, miközben arra készülnek, hogy kivándorolnak Palesztinába, az Ígéret Földjére.

Anita után, nagynénje sógora, Eli, megy Magyarországra, hogy a családhoz vigye az elárvult lány. Kettejük között kialakul egy egészen különleges kapcsolat, a fiatal férfinak megtetszik a gyereklány, és bár a lány eleinte vonakodik a férfi közeledésétől, végül szerelmes lesz bele, és kettejük közös jövőjéről álmodozik. Az élet azonban most is közbe szól és a dolgok másképp alakulnak.

Egyrészről Anita és Eli fura kapcsolata bontakozik ki a történetben, a könyv második felében azonban a történelmi események is hangsúlyt kapnak.

Maga a regény a reményről, a hitről, az élet iránti vágyról szól. Anita szeretne beszélni a haláltáborban átélt dolgokról, nagynénje azonban hallani sem akar ezekről a szörnyűségekről. Ő csak a mára és a jövőre koncentrál. Persze azért a sorok között kiderül, hogy a nagynéni is szenved, csak ő másképp dolgozza fel a történteket.

Szerintem ez egy jó könyv, ugyanis nagyon élethűn ábrázolja a holokauszt utáni túlélést, valamint egy túlélő gyereklány bizonytalanságát, elveszettségét és otthontalanságát. Nagyon érett filozofikus mondanivalók jönnek át a fiatal Anita élete kapcsán, amelyek ugyancsak arra utalnak, hogy az átélt események miatt kénytelen volt hamar felnőni.

Kedvenc idézetem a könyvből:

A háború után a mindennapos sírások közepette az agyam azon töprengett: mihez kezdjek az életemmel, hogyan és hol éljek?

Hány csillag az égen? Book Cover Hány csillag az égen?
Bruck Edith
Európa Könyvkiadó Kft.
2015
Kötve, Védővel
276

Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

A holokausztról sokan és sokféleképpen írtak már könyvet. De Heather Morris könyve mégis más, hiszen Lale Sokolov, az auschwitzi tetováló története sok-sok évtized hallgatás után kerül napfényre.

Az auschwitzi halálgyárról már sok borzalmas történetet hallottunk és olvastunk, de ez a történet egy “túlélésre kiválasztott” ember sorsa, akit arra ítéltek, hogy sorsokat és emberi életeket bélyegezzen meg, egy karra tetovált sorszámmal. És pont ez a borzalmas feladat volt az, ami megmentette életét, és ezáltal ő is sokak életét mentette meg.

Lale Sokolov nem egy magas rangú kápó, csak egy egyszerű zsidó, akinek munkája olyan kiváltságokkal jár, melyek betekintést nyújtanak az auschwitzi tábor borzalmas mindennapjaiba. Különleges képességeinek és feltűnő személyiségének köszönhetően, viszonylag szabadon mozoghatott a táborban, ezért sok olyan élményről számol be, ami a többi fogoly előtt titok volt.

Hat nyelven beszélt, jó kapcsolatot ápolt a feletteseivel és mindenben segítette fogolytársait. A legmélyebb poklokat járta be, látta a gázkamrákat, szemtanúja volt az erőszaknak és az emberi megsemmisítésnek. De mégsem ezek a borzalmak győznek élete felett, hanem a reménység a szabadság és a jobb élet iránt. Abban a pokolban a szerelem az ami számára kiutat mutat és értelmet ad a holnapnak. A túlélésért folytatott harcban, csak a szerelem és az élni akarás vágya az, ami ezt a szörnyű helyet elviselhetővé teszi. Lale egy túlélő, aki bátorságának, akaraterejének és elhatározottságának köszönhetően, megpróbál nem a mindennapi halálfenyegetésre koncentrálni, hanem a jövőre. Egy olyan jövőre, melyikben szerelmével boldogan és szabadon élhet.

Ez egy megrázó, igaz történet a 2. világháború borzalmas haláltáborairól, valamint az élet győzelme a halál és a gyűlölet felett.

Ez a történelmi regény, egy memoár, az élet ünneplése. Nem a halálról és a reményvesztettségről szól, hanem két ember szerelméről. Ez Lale és Gita szerelmi története, akik túlélték az auschwitzi haláltábort és utána új életet kezdtek. Az élet győzött a halál felett.

Kedvenc idézetem a könyvből:

– Lelkileg is olyan erős vagy, mint testileg?

Lale belenézett Pepan szemébe.

– Túlélő vagyok.

Az auschwitzi tetováló Book Cover Az auschwitzi tetováló
Heather Morris
Animus Kiadó kft.
2018
Keménytábla, Védőborító
303

Edith Eva Eger: A ​döntés

Dr. Edith Eva Eger, egy nemzetközileg elismert pszichológus, aki egy felejthetetlen, lebilincselő és tanulságos emlékiratot és egyben személyiségfejlesztő könyvet is írt.

A magyar származású írónő könyve személyes tapasztalatra épül, saját történetét meséli el, mindazt a borzalmat amit átélt és túlélt a 2. világháborúban. Sok ilyen könyvet olvashatunk ebben a kategóriában, de dr. Edith Eva Eger könyve túlmutat ezen a szörnyű valóságon és felülemelkedik az átélt traumákon, azáltal, hogy megbocsátva önmagának és a múltnak, képessé válik élvezni az életet és ezt a képességet másoknak is továbbadja.

A könyv négy részre osztódik: Börtön, Szökés, Szabadság és Gyógyulás.

A könyv első felében megismerjük az írónő Auschwitzbe való deportálásának megrázó és felkavaró történetét. Szívhez szólóan és őszintén mesél dr. Edith Eva Eger az Auschwitzban átélt traumákról, a mindennapokról, amelyek minden nap csak a túlélésről és az élethez való görcsös ragaszkodásról szólnak. A könyv további része az életigenlést és az életörömet, pszichológiai gondolatokkal és tanácsokkal tölti meg, miközben végigkísérhetjük az írónő szabadulását a koncentrációs táborból egészen az új élete felépítéséhez. Végül megismerhetjük azt az elismert pszichológusnőt, aki bölcsességével, rengeteg hasznos tudásával és tapasztalatával, már páciensein is képes segíteni. Pszichológiai tanácsadást és útmutatást ad nem csak a könyvben leírt pácienseinek, hanem mindazon olvasóknak, akik a félelem és a múlt letagadása helyett, inkább szembe néznek legrémisztőbb traumáikkal és felülkerekedvén, mégis a boldog és szabad életet választják.

“A döntés” egy útmutató és akár mankó is lehet, egy kiút saját életünk börtönéből, egy tudatos és örömteli döntés az élet és a szabadság mellett.

Ez a könyv irodalmilag és tartalmilag is egy remekmű, melyet mindenkinek csak ajánlani tudok, aki szeret emlékiratokat olvasni, valamint nyitott a pszichológiai tanítások iránt. Minden élethelyzetben sokat segíthet ez a könyv, hiszen tele van hiteles, őszinte és valóságos történetekkel.

Olyan embereknek ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik a 2. világháborús könyveket, de ugyanakkor nyitottak mindezt nem csak történelmi, hanem szociális és pszichológiai szempontból is megvizsgálni.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Nem tudod megváltoztatni, ami történt, amit tettél vagy amit veled tettek. De dönthetsz, hogy most hogyan élsz.

A ​döntés Book Cover A ​döntés
Edith Eva Eger
Libri Könyvkiadó Kft.
2017
Keménytábla, Védőborító
421