Ezt a könyvet nem lehet nem szeretni, nemcsak csodálatos borítója, története miatt, hanem azért a hangulatért is, ami a könyv lapjain átjön. Mörk Leonóra nagy mestere annak, hogy könyveiben úgy kalauzoljon el minket a régmúltba, hogy az egyszerre legyen kalandos, izgalmas, varászlatos és különleges.
Ebben a történetben a 17. századi Hollandiában, pontosabban Amszterdamban járunk. Egy különleges, tehetséges és talpraesett nő és férfi történetét ismerjük meg, akiknek élete párhuzamosan zajlik egymás mellett, de ezek a párhuzamosok nem a végtelenben, hanem egy idő után találkoznak.
1664 decemberében játszódik a történet, néhány nappal karácsony előtt. A város lakói rettegésben élnek, félnek a pestisjárványtól, jövőjük kiszámíthatatlannak tűnik.
Ezen a helyen ismerjük meg Maaike-t, a fiatal szerelem csalódott lányt, aki nagynénje házában és cukrászboltjában próbál menedékre találni.
A narancsfához címzett csemegeboltban finomabbnál finomabb ínyencségek készülnek, ami Maaike tehetségét és elszántságát tükrözik vissza. A város lakói szívesen térnek be ide.
Egy napin azonban a Kelet Indiai Társaság hazatért hajóorvosa téved be ebbe a csemegeboltba, akit azonnal rabul ejtenek a fűszeres és illatos édességek, de tekintete valójában a csemegebolt tulajdonosán, a fiatal Maaike-én ragad meg.
Kettejük találkozása mondhatni sorsszerű, ugyanis ismerkedésük során váltott szemszögön keresztül ismerjük meg múltjuk történetét. Egy mérgezéses ügy kapcsán közelebb kerülnek egymáshoz, a nyomozás során jobban is megismerik egymást, de úgy tűnik néhány akadály keresztezi boldogságukat.
Miközben olvasóként egy fiatal szerelem bimbózó kezdő korszakát követjük végig, képzeletben a 17. századi Hollandiát járjuk be.
A könyv pont ezért az olvasó összes érzékszervére hat. Képzeletben látjuk az egykori Hollandiát, ízlelőbimbóinkkal végigkóstolhatjuk a holland aranykor süteményeit, beleszagolhatunk a fahéj, az ánizs és a kardamom jellegzetes illatába, és magunkhoz ölelhetjük a karácsony különleges hangulatát.
Nekem pont ez tetszett a legjobban ebben a könyvben. Segít ráhangolódni a karácsonyi ünnepekre, télies hangulata egyből kuckózásra hívogat, története pedig kellően kikapcsol és szórakoztat.
Szerintem Mörk Leonóra megint egy olyan művet alkotott meg, ami nem csak kultúrtörténeti, irodalmi és esztétikai szempontból különleges, hanem megragadja az olvasás örömét, kényelmét és nyugalmát.
Ilyen az mikor egy jó könyv körülölel, hűvös napokon betakar, képzeletben messzi tájakra kalauzol és közben egy olyan történettel ajándékoz meg, ami lelket simogató.
Érdemes elveszni ebben a könyvben és ráhangolódni a téli ünnepek varázsára.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Vajon mire felnövünk, miért felejtünk el örülni a hónak?
Jaffa Kiadó
2024
Füles, Kartonált
240