Annak ellenére, hogy ez egy régebbi könyv, én valahogy csak most jutottam el oda, hogy elolvassam „A viskó”-t. Toplistás lett számomra ez a könyv, egyik kedvenc könyveim közzé emelkedett. Bár meseszerű a története, számomra mégis olyan valóságos. Ebben a könyvben, egyszerre találkozik a hit és a valóság, ettől olyan érdekes és bámulatos számomra ez a történet. Young regénye megrázó és sorsfordító erejű. Az elhagyott, rozoga viskó, egy olyan hellyé válik a történetben, ahol a hit, a reménység, a szeretet és a megbocsátás új értelmet nyernek.
A kerettörténet egy sokgyerekes édesapát, Mack-et, mutatja be, kinek kislányát elrabolják és meggyilkolják, és ő összeroskad ebben a nagy fájdalomban. Képtelen kislánya nélkül tovább élni, ugyanakkor bosszút és gyűlöletet érez, az elkövető iránt. Istent okolja a megtörtént tragédiáért.
Évek múlva Isten egy levélben meghívja egy találkozásra, melynek színhelye az az elhagyott viskó az erdőben, ahol a rendőrség megtalálta kislánya véres ruháit. Mackenzie elindul erre a bizarr helyre, hogy egy hétvégét töltsön el a Szentháromsággal: Istennel, Jézussal és a Szentlélekkel. A Szentháromság különböző emberi formákat ölt fel, mindazért hogy Mack könnyebben fel tudja dolgozni gyászát és újra tudjon hinni. Ezen a hétvégén újra átéli kislánya elvesztését, de közelebb kerül ennek az eseménynek a feldolgozásához. Az, amit a viskóban megtanul és megtapasztal, túlmutat az emberi értelmen és felfogóképességen, mégis valóságos. Akárcsak a szél, amit nem látunk, de érzünk. A meleget sem látjuk, de érezzük.
Ez a hétvége egy gyászfolyamat szakaszairól szól: célja a megbocsátás és az elengedés. A végén ott van a feloldozás és a jövőbe vetett hit reménye.
Nem vitatom, hogy a könyv tele van vallásos vagy spirituális bölcsességekkel, de nem hinném, hogy ez a könyv csak azoknak ajánlott, akik hisznek vagy valamilyen vallásos csoporthoz tartoznak. Azoknak ajánlott, akik éltek már át veszteségeket, akik még hisznek az emberiségben és akik hajlandóak új eszméket és gondolatokat befogadni.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Néha a könnyek a legmegfelelőbb szavak, amiket a szív szólni képes.
A viskó
Immanuel Alapítvány
2009
Puhatáblás, Ragasztókötött
256
