Anyaként egyértelmű volt, hogy sokat fog jelenteni nekem ez a könyv, de azt sosem gondoltam volna, hogy ilyen nagy hatással lesz rám. Kívül-belül gyönyörű ez a könyv, provokatív és izgalmas.
Ez a könyv egyszerre tud humoros, vicces, könnyed, nyomasztó és elgondolkodtató lenni. Szerintem nyugodt szívvel jelenthetem azt ki, hogy még sosem olvastam ilyen szerkezetű és stílusú könyvet az anyaságról.
A könyv viccesen és játékosan indul, ugyanis egy pénzérme segítségével, egy negyvenhez közeli nő az élet fontos kérdéseit próbálja megválaszolni. Ez a motívum végigkíséri a könyvet, ami egyfajta könnyedséget és lazaságot ad hozzá, az amúgy is nagyon komoly témához.
Mit jelent ma anyának lenni? Mivel jár az anyaság? Hogyan egyeztethetők össze az egyéni vágyak, álmok és célok az anyasággal? Ezek mind olyan kérdések amiket a szerző nemcsak olvasóinak, hanem saját magának is feltesz. Nemhiába van tele ez a könyv megannyi kérdéssel, ugyanis mégis ki tudna egyértelmű választ adni az anyaságra.
A szerző könyvében nagyon őszintén, nyíltan, sallangmentesen beszél saját belső vívódásairól, küzdelmeiről és kételyeiről, ami több éven át is gyötri és foglalkoztatja őt. Rengeteg érvet és ellenérvet felhoz az anyaság mellett és ellen, de közben sosem állít valami konkrétat. Mintha mindkét oldal védőbírája lenne, de közben képtelen a saját álláspontfoglalásra.
Édesanya vagyok és nagyon is jól tudom mennyire nehéz egy ilyen döntést meghozni, és milyen következményei és hatásai vannak az anyaságnak egy nő életére nézve. Mégsem botránkoztatott meg ez e könyv, annak ellenére, hogy nem minden mondatával értek egyet. Azt nem mondanám, hogy ez a könyv lenne a „feminista próza…tündöklő ékköve”, de valóban különleges és megosztó.
Én a könyv elolvasása után se tudom eldönteni, hogy akkor most akar-e vagy sem gyereket az írónő, és könyve pont ezt a határozatlanságot, az elveszettséget és a bizonytalanságot igazolja. Merészen és bátran próbálja felvállalni azt, hogy ő nem érez késztetést az anyaságra, közben pedig sajnáltatja is magát és lelke mélyén talán vágyik is rá. Még az sem biztos, hogy egy gyerekre vágyik, csupán valamire vagy valakire, ami vagy aki betölti a benne lévő nagy űrt. Szerelemmel, munkával, írással, barátokkal, családdal és egy esetleges gyermekkel próbálja mindazt a szeretetet és törődést pótolni, amiben nagy hiányt szenved.
Kicsit sajnáltam és bántam azt, ahogyan véget ért ez a sokévnyi küzdelem a könyvében. Nincs konkrét álláspont, csupán menekülés az antidepresszánsok világába, letagadva és szőnyeg alá seperve mindazt, amiről több száz oldalon át ír az írónő.
Azzal semmi bajom ha valaki nem az anyaság mellett dönt, számomra ez semmiképp nem minősíti az illető nőt, ugyanakkor nem gondolom azt, hogy több vagy kevesebb lenne bármelyik másik anyánál. Ahogyan a szerző is nagyon jól megfogalmazza, egy nő aki nem anya, csak egyik életet éli a sok élhető életek közül. Ezért is tetszik az a része a könyvnek, ahol mer kiállni a nagyvilág elé és felvállalni lelke legmélyebb és legvadabb érzéseit az anyasággal kapcsolatban. Az rendben van, hogy valaki nem akar gyereket. De miért lenne szükséges ezt folyton folyvást igazolni, bebizonyítani és érvekkel alátámasztani? Azért mert ez egy társadalmi elvárás, azért hogy így könnyítsen a lelkiismeretén vagy csak azért, hogy provokációt és feltűnést keltsen?! Mindezt úgy kérdezem, hogy nem tudom rá az egyértelmű választ és a könyvből se derült ki.
Ennek ellenére nagyon megnyerő az, ahogyan a női lét bonyolult mivoltáról mesél, amivel szerintem minden nő tud azonosulni.
Engem nem riasztott el ez a könyv, semmiben sem bizonytalanított el, annak ellenére, hogy én már rég meghoztam azt a döntést, hogy anya leszek. Sokkal inkább felnyitotta a szememet, részletesen megmutatta nekem a másik oldal nézőpontját is, ami ugyanúgy egy életforma és életcél, mint számomra az anyaság. Az a szomorú dolog és tény marad a könyv elolvasása után, hogy nőként még mindig nagyon kemény bírálat és elvárás elé vagyunk állítva. Társadalmilag képtelenség megfelelni egy olyan értékrendszernek, ami nem egyénre szabott és ami sokszor sántít. Függetlenül attól, hogy valaki anya vagy sem, a kemény ítélkezés és bírálat, mindegyik csoport tagjaira egyformán lesúlyt.
Én nagyon örülök annak, hogy ez a könyv a kezembe került, anyaként is sokat adott nekem, sok olyan gondolat volt benne, amit érdemes elraktározni és tovább elmélkedni rajta.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Egyébként is, annyi mindennek lehet életet adni ezen a világon a konkrét emberéleten kívül.
Libri Könyvkiadó Kft.
2019
Füles, Kartonált
312