A könyv borítójából és címéből, arra következtettem, hogy egy vicces, humoros regényt fogok olvasni. Bár a könyv stílusa könnyed és szórakoztató, azért a sorok között elég komoly életbölcsesség és élettapasztalat olvasható ki belőle, csak sajnos nem igazán sikerült ezt izgalmasan átadni az olvasónak.
„Harold Fry valószínűtlen utazása” egyszerre kaland- és lélektani regény.
Harold Fry, a regény főhőse, egy egyszerű idős, magányos nyugdíjas, akinek napjai egyhangúan telnek, mindaddig míg levelet nem kap egy régi ismerősétől, aki halálos ágyán van. Harold Fry egy rögtönzött levélben válaszol 20 éve nem látott barátnőjének, Queenienek, és elhatározza, hogy gyalog teszi meg a hozzá vezető több száz kilométert. Azzal a hittel és reménnyel indul el, hogy ameddig ő úton van, addig Queenie barátnője nem hal meg. Kalandokkal, emlékekkel, reménnyel és küzdelmekkel teli útja, végül elhozza Harold Frynak a megbékélést múltjával és veszteségeivel.
Ami engem nagyon megfogott ebben a könyvben az maga az út volt. Nevezhetnénk ezt zarándok útnak, elszámolásnak a halál előtt, vezeklésnek, vagy akár egy egyszerű kalandnak. Számomra nem azon volt a hangsúly, hogy mi mindenre emlékszik vissza Harold Fry ezen az utazáson, milyen események történnek vele, mire jön rá, mit tanul meg, hanem az, hogy milyen körülmények között történik mindez. Ugyanis egy igazán szélsőséges, kicsit sem könnyű és veszélytelen helyzetben, az ember hajlamos újragondolni és átértékelni dolgokat. Harold Fry kivonul a zajos, ingerrekkel teli világából, és elindul egy olyan útra, ami teljesen ismeretlen számára, tele van veszélyekkel és nem kevés kockázattal jár. Annyira hirtelen és gyorsan hozza meg ezt a döntést, hogy úgy tűnik, mintha menekülne valami elől, hiszen még feleségét is hátra hagyja. De amint egyre inkább magába fordul és kizárja a külső világot, sikerül neki elmerengeni az út szépségein és számot vetni múltjával.
A zarándok út mellett, ez egyfajta meditációval is felér, hiszen Harold Fry az élet nagy kérdésein kezd el merengeni és reflektálni. Ha csak a felszínt nézzük, akkor ez az egész nem szól másról, csak egy öreg ember szeszélyes kalandjáról, de ha jobban belevetjük magunkat, akkor hamar világossá válik, hogy egy idős ember csüggedéséről, magányáról, megbánásairól és elmulasztásairól szól az egész. Abban hisz és azt reméli, hogy egy ilyen út talán még jóvá teheti a múlt hibáit, talán még van lehetőség a feloldásra és megbékélésre.
Tetszett a sok leírás a könyvben, de mivel kevés cselekmény volt benne, ezért gyakran elkalandozott a figyelmem és nehezen tudtam beleélni magam. A szépen megfogalmazott gondolatok megmaradtak, de ezenkívül nem volt semmi kiemelkedő a könyvben.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Az élet egészen más, ha keresztülsétál rajta az ember.
Harold Fry valószínűtlen utazása
Maxim Könyvkiadó Kft.
2013
Kartonált, Ragasztókötés, Visszahajló Füllel
320
