Bauer Barbara nagy mestere a történelmi fikciónak, regényei olvasmányos és szórakoztató stílusban vannak megírva. Akárcsak ennél a könyvnél is, a történelem szálai harmonikusan szövődnek össze olyan emberi sorsokkal, amelyek sokunk történeteit mesélik el.
Ebben a történelmi romantikus regényben, Erdély történetéről olvashatunk, azoknak az ott élő magyaroknak a történetéről, akiket a történelem elválasztatott egymástól, az egyéni és kollektív hatalmak és érdekek miatt.
A regény főszereplője, Ilon, aki a trianoni békeszerződés után, Székelyföldtől Budapestig menekül családjával együtt. Ilon, megannyi szép és traumatikus emlékkel hagyja el a szülőhazát, magával viszi titkait, a magyar hagyományokat és a múlt fájdalmas emlékeit.
Családja történetét sem lányának, sem unokájának nem meri elmesélni, megtartva apjának tett ígéretét, megőrizve azokat a titkokat, amelyek mindannyiuk sorsát megváltoztatta.
Unokája, Amanda, sikeres közgazdász, aki eljut életének arra a pontjára, hogy elkezdi érdekelni családja és gyökereinek múltja. Ilon Mamuska meséi, történetei és elbeszélései elindítanak benne egy olyan folyamatot, aminek eredménye egy Erdélybe vezető út lesz, ami egyszerre egy önismereti és családfa felkutatási út is lesz. Ezen az úton találja meg Amanda a belső békéjét, az új jövő reményét és a családi titkok nehéz súlya alól való feloldozást.
Csodálatos és varázslatos Amanda utazása, amire a könyv olvasója is rálép, átélve a magyar legendák, hagyományok és családi szokások megindító és elgondolkodtató történeteit.
Megannyi női sorson keresztül, transzgenerációs traumákról és családi titkokról olvashatunk ebben a könyvben. Olyan érzelemdús és szívszaggató történetek ezek, amelyek érzelgősnek tűnhetnek, de nem azok, mert nemes és tiszta emberi érzelmekről mesélnek, mint a hazaszeretet, hűség és szerelem.
Ez a kissé melankolikus és búskomor hangulatú könyv egy olyan világba kalauzol el minket, olvasókat, ahol minden érzékszervünkkel átéljük a könyv történéseit, ráhangolódunk egy olyan világra, amiről ma már csak a történelmi könyvekben olvashatunk.
Sok az időugrás ebben a regényben, hol Amanda mesél a jelenben, hol Ilon a múltban, mégis izgalmas és feszültséggel teli az, ahogyan ezek a történetek egybefonódnak.
Amanda és Ilon, unoka és nagymama története, több generációt is felölel, valamint egy nemzet történetét meséli el. Egy olyan nemzetről szól ez a könyv, akit az élet megtépett, de a magyar szív mindig visszatalál azokhoz a gyökerekhez, amelyek megtartják.
Rá kell hangolódni erre a könyvre, érezni és érteni kell mindazt, amit Bauer Barbara szereplői történetein keresztül mesél. A könyv szép magyar nyelvezete és a mély értelmű gondolatok egy olyan családregényt eredményeznek, amiben őseink történetéről olvashatunk, valamint azokról a magyar hagyományokról, amelyek hozzátartoznak a magyar kultúrához.
Erdély története, azon belül is a székelyek története egyszerre fájdalmas és csodálatos, Bauer Barbara azonban nem ebben a fájdalomban merül el, hanem méltóan tiszteleg a múlt előtt és küldetéséve teszi azt, hogy őseink története a jelenben és a múltban, ezeken a hagyományokon és szokásokon keresztül tovább éljen.
Történelem, szerelem, magyar kultúra és hagyományok egy olyan történelmi romantikus regényben, ami egyszerre megható és mély értelmű.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Tényleg mindig van remény. Ráadásul az élet néha olyan megoldásokat produkál, amilyenekre a legvadabb álmaidban sem gondolsz.
Porlik, mint a szikla
Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft.
2017
Keménytábla
270
