Ez a csodálatosan megírt, fájdalmas történet az ember szívéig hatol. Maga a könyv egy egészen különleges történetet ír le, de talán nem is ez a legnagyobb erőssége ennek a regénynek, hanem a tájleírások és a karakterek lelki világa, amik jellemzik. Az egész műre jellemző egy melankolikus és kicsit szomorkás hangulat, viszont a líraisága ennek a regénynek egészen magávalragadó.
A regény középpontjában Christina Olson áll, akinek magányos és csalódásokkal teli életét követhetjük végig. Az ő története köré épül egy valódi festmény keletkezésének a története. Christina világa nem valami izgalmas vagy különleges, ugyanis súlyos betegsége miatt korlátozott a mozgása. Elfogadva sorsát, nem panaszkodik, hanem csendben és beletörődően éli meg mindennapjait. Megél két világháborút, elveszíti szüleit, csalódik a szerelemben és jelentéktelennek tűnő élete egy olyan festményt ihlet meg, ami többet árul el valódi énjéről, mint egész élete.
A regényben megjelenő festmény, akárcsak a történelmi időszak amit felelevenít a könyv szerzője, valóságos, épp ezért olyan élvezetes végigkövetni egy híres festmény keletkezésének a körülményeit. A regény történelmi háttere harmonikusan összecseng a regény egyedi történetével, ugyanis a valós tények közlése érdekessé teszi a könyv olvasását. Egészen élvezetes volt számomra a 20. század Amerikájáról olvasni, és ezen belül is a vidéki élet szépségeiről és nehézségeiről. A szerző kifinomultan és ízlésesen ragadja meg ennek a történelmi kornak a szellemiségét, összehangolva a tényirodalmat a szépirodalommal.
Számomra kész kikapcsolódást és igazi olvasási élményt nyújtott, elmerülni Christina vidéki életében, ahol betekintést nyertem az ő csodálatosan fájdalmas lelki világába. Nem valami pörgős vagy izgalmas az élete, és ez a búskomorság, valamint a lassan folydogáló hangulat erősen rányomja bélyegét a könyvre, de ez egyáltalán nem nyomasztó. Christina életét végigkövetve olyan mintha az ember belemerülne egy olyan világba, ahol az erős érzelmek és vágyak csakis hangulatok és képek formájában tudnak a felszínre törni. A csendes, magányos és elveszettnek tűnő lányból felnőtt nő lesz, akinek valódi énjét csak a könyv végén ismerjük meg, egy festmény örökíti meg azt a sok ellentétes érzelmet, amit Christina egy életen át magával cipelt. Gyöngéd és törékeny kislányként ismerjük meg, de valójában ő a megtestesült erő és kitartás. Még akkor is ha egész életében visszafogja magát, visszatartja vágyait, a vágy és a szenvedély végig ott van vele, csak nem meri és nem tudja megélni ezeket az érzelmeket. Higgadtan és beletörődően néz szembe sorsával, kiszolgálva mindenkit maga körül, miközben tombolnak benne az indulatok és az érzelmek, de ezek sosem kerülnek a felszínre. Mikor a könyv végén szembesül a róla készült festménnyel, akkor kezdi el igazán látni és megismerni önmagát. Az a szenvedélyes életkedv, valamint a kitartó belső erő, amik mindvégig jellemezték őt, végre napfényre kerülnek egy festmény formájában. Ez a valódi festmény tanúskodik arról, hogy ő nem egy láthatatlan és jelentéktelen nő, hanem egy olyan nő, aki mindvégig a függetlenségre és a szabadságra vágyott. Eddig jelentéktelennek tűnő világa, hirtelen egy híres festő múzsája lett, ami által az ő élete is újabb értelmet nyert.
Bár nem ismerem és sosem láttam ezt a festményt, azért a könyv csodálatos elbeszéléseit olvasva, könnyedén meg tudom festeni képzeletben azt a Chritina-t, aki ő valójában volt. Az egész élete egy nagy paradoxon, mozgáskorlátozottsága és súlyos rendellensége ellenére, ő egy akaraterős, kitartó és életkedvteli nő, aki bár magányosan, egy elszigetelt kis házban él, mégis vibrál benne valami ami élteti.
Szerintem a könyv szerző ennél méltóbb és különlegesebb emléket nem is állíthatott volna fel, mint ezzel a könyvvel, ami egy olyan valós személy életét meséli el, aki szerintem inspiráló lehet mások számára is.
Én roppant módon élveztem ennek a könyvnek az olvasását, teljesen bele tudtam magam képzelni abba a vidéki életbe, és izgatottan olvastam végig Christina világát.
Ez a keserédes regény, ami valós történeteken alapszik, egy igazi kincs, főleg szépirodalmi szempontból. Annyira szépek benne a tájleírások, lüktetőek a szereplők, és valódiak benne az emberi érzelmek. Ha valaki igazi irodalmi csemegére vágyik, akkor szerintem ez a könyv remek választás lehet. A regényben „csak” egy darabnyi világról lehet olvasni, de ez a darabnyi világ szinte mindent elárul az egész életről. Érdemes elolvasni!
Kedvenc idézetem a könyvből:
Amire a legjobban vágyik, amiért igazán sóvárog, az az, amit bármelyikünk szeretne: hogy lássák.
És íme. Látják.
Egy darabnyi világ
Alexandra Könyvesház Kft.
2019
Kartonált
317
