Colleen Hoover könyveit olvasni, egyszerre szórakoztató kikapcsolódás és elgondolkodtató tevékenység. Ő nagyon jó abban, hogy kívülről egyszerűnek tűnő történetekbe, mély érzelmeket és gondolatokat építsen be. Könyveinek szereplői mind nagyon szimpatikusak és élethűek, ezért még ha néha valószínűtlen helyzetekbe is keverednek, mindig megtalálják a kiutat és az erőt az újrakezdéshez.
Ebben a romantikus történetben Tate és Miles szerelmi történetét kísérhetjük végig, a kezdetektől el egészen a bonyodalmakig, valamint a végső célig, ahol mindketten megtalálják boldogságukat.
Tate, ápolónak tanul, Miles pilóta, ezért kezdetben, az erős fizikai vonzalom mellett, semmi nincs, ami összekötné őket. Kapcsolatuk eleinte csak a testiségről szól, ugyanis egyikünk nem hajlandó a múltjáról beszélni, a másik pedig fél a közös jövőről beszélni.
Bármennyire is próbálják magukat egyezségükhöz tartani, a szabályokat hamar felrúgják és egy rendkívül erős érzelmi kötelék alakul ki közöttük, ami csak még bonyolultabbá teszi a jövővel kapcsolatos terveiket.
Váltott szemszögön keresztül, hol Tate, hol pedig Miles történetét kísérhetjük végig. Miles múltja tele van szörnyű tragédiákkal és sérelmekkel, emiatt zárkózottan és védekezően áll minden új kapcsolat előtt.
Bár a jelenbeli szál nagyon sok izgalmas kalandot és csavart tartogat, azért a múltbeli szál sokkal érdekesebb ebben a történetben, mert abban rejlenek a megoldások, valamint a miértekre a válaszok.
Az éveken át cipelt múltbeli trauma olyan mély nyomokat hagy a könyv férfi főszereplőjében, amiből nehéz egyedül kilábalni. Milesnak Tate segít ebben, valamint az, hogy a könyv végén már nem él tagadásban, hanem mer szembenézni múltja démonaival. A múlttal való szembenézés és elfogadás hozza el neki azt a megbékélést és feloldozást, amire oly nagy szüksége van ahhoz, hogy tovább tudjon lépni és új életet tudjon kezdeni.
Ez a könyv, nem csak egy erotikus-romantikus regény, hanem egy olyan olvasmány, amiben több komolyabb téma is felmerül. Fiatal felnőtt emberek, felnőtt problémái kerülnek itt górcső alá, megmutatva azt, hogy mindannyian hordozunk magunkban olyat sebeket és sérelmeket, amelyeket nem az idő fog begyógyítani, hanem mi magunk.
Mindannyiunk egyéni felelőssége az, hogy egyedül vagy segítségkéréssel, megoldjuk elakadásainkat és az elszenvedett traumák után, újra merjünk hinni a jóban és a szépben.
Ez a történet boldogan ér véget, ugyanis a két fiatal egymásra talál, de szerintem nem az ő szerelmükön van itt a hangsúly, hanem azon, hogy mindenkinek volt már része valamilyen veszteségben élete során, amit nehezen tud feldolgozni vagy elengedni.
A múlt igenis beárnyékolhatja az ember jelenét, ahogyan ez Miles esetében is történik. Miles már nem tud múltja eseményein változtatni, de a jövőjét még alakíthatja.
Erről szól ez a könyv, a második esélyről, a bátorság megragadásáról, az újrakezdés erejéről, valamint egy olyan szerelemről, amiért érdemes változni és kockázatokat vállalni.
Ez egy cselekménydús szerelmi történet, ami megmutatja azt, hogy a remény hal meg utoljára, ugyanis bátorsággal és elszántsággal bármilyen nehéz élethelyzetből ki lehet kerülni. Egyedül a félelem állíthat meg minket abban, hogy a múltban ragadjunk és ne merjük a szebb és boldogabb jövőt választani.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Ha az ember békében akar élni önmagával, az elfogadás nagyon fontos. Sőt, elengedhetetlen.
Könyvmolyképző Kiadó Kft.
2018
Puhatáblás, Ragasztókötött
325
Barthó Eszter