Elsőre nem is gondoltam volna, hogy ez a könyv ennyire nagyon fog nekem tetszeni. Csodálatos borítója egy nagyon érzelemdús családtörténetet rejt magában.
Egy női sorson keresztül a női lélek működéséről lehet olvasni, valamint a házasság, a házasságtörés és a hűség kérdése is több szemszögből is megvilágításra kerül.
A történet egy argentin családot mutat be, négy lánytestvér szerelmi életébe lehet betekinteni, valamint a 20. századi argentin társadalmi és politikai életbe.
Nem csak családregényként, hanem romantikus regényként is nagyon élvezetes ez a könyv. A könyv szerzője semmilyen ítéletet vagy véleményt nem formál a regény szereplőiről, valamint azok cselekedeteiről, hanem mindvégig csak a tényeket közli, közben pedig hatásos mondataival az olvasóra bízza azt, hogy saját véleményt formáljon erről a szerelmi háromszögről.
A könyv főszereplője Ofelia, egy a négy lánytestvér közül, aki testvéreihez hasonlóan házasodni készül. Azonban a lelki vívódásai során, olyan érzelmi hullámvasutat jár be, amiben elkezd elbizonytalanodni saját magában és érzéseiben.
Eme lelki válság közepette, miközben elindul a felnőtté válás útján, elkezd húga vőlegénye iránt is érezni valamit.
Az 1950-es és 1960-as évek argentin társadalma és politikai helyzete Ofeliára is nagy hatással van, ugyanis ő szabad szellemként eltér akkori női kortársaitól. Ezáltal egy olyan szerelmi bonyodalomba kerül, ami megváltoztatja véleményét és látásmódját a nemi szerepekről, a házasságról, a szerelemről, a családról és a szabad akaratról, valamint a sorsszerűségről.
A könyv szerzője úgy mutatja be Ofelia identitáskeresését és fejlődését, mintha az eleve sorszerű lenne és ezáltal nagy hangsúlyt fektet a belső szabadság kérdésére.
De nem csak Ofelia élete, lelki vívódásai és útkeresése érdekes ebben a családregényben, hanem az összes női sors, ami egy roppant érdekes és izgalmas képet mutat arról, hogyan működik a nő a családban, a szerelemben, a házasságban és az anyaságban.
A regény legfontosabb kérdése azonban mégiscsak az, hogy lehet-e egyszerre két embert is szeretni? Vajon a házasság szentsége eleve kizárja azt, hogy valaki egy másik emberbe is szerelmes legyen?
Sok hasonló kérdés merül fel ebben a könyvben, ami az argentin diktatúra idején olyan férfiakat mutat be, akik főleg politikai és társadalmi dolgokra koncentrálnak, mellettük azonban olyan nők vannak, akik szintén szeretnék aktívan kivenni részüket nem csak a családban, hanem a társadalomban is.
Ebben a regényben semmi sincs, ami rendhagyó vagy megszokott lenne. Eleve egy olyan világról mesél, ami az európai embernek kevésbé ismert, emellett a házasságtörés és a hűtlenség tabunak számító témáit járja körül.
Családi elvárások és etikai normák állnak szemben ebben a regényben egy női sorssal, aki szabad akaratánál fogva úgy szeretné megéli az életét, hogy azt ne külső hatalmak vagy egyéb társadalmi elvárások határozzák meg.
Ez nem egy klasszikus romantikus történet, mégcsak nem is a megszokott családregény, hanem egy olyan izgalmas olvasmány, amiben a szereplők érzelmi világa és belső monológjai, kellően le tudják az olvasó figyelmét kötni.
Számomra nagyon jó élmény volt ezt a könyvet olvasni, ugyanis túl a családi hagyományokon, az etikai normákon ott van az egyén mint szabad ember, aki dönthet saját sorsa alakulása felett.
Nem csak a tiltott szerelemről szól ez a regény, hanem arról, hogy az élet sosem fehér vagy fekete, hanem minden, ami velünk történik, az a döntéseink következménye.
Gondolatébresztő és érzelemdús történet ez, ami nem annyira a dinamikus cselekménye miatt szerethető, hanem az egyszerre melankolikus és egzotikus hangulat miatt, ami rengeteg olyan szituációt szül ebben a regényben, ami élvezetes és olvasmányos.
Kedvenc idézetem a könyvből:
(…) nemcsak a család jelöli ki a helyünket, amibe beleszületünk, hanem a pillanat is, amiben a család a születésünk idején él.
Így szerettelek
Agave Könyvek Kiadó
2022
Puhatáblás, Ragasztókötött
314
