Meglepett ez a könyv, ugyanis a szerző korábbi könyveit olvasva, valahogy ez egyáltalán nem olyan volt, mint az előbbiek. Stílusában szerintem ez valami újat hozott, és úgy érzem ez a könyv sokkal olvasmányosabb mint a szerző előbbi regényei.
Ez a családregény egy nagyon kedves és bájos kis történetről szól, ami tele van érzelmekkel, mélyebb gondolatokkal és egyfajta melankolikus hangulattal, amire érdemes ráhangolódni, ahhoz hogy a regény egy élvezetes kikapcsolódás legyen.
Bár a regény története fikció és a benne lévő karakterek is a fantázia szüleményei, azért a könyv végén lévő szöveg elárulja azt, hogy a szerző sok hasznos és hiteles információt szerzett európai fényképészek munkásságából, akik a 2. világháború eseményeiről dokumentáltak. A regény olyan mint egy időutazás, ahol egyszerre több síkon is fut a cselekmény, és ezáltal több történelmi helyszínre és időbe kerülhet az ember.
Először is megismerjük a jelenben Noaht, aki egy nyugdíjas özvegy vegyész professzor. Magányos napjait New Yorkban tölti és épp Nizzába, szülővárosába készül megünnepelni nyolcvanadik születésnapját, mikor egy váratlan családi esemény során, hozzá kerül unokaöccse, Michael. Noah Michael gyámja lesz és együtt elindulnak a nizzai vakációra, ami mindkettejüknek egy kalandutazással fog felérni. Egy igazán különleges és életre szóló kapcsolat alakul ki a nyolcvan éves nyugdíjas és a tizenegy éves kiskamasz között.
Miközben megismejük a regény két főszereplőjét, ugyanakkor ez a nizzai kirándulás sok új információt felfed nemcsak Noah gyerekkoráról, hanem a náci megszállás idejéről is. Ez a különös időbeli ugrás, ahol egyszerre találkozik a jelen humoros és könnyed léte, a múlt búskomor és fájdalmas eseményeivel, nagyon érdekesen körbeöleli a regény cselekményét. Egy utazás során olyan mintha az olvasó több életet is megélne, ami mindig újabb meglepetéseket és nem várt fordulatokat tartogat. Noah történetén keresztül a házasság és az igaz szerelem témájába tekinthetünk be, miközben vele ellentétben ott áll egy gyerek, akinek családi háttere kicsit sem egyszerű, sőt tele van rengeteg megpróbáltatással. És ha mindez nem lenne már amúgy is elegendő, akkor a történethez még hozzáadódik Noah édesanyjának a múltbeli története, ami a 2.világháború idejébe kalauzolja vissza az olvasót.
A két főszereplő találkozása egy humoros és kalandokkal teli élményt eredményez, ahol sok olyan szórakoztató és bájos kis történet kap helyet, ami mosolyt csal az olvasó arcára, közben pedig kicsit az élet törékenységéről is elgondolkodtat. A legérdekesebb ebben az egész történetben az a nagy kontraszt, ami Noah és Michael között van, ugyanis ők nem csak korban, életmódban, tapasztalatban, hanem minden egyébben különböznek egymástól. Noah életbölcsessége és élettapasztalata tanító jelleggel hat a kiskamaszra, Michael fiatalsága és gondtalansága pedig üdítően és motiválóan hat egy olyan emberre, aki ezáltal idős korára is talál motivációt az élet folytatásához.
Ez a furcsa páros egy remek képet alkot a regényben, egymás ellentétei, ugyanakkor tökéletesen kiegészítik egymást. A két generáció közti hatalmas különbség gyakran szül humoros és szórakoztató helyzeteket a regényben, ugyanakkor sok olyan mély értelmű gondolat olvasható ki a sorok között, amelyek erős érzelmeket válthatnak ki az olvasóból.
Remek kikapcsolódást és szórakozást tud nyújtani ez a regény, egyszerre humoros és elgondolkodtató. A regény szereplőivel könnyű azonosulni, akárcsak a cselekménnyel, ennél azonban még érdekesebb az, ahogyan belelátunk különböző életsorsokba, amelyek szívet tépőek, és mélyen elgondolkodtatnak arról, hogy mennyire kiszámíthatatlan az élet.
Érdemes elmerülni ebben a regényben, és közben elgondolkodni azon, hogy milyen örökölt sorsokat hordunk magunkban, hogyan határozzák meg a felmenőink döntései a mi életünket, valamint mennyire összetett egy emberi élet.
Kedvenc idézetem a könyvből:
– Az utazásban pont az a lényeg, hogy megtanuljuk: nincs olyan, hogy normális.
A rokon
21. Század Kiadó
2020
Füles, Kartonált
416
