Kedvenc témám és történelmi korszakom a 2.világháborúról szóló történetek és elmesélések. Talán eddigi olvasásaim során, ebben a témában olvastam a legtöbbet, és még mindig úgy érzem, hogy annyi jó könyv van még ebben a kategóriában amit még nem olvastam, hiszen minden egyes könyv elolvasása után egyre közelebbről ismerem meg az akkori társadalom, világ és emberek életét.
Első könyvemet olvastam el Jiří Weil-tól, de az biztos hogy nem az utolsót. Olyan szívhez szólóan és hátborzongatóan ír a szerző a holokausztról, hogy szó szerint szavak nélkül maradok. A könyv elolvasása után nem marad más csak a csend és a könyv utóhatása.
Josef Roubíček, a hatágú csillag hordozója, akinek életét ez a csillag teljesen megbélyegzi. Innentől kezdve már nem egy szabad ember, hiszen minden cselekedete előírások alapján történik. Az előírások még arra is vonatkoznak, hogy pontosan hol és hogyan kell hordani a zsidó csillagot. Josef próbálja megszokni ezt az új szabályokkal és szigorú előírásokkal teli életet, de közben végig életéért retteg. A jelvénye megkülönbözteti őt a többiektől, senki se szól már hozzá, egyedül járja Prága utcáit. Élete minden nap veszélyben forog, hiszen a deportálási listákra egyre több ember kerül fel.
Josef egy képzeletbeli világot alakít ki magának, melyben szerelmes leveleket ír a városból megszökött kedvesének. Leveleiben részletesen ír erről az új világról, valamint érzelmi világáról, ami már-már alig köti őt a valósághoz. Az életben való maradását ezek a levelek jelentik neki, ez által sikerül kapcsolatban maradnia a valósággal.
Jiří Weil nem a holokauszt borzalmait írja le könyvében, hanem a mindennapok banalitását és egyszerűségét. Olyan mindennapok ezek, melyek rettegéssel és várakozással vannak tele, miközben az ember foggal-körömmel ragaszkodik az életben maradásért. Josef ilyen körülmények között is próbál az utolsó reménysugárba kapaszkodni. Az ő túlélése nem is annyira fizikai dolgokon múlik, mint inkább a lelki dolgokon: a képzelt beszélgetések kedvesével és később a macskájával tartják benne a reményt.
Szerintem ez a könyv egy igazi remekmű. Egészen más szemszögből ismerjük meg a holokauszt borzalmait. Ebben a könyvben nem egy holokausztot túlélő válik hőssé, hanem egy egyszerű zsidó ember, aki szabadon is fogságban él, hiszen ő már a deportálások ideje alatt állandó megaláztatásban és hányattatásban él.
Ez egy halk és szomorú történet, mely akarva-akaratlanul is belopja magát az olvasó szívébe és mély nyomokat hagy maga után. Igazi remekmű!
Kedvenc idézetem a könyvből:
A világ minden kincséért sem ismertük volna el, hogy az életünk fabatkát sem ér, mert a mi életünk volt, egyszeri és megismételhetetlen.
Élet csillaggal
Park Kiadó Kft.
2015
Keménytábla, Védőborító
280
