„Gerta Schnirch meghurcoltatása” számomra egy olyan könyv volt, amit azért olvastam el, mert valaki ajánlotta nekem, mivel nagyon szeretem a 2. világháborúról szóló regényeket. Maga a könyv borítója is ijesztő és hátborzongató, de a benne elmesélt történet még inkább megérinti az olvasót.
Ez a könyv a történelem egy olyan korszakát mutatja be, amit már oly sokan írtak meg regényeikben, és ami mai napig is egy meg nem fejtett és oldott fekete pontja a rég múlt történelemnek. A 2. világháborúról szóló történetek mind hátborzongatóak, ez a regény azonban a maga egyszerűségével és őszinteségével remekel.
Női sors elevenedik fel a könyv lapjain, a híres „brünni halálmenet” egyik női túlélője szemszögéből ismerjük meg a 2. világháború utáni németeket, akiket kiűztek otthonaikból. Ez a halálmenet sok életet követelt, asszonyok, férfiak és gyerekek vesztek oda. Gerta Schnirch egyike azoknak a túlélőknek, aki csecsemőjével együtt megteszi ezt a menetet és eljut a végcélhoz. Ezután, Gerta néhány asszonytársával együtt egy dél-morvaországi kis faluba kerül kitelepítésre, ahol lányával együtt éveket tölt el egy gazdaságban. Több évnyi kényszermunka után, visszatér lányával együtt Brünnbe, ahol az élet és a történelem újabb megpróbáltatások elé állítja őket.
A regény nagyon őszintén és egyszerűen mesél a kettős identitásról, a bűnösségről, a bosszúról és a megbocsátásról. Gerta mellett, más mellékszereplők szemszögéből is betekintést kapunk a történelem eme oly borús időszakába.
Anya és lánya kapcsolata bontakozik ki a könyvben, a két generáció közötti különbség, valamint megannyi női sors alakulása a 2. világháború utáni években.
Nehéz olvasmánynak találtam, mert súlyos a benne leírt cselekmény, ami elég nyomasztóan hatott rám. Nehezen haladtam vele, és sokszor nehezen tudtam követni a sok narrációt, ami kicsit nyomasztóan hatott a cselekményre.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Ugyanúgy volt vele, mint a testvérek, akik hosszú évek óta nem látták egymást. A tudati kötődés megmaradt, de a megértés elmúlt.
Kalligram Könyvkiadó
2012
Keménytábla, Védőborító
388